Az ügy október 11-én indult a 6 norvégiai fellebbviteli bíróság egyikén (Eidsivating lagmannsrett) és még 20 napot fog tartani.
A Vlantana Norge és elnöke, Vladas Stoncius nem akarják kifizetni a hatalmas kártérítést, amelyet a norvég bíróság ítélt meg 52 járművezetőnek kicsit több, mint egy éve. 20 millió koronáról volt szó, azaz majdnem 2 millió euróról (a perköltségekkel együtt).
Ami érdekes, akkor kimondásra került, hogy a jogsértésért nem csak maga a (már nem létező) cég viseli a felelősséget, hanem az elnöke személyesen is. Ez pedig azt jelentette, hogy neki a saját zsebéből kell állnia a kártérítés egy részét.
Ez kivételes és lényeges megközelítés az egész ágazat szempontjából.
Azt jelenti ugyanis, hogy „egyértelmű jelet küldünk, hogy az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató komoly személyes felelősséget kockáztatnak, hogyha a cég úgy szerveződik, hogy kikerülje a minimálbérre vonatkozó norvég előírásokat” – magyarázta a fellebbezéssel érintett ítélet kihirdetésekor Lina K. Smorr, a sértett járművezetőket képviselő jogász.
Több százezer koronányit vesztettek
Az ügy arról szól, amit a bíróság előtt „a javadalmazás szisztematikus lecsökkentésének” neveztek. A cégek képviselői azt állították, hogy erre „személyes hibák és félreértések miatt került sir”. A bíróság a bizonyítékok megismerése után azonban megállapította, hogy a cég képviselői szándékosan csapták be mind a járművezetőket, mint Norvégia hatóságait.
A tárgyalást vezető bíró valószínűnek fogadta el, hogy a cég „komplex és munkaigényes rendszert üzemeltetett fiktív munkaidő-ívek létrehozására, hogy bizonyíthassa a javadalmazás kifizetését a hatályos minimálbérnek megfelelően.”
A Kelet-Európából érkező és Norvégiában a litván Vlantana ottani cégénél dolgozó járművezetők jóval alacsonyabb javadalmazást kaptak, mint ami járt volna nekik a munkában töltött idő után. A per során példákat hoztak az olyan tevékenységekre, amelyek közül a legradikálisabb az, hogy a 12 órás váltásokban vezető járművezetők végül 4,5 óra munkáért kaptak javadalmazást.
Az a járművezető, aki a legrosszabbul járt az eljárásban, 700.000 neki járó norvég koronát nem kapott meg – számol be a frifagbevegelse.no portál.
A hibásak… a járművezetők?
Az előző bírósági ügyben a Vlantana Norge nem csak arról győzködött, hogy a hiba nem szándékos, véletlen cselekmény következménye, hanem a hiba egy részét próbálta magukra a járművezetőkre tolni.
Sandra Latotinaite, a cég igazgatóságának tagja azt állította, hogy „a külföldi dolgozók, akik szándékosan nem jelentik be a nem megfelelő körülményeket a munkahelyükön, maguk is tesznek azért, egyenlő mértékben a munkaadójukkal, hogy bűncselekmények történjenek a szakmai életükben, mint a (tisztességes – a szerk.) verseny zavarához a norvég munkaerő-piacon” – idézte őt a norvég portál.
A média azt is hozzá teszi, hogy a jelenleg folyó per alatt is a Vlantana álláspontja az, hogy a szabálytalanságok meglétéért maguk a járművezetők felelnek.
Az ügy, amelyet a kamionosok indítottak a cég ellen azonban nem az egyetlen. A Vlantana Norge tevékenységét a Norvég Országút- és Autópályakezelő, a Norvég Adóhivatal és a Norvég Állami Munkafelügyelet is feljelentette a Vlantana Norgét a rendőrségen.
A rendőrség képviselői biztosítják, hogy vizsgálják az ügyet, és hamarosan „döntés születik a vádról”.