Káosz a kiküldetési rendelvény szavazása során – „100 képviselő máshogy akart szavazni”!

Az irányelvet majdnem 70%-os szavazattöbbséggel megszavazták. A rendelvény támogatóinak legfőbb érve az volt, hogy így tudnak hatékonyan harcolni az „európai szociális dömping”. A kritikusok nem akarnak azonban belenyugodni a szavazás eredményeibe. A Munka Mobilitási Kezdeményezés már csütörtökön petíciót tett közzé, amelyben kifejezte aggodalmát a „protekcionizmus” ellen, amit a tegnapi szavazás számukra jelent.

„A belső piacot pusztítjuk”

A megszavazott irányelv annak a szellemi falnak a világos kifejeződése, amely elválasztja a szegényebb és a gazdagabb országokat. Azt is megmutatja, hogy mennyire más a közös piacból eredő előnyök érzékelése. Mi szívesen veszünk német autókat és örömmel vásárolunk francia hipermarketekben. Ezzel szemben Franciaországban, Belgiumban vagy Ausztriában a lengyel vagy szlovén cégek aktivitása azt eredményezte, hogy meg akarják változtatni a szabályozást úgy, hogy ezeknek a cégeknek a működése ellehetetlenüljön – kritizált tegnap Stefan Schwarz, akit a PAP idézett.

Hasonló hangnemben nyilatkozott a lengyel európai parlamenti képviselő Danuta Jazłowiecka is. A Trans.INFO-nak küldött üzenetében a következőt jelentette ki:

Nincs még egy rendelet, ami a belső piacot hatékonyabban pusztítaná, mint a dolgozók kiküldetéséről szóló irányelv revíziója. Egész Európában, főleg ma, kevés a munkás kéz. Dolgozók mennek kiküldetésbe oda, ahol a helyi piacon nincs megfelelő képességgel rendelkező dolgozó, vagy a helyieket nem érdekli az adott munka. Amikor lerövidítjük a kiküldetést 12 hónapra úgy, hogy a cégekre terheljük az összes kollektív szerződési formát – a belső piacot pusztítjuk. A revízió célja az volt, hogy kizárjuk a tisztességtelen cégeket, azokat, akik úgynevezett szociális dömpinget alkalmaznak, a dokumentum pedig erre nem tartalmaz megoldást. A megújított dokumentumban káosz van, bürokrácia tömege, amellyel minden céget megterhelünk, aki kiküldetésbe küld Németországból, Franciaországból, Lengyelországból, Hollandiából, Belgiumból, vagy akár Bulgáriából. Ezek a kis- és középvállalkozások épp ezekből az országokból fognak tönkre menni a rájuk terhelt bürokrácia miatt, és a postafiók-cégek újból elkezdenek virágozni. A piacnak világos és átlátható jogra van szüksége, az irányelv revíziója pedig ezt nem garantálja”

„Ezért elleneztük a dolgozók kiküldetési irányelvének revízióját. Azt szeretnénk, ha Európa minden sarka fejlődne. Hogy a tagállamok korlátok nélkül fejleszthessék a potenciáljukat. Nekünk a legfontosabb a szabadság az uniós belső piacon, valamint a dolgozók megvédése  – tette hozzá.

Káosz a szavazás során

Sajnos a tegnapi szavazás során kiderült, hogy nem csak az irányelv revízióját, hanem a rajta való munkát is a káosz jellemezte. A szavazás utáni pillanatokban a képviselők egy része protestált  a folyamat miatt.

Az irányelvet sokkal nagyobb többséggel fogadták el, mint azt várták. Úgy tűnik, hogy ez az Európai Néppárt lengyel delegációjának a hibájából történt, akik az elfogadás mellett szavaztak a tartózkodás helyett – írta a Twitteren Pascal Hansens az Agence Europe újságírója.

Megkérdeztük erről Danuta Jazłowiecka irodájának a képviselőit.

Sajnos a szavazás nagyon kaotikusan lett megszervezve. A szavazásról való döntést a jelenlegi plenáris ülésen nagyon későn hozták meg, a legutóbbi csütörtökön. Ennek köszönhetően a szavazási lista csak aznap reggel jelent meg (kedden, május 29-én – a szerk.). Meglehetősen komplikált volt, és a szavazás gyors lefolytatása, az ülést vezetők pontatlansága és a fordítási hibák következtében sok európai parlamenti képviselő máshogy szavazott, mint tervezte – kaptuk meg tegnap a választ.

Jazłowiecka európai parlamenti képviselő azt is kijelentette, hogy „a szavazás során fellépett felfordulás következtében nehéz megállapítani, hogy az a többség tényleg annyira jelentős volt-e. Hallomásból tudjuk, hogy kb. 100 képviselő máshogy akart szavazni”. Nemsokkal ezután a Twitteren jelezte, hogy a lengyel európai parlamenti képviselők helyesbítést jelentettek be, és az irányelv ellen szavaztak. „Kollégák más küldöttségekből és csoportokból is megtették ezt” – győzködött az európai parlamenti képviselő a Twitteren. „A képviselőknek több apja van a szavazatok helyesbítésére” – tette hozzá.

A hangulatot azonban lehűti Maciej Wroński, a Transport Logistyka Polska elnöke. Véleménye szerint a tegnapi szavazás nem jelent semmi újat az ágazat számára.

Minden eldőlt már áprilisban, amikor a háromoldalú politikai megállapodás megszületett az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalói között. Az Európai Parlament álláspontja világos volt a parlamenti munkaügyi és szociális politikai bizottság beszámolója után. Egyértelműen megmutatta, hogy mi lesz a szavazás eredménye – magyarázza. – Még ha az említett száz képviselő máshogy is szavazott volna, semmin nem változtatna, mert a fölény így is túl nagy volt. A valóságban a szavazás csak formalitás volt. És ilyen formalitásból az irányelvvel kapcsolatban lesz még néhány, mert még előttünk áll a szavazás a Tanácsban, és a dokumentumok aláírása. Mindez már sajnos csak tiszta formaság.

Hogyan tovább a Mobilitási Csomaggal?

A kiküldetési irányelvben foglaltak szerint „az új elemek a szállítmányozási szektorban akkor kerülnek alkalmazásra, amikor hatályba lépnek a szektorális előírások, amelyek a mobilitásra vonatkozó csomagban lesznek összegyűjtve.” – olvassuk az Európai Parlament honlapján.

Az ágazat várja tehát a dokumentum végleges formáját. Nem hivatalosan már beszélnek arról is, hogy a Mobilitási Csomagot blokkolni fogják, és végül nem fog létrejönni. Egyes nyugati országok képviselőinek nagyon erős érdeke ugyanis, hogy ne legyen kivétel a tegnap elfogadott irányelv alkalmazása alól.

 Szeretnénk, hogy a szállítmányozásban dolgozókra is érvényes lenne az irányelv. Nem lehet, hogy a teherautós dolgozó éhbérért rója Európát – erősködött tegnap az osztrák európai parlamenti képviselő Evelyn Regner.

Őt ismételte a francia politikus, Karima Delli, azt mondva, hogy mivel a közúti fuvarozás kivételt kapott az irányelv alól és kikerüli a szektorális törvénykezés, az ott dolgozóknak kevesebb joga lesz, mint a többieknek.

Van még esély a kelet-európai szállítmányozóknak

Lengyelországban sok a kritikus hang a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban. Maciej Wroński mégis arról győzköd, hogy ellentmondásos módon ez egy szükséges dokumentum.

 A kiküldetési irányelv, nem lenne alkalmazható a szállítmányozási munkaadók által a fuvarozási munka sajátosságai miatt. Ezzel még hamarabb kizárnák a cégeinket – hangsúlyozza. – Példának lehet hozni, hogy kötelező képviselőt kijelölni a fogadó országban, valamint az adott ország hivatalos nyelvén dokumentációt vezetni. Az irányelv tele van ilyen jellegű előírásokkal, amelyeket nem lehet teljesíteni, még ha csak az igazgatási kérdéseket nézzük is.-  emlékeztet Wroński.

A Mobilitási Csomag közben állítólag részletes előírásokat fog tartalmazni a szállítmányozásra vonatkozóan, amelyek sok mindent megkönnyítenek.

Vegyük például azt, amit az Európai Bizottság javasolt: hogy lehessen a teljes dokumentációt angolul vezetni és bemutatni – veszi észre Wroński. – Ez már hatalmas könnyítés. Egy kis cég még talál valakit, aki beszél annyira angolul, hogy lefolytassa a levelezést, vagy a dokumentációt lefordítsa. Ha mindent olaszra, spanyolra, franciára kellene fordítani, hogy a vallonról vagy a hollandról ne is beszéljünk, sok esetben ez lehetetlen lenne.

Ahogy a szakértő megállapítja, a Mobilitási Csomag az ágazat számára nagyon fontos kivételeket is bevezethet. Méghozzá olyanokat, amelyeket mereven rögzítenek a dokumentumokban. A tranzitról van szó többek között, amelyet ki akarnak venni a szabályozás alól, és ami már most is elég sok ellentmondást szül. Ugyanis a kivételével a kiküldetési szabályok elől többek között Németország nem ért egyet.

“A meccs még nincs lefújva”

A Mobilitási Csomag esélyt jelenthet. Nem mondom, hogy biztosan az lesz, de civilizálttá teheti ezt a kérdést – veszi észre a TLP elnöke. – Ha nem fogadják el, nem lesznek kivételek. Akkor a nem módosított irányelv a jelenlegi megszövegezésben is ahhoz vezethet, hogy sok cég kiszorul a piacról, főleg a kisebbek – teszi hozzá.

Maciej Wroński véleménye szerint a legfontosabb az Európai Parlament Szállítmányozási és Turisztikai Bizottságának (TRAN) szavazása lesz, amelyre ma (június 4-én) fog sor kerülni. Ez most eldöntheti, hogyan oszlanak meg a szavazatok a későbbi plenáris szavazáson.

Hogy végül mi lesz, nem lehet tudni, mert az Európai Tanács még nem dolgozta ki az egyértelmű állásfoglalását. Ütközött egymással a párizsi szövetség, amelyhez Németország, Franciaország és Ausztria tartozik, és a bolgár elnökség, amely a mi közép-európai érdekeinket képviseli. Nem sikerült kompromisszumot kötni. Látszik azonban, hogy a szövetség nem akar a bolgárokkal beszélni. Ami miatt valószínűleg a vita áttolódik az osztrák elnökség idejére. És jobb lenne, ha nem így történne, mert az nekünk nagyon rossz lesz – magyarázza. – Most még minden lehetséges. A meccs még nincs lefújva.