Energetikai forradalom előtt állunk. Az elmúlt években világossá vált, hogy a jövőt a szél- és a napenergia jelenti. Az amerikai piacon például 2010-től kezdve folyamatosan csökkent a napelemek ára, és akkor még az ausztrálók forradalmian olcsó fejlesztéséről nem is beszéltünk. A napelemek beépíthetők autókba és utakba is. Így nem foglalnának el helyet a mezőgazdaság, vagy más területigényes létesítmények elől.
A Lazard befektetési tanácsadó cég nemrég készített egy felmérést arról, melyik energiahordozóból mekkora költséggel lehet 1 MWh-nyi energiát előállítani. Amerikai adatokról van szó, de a piaci trendeket ismerve európai szemmel is ugyanolyan érdekesek. Az eredmények azt mutatják: ebből a szempontból az atomenergia a legdrágább (148 dollár/1 MWh), amit közvetlenül a szén követ (102 dollár). A harmadik legdrágább előállítási forma a gáz (60 dollár). A napenergia viszont csak 50 dollárba kerül, nem is beszélve a szélenergia 45 dolláros áráról.
Az elemzők szerint a drámai árcsökkenés is azt mutatja, egy energetikai forradalom előtt állunk. A befektetőknek ugyanis egyre inkább az lesz az érdekük, hogy a kőolaj és a földgáz felől a nap- és szélenergia felé mozdítsák el a pénzüket.
Minden időben működő napelem
A klímaváltozás lassításának egyik alapfeltétele is az, hogy minél inkább a megújuló energiákból fedezzük a szükségletünket, ehhez azonban az kell, hogy azok előállítási költségei olcsóbbak legyenek a hagyományos megoldásoknál. Mostanra ez a feltétel teljesült.
A szegmens egyik legnagyobb hátráltató tényezője jelenleg az, hogy a napenergia révén termelt áramot egyelőre drága tárolni, pedig ez biztosítaná, hogy felhős idő esetén is legyen elég áram. Szerencsére a kanadai University of British Columbia kutatóinak egy minden eddiginél hatékonyabb napelemet sikerült készíteniük, amely megépítéséhez a kólibaktériumot hívták segítségül. Egyetlen lépés választ el bennünket a minden időben működő napelemtől.
Nem csak előállítani kell az energiát, hanem tárolni is
Arra már korábban is volt példa, hogy baktériumokkal ötvözték a napelemes technológiát. Ennek lényege, hogy a létrehozott panel a fotoszintézist próbálja meg “lemásolni”, így állítva elő az energiát. Ez azonban meglehetősen költséges megoldás, ráadásul a cellák előállítása sem környezetbarát. A szakemberek állítása szerint azonban most egy olcsó előállítási módot is sikerült kifejleszteniük. A kutatók genetikailag módosított kólibaktériumot alkalmaztak, hogy nagy mennyiségű likopint termeljenek. Ez az anyag adja a színét például a paradicsomnak, de a napenergia kitermelésében is rendkívül hatékony. A kólibaktériumokat ásvánnyal vonták be, amelyek félvezetőként szolgáltak, majd az egészet egy üvegfelületre helyezték fel.
Napenergia a közlekedésben
Közben az autógyártásban is használják az új technológiát. Még mindig egyedinek nevezhető, amit a Toyota most mutatott, akkor is, ha az előző Priushoz is megvolt ez az opció. Debütált – a plug-in hybrid változatból – az immár teljes egészében napelemes tetejű Prius, egyelőre Japánban, de hamarosan Európa következik.
https://www.youtube.com/watch?v=ev74w-yAa_Q
A francia Bouygues vállalat egy külön egységét, a Wattway-t nevezte ki arra, hogy megvalósítsa a napelemes autóút ötletét. 5 év kutatás és laboratóriumi tesztelés után pedig most már közel 100 külső helyszíni teszt utat kezdtek el készíteni.
Persze többre volt annál szükség, minthogy az aszfaltot napelem cellákra cseréljük.
A Wattway kutatói olyan fotovoltaikus paneleket terveztek, melyek akár egy 18 kerekű teherautót is képesek elbírni, és még az időjárás viszontagságainak is ellenállnak.
Hogy ezt a hihetetlen teherbírást elérjék, a Wattway több műanyag réteget használ fel, melyek lefektetve egy sima, strapabíró burkolatot alkotnak. A napelem ezzel szemben egy teljesen átlagos darab, éppen olyan, mint amilyeneket a háztetőkön találhatunk. Az elektromos vezetékek szintén az útba vannak ágyazva, és az egész egy speciális, csúszásgátló felülettel van ellátva. Az ilyen felépítésű több kilométeres utakat már építettek Normandiában, Tourouvre faluja mellett.
Az összesen 2800 négyzetkilométert kitevő napelemek 280kW energiát tudnak termelni, ami egy 5000 fős város közvilágítását láthatja el energiával egy egész éven keresztül.
A 66-os út Missouri-i szakaszára különleges napelemek beépítését vitelezték ki, melyeket az Idaho állambeli Solar Roadways cég gyárt, melyeket edzett üveg burkolat fed le. Ezek a panelek képesek eltárolni a nap energiáját és felhasználni. A napelemek egyik előnye az, hogy ezáltal nincs szükség az útjelek felfestésére és világítására, mert a panelekbe épített LED lámpák fogják mutatni az utat, még éjszaka is. A fejlesztés legnagyobb újdonsága az volt, hogy ezzel a technikával az útnak nemcsak a világítása, hanem a hőmérséklete is szabályozható.
A beépített fűtőszálak segítségével az út télen fűthető, így az arra járó sofőröknek nem kell a hó- és jég okozta balesetektől aggódniuk.
Várjuk a magyarországi fejlesztéseket is!
Fotó: Pixabay