„Nem öltönyös uraknak kellene erről dönteni” – Kelet-Közép Európa elvesztette a csatát a dolgozók kiküldetése ügyében

A kiküldetésről szóló irányelvről való szavazást eredetileg a ez Európai Parlament júniusi plenáris ülésére tervezték. Az utolsó pillanatban azonban áttették mára. A hír meglepte az európai parlamenti képviselőket.

A szavazás időpontjának ilyen kései áthelyezése lehetetlenné tette egy igazi, tényleges vita lefolytatását a politikai csoportokban, és gyakorlatilag lehetetlenné tette a név szerinti módosító indítványok benyújtását – kritizálta a változást a Twitteren a lengyel európai parlamenti képviselő, Danuta Jazłowiecka. A liberálisok csoportjának és Martina Dlabajovának köszönhetően sikerült gyors módosításokat benyújtani, amellyel visszaállították a 24 hónapot, mint a „kiküldetési határt”, és kivették a szállítmányozást a kiküldetés alól az úgynevezett lex specialis elfogadásáig.

“Most az aláírások gyűjtésén dolgozunk az úgynevezett elválasztó és diszjunktív szavazásokhoz, amelyekkel az egyezség szövegének egyes részei kidobhatók. Fel vagyok háborodva ezen az eljáráson, és biztosan panaszt fogok tenni az eljárás módja miatt – ígéri Jazłowiecka .

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a „módosított irányelv új elemei a szállítmányozásra akkor lesznek alkalmazva, amikor életbe lépnek a szektorális előírások, amelyek a mobilitásra vonatkozó csomagban vannak összegyűjtve. Addig az 1996. évi irányelv hatályos” – – olvashatjuk az Európai Parlament honlapján

„Nincs első- és másodosztályú dolgozó”

A szavazást vita előzte meg, amelynek során a képviselők az irányelv formájára vonatkozó álláspontjukat mutatták be. A vitát figyelve látni lehetett, hogy az Európai Unió két, a kiküldetést teljesen máshogyan megközelítő csoportra osztható fel.

Ugyanaz a bér ugyanazért a munkáért ugyanazon a helyen elvégezve – mondta a francia küldött Elisabeth Morin-Chartier, felidézve a kiküldetésről szóló előírások módosításának fő jelszavát.

Kiemelte azt is, hogy az irányelvben leírt szabályozások az „európai igazságosságnak”, és a „szociális dömpinggel” való harc jelei. Őt erősítette meg többek között a holland európai parlamenti képviselő, Agnes Jongerius, aki arról győzködött, hogy szavazni kell egy olyan dokumentumra, amely „fontos Európának, mivel ahhoz vezet, hogy a Közösségben ne legyen első- és másodosztályú dolgozó”.

A belga európai parlamenti képviselő, Marianne Thyssen pedig arról győzködte a képviselőket, hogy „az irányelv nem protekcionista”, „nem diszkriminál egy dolgozót sem”, aki szakmai kötelességeit teljesíti országa határain túl, továbbá „élvezi az EU legtöbb országának erős támogatását kelettől nyugatig, északtól délig”.

„Nem öltönyös uraknak kellene a dolgozók kiküldetése ügyében dönteni”

Ezzel azonban nem értettek egyet Kelet-Közép-Európa államainak képviselői. Még a vita megkezdése előtt a cseh európai parlamenti képviselő, Martina Dlabajova arról beszélt, hogy „a kiküldetésbe küldött dolgozókra vonatkozó módosított szabályok támogatása a protekcionizmus támogatását jelenti, amely azzal fenyeget, hogy a vállalkozások tönkre fognak menni. Tényleg protekcionista Európát akarunk, amelyben a szabad mozgás egyirányú utcává válik?”

-Nyilvánvaló, hogy az akadályok megszüntetéséről szóló nyilatkozatok csak időhúzás volt – jegyezte meg a szlovák MEP Richard Sulik, szlovákiai európai parlamenti képviselő

Hozzátette, hogy az „azonos bér azonos munkáért jelszó igazságosnak hangzik, de érvényteleníti a legfontosabb piaci tényezőt, ami az ár.” És ezzel kapcsolatban tudatosan diszkriminálja Kelet-Közép-Európa szolgáltatóit, akik tényleg, sokszor alacsonyabb összegekért dolgoznak.

A szlovák képviselő megjegyezte, hogy az irányelv miatt a Közösség keleti részének munkaadói sokkal többet kell majd, hogy fizessenek, mint eddig – nem csak a nyugaton érvényes fizetés fedezésére, de a kiküldetési költségekre is.

 Az én kérdésem a következő: hogyan versenyezzenek a közép-európai cégek ezen a területen Nyugat-Európával? – mondta.

Hasonló hangnemben nyilatkoztak a lengyel képviselők is.

Tart a vita arról, hogy melyik kormány szabhatja meg a munkaadóknak és a munkavállalóknak a szerződési feltételeket. Megmondom – egyik sem. A szerződések kizárólag két alany között zajló ügyet képeznek. Semmilyen kormány és semmiféle öltönyös urak nem dönthetnek erről – győzködött Dobromir Sośnierz.

– A szátokra veszitek a dolgozók jólétét, de nincs hozzá jogotok. A kiküldetésben lévő dolgozók nem kértek erre benneteket. Ők az árral akarnak versenyezni – tette hozzá.

Danuta Jazłowiecka ezen felül hozzátette, hogy az irányelv revíziója során, amellyel az Európai Parlament foglalkozik, „káosz uralkodik”. Figyelmeztetett arra is, hogy a dokumentum egyáltalán nem küzd a szociális dömpinggel, hanem komoly fenyegetést vezet be a legálisan működő vállalkozások számára.

A kis és közepes cégek tönkre fognak menni a rájuk terhelt bürokrácia miatt. Még a tisztességesek is – hangsúlyozta.

A szavazás előtt, az egyeztetési folyamatok során Magyarország képviselői is többször felhívták a figyelmet arra, hogy a kiküldetési rendelvény ráhúzása a nemzetközi szállítmányozásban dolgozókra tragikus következményekkel járhat. De Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa egyértelműen kijelentette:

a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71 / EK irányelv mindig is alkalmazandó volt a közlekedési ágazatra.

Egyelőre úgy tűnik, ez így is marad.