Az átlagos kárérték Lengyelországban majdnem háromszor kisebb, mint külföldön. Sokkal alacsonyabbak a kárelhárítási költségek is. Nem meglepő tehát, hogy a külföldi biztosítások drágábbak, és a szállítmányozók mindent megtesznek azért, hogy a biztosító elhiggye, hogy a járműflotta csak belföldön közlekedik. Ezen (is) segít a telematika.
A gépjárművel közlekedőink mintha büntethetetlennek éreznék magukat. Sokan külföldön nagyon eleresztik magukat, nyilván azt gondolva, hogy nem éri utol őket az igazságszolgáltatás. A gátlástalan járművezetőknek kímélet nélkül kiszabják a büntetéseket, és azok rendszerint magasabbak, mint Lengyelországban. Magasabbak a kifizetett kártérítések és egyéb juttatások is. Így az átlagos külföldi kárérték 2017-ben kb. 1.350.000 forintot tett ki, és ez 11%-kal több, mint egy évvel korábban. – állapítja meg közleményében Mariusz Wichtowski, a Lengyel Közlekedési Biztosítók Irodájának igazgatótanácsának elnöke az Iroda honlapján. A Zöldkártya Rendszer tagjaira vonatkozó adatokra hivatkozik.
A britek sokat fizetnek, a németek sóherebbek?
Külföldi káresetek egyre gyakrabban történik. Csak 2017-ben a lengyelek 65,2 ezer karambolt és balesetet okoztak, 3.000-rel többet, mint 2016-ban.
Hagyományosan az ő hibájukból történt eseményekből a legtöbb Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország útjain történt – kommentálja az Iroda.
Ebben a négy országban került sor a lengyelek összes összes külföldi balesetének 71%-ára.
Az Iroda nem adja meg, mennyit okoztak személyautók, és mennyit a teherautók. Elismeri azonban, hogy a „lengyelek az Öreg Kontinens útjain magán- és hivatásbeli ügyekben is közlekednek (…) Munkába utaznak, vagy kereskedelmi együttműködés kereteiben dolgoznak külföldi partnerekkel, és a nemzetközi árufuvarozásban is részt vesznek. És így adódik, hogy a legtöbb balesetet és karambolt mindenek előtt a kereseti migráció célországaiban okozzák, valamint a kereskedelmi és turisztikai útvonalakon”.
Megesik, hogy kimondottan tragikus, és a biztosító szempontjából költséges baleseteket okoznak. Néhány éve történt: egy lengyel tehergépjármű-vezető nagy lendülettel köddel belehajtott egy forgami dugóba egy német úton. A helyszínen meghalt, több embert megölt, és sokakat megsebesített. A károsultak követelései hosszú időn keresztül érkeztek. Végül a kárösszeg majdnem 225 millió forintot tett ki.
Az év eleji, Nagy-Britanniában történt balesetben, ahol újfent többek között lengyel tehergépjármű-vezetők hibáztak, meghalt egy nyolc fős család. Az ügy még mindig folyamatban van, de a szakértől azzal számolnak, hogy itt is milliós követelésekről lehet majd beszélni.
Nagy-Britannia híres a nagyon magas kártérítésekről, amelyekkel a biztosítókat riogatja. Megesik, hogy amikor a szállítmányozó jelzi, hogy oda megy, a biztosító nagyon merev lesz. Megesik, hogy megtagadja a biztosítást, megesik, hogy a kötvényért szabályosan elriasztó árat kérnek – mondja el Adam Pająk, a Transbrokers.eu igazgatótanácsának elnöke.
És ez nem minden, amit figyelembe kell venni az országos vagy a külföldi biztosítás megkötésekor. Jelentős különbségek vannak a kárelhárításban is.
Lengyelországban a biztosítóknak saját kármentesítő szolgálata van, és ezeket csak esetenként szervezik ki, ami az árakban is tetten érhető. A dologi kár mentesítése, amennyiben egyszerű, kb. 500 PLN-be ( 37.500 Ft) kerül. A személyi kármentesítés átlagosan 1-2 ezer PLN-be (75.000-150.000 Ft) kerül. Ezzel szemben külföldön, hogy bárki bármit tegyen a kárral, legalább 1,5-2 ezer eurónyi kiadással kell számolni, mert kárbiztosok tevékenykednek, akik jellemzően a külföldi biztosítók – magyarázza a Transbrokers.eu elnöke – a különbségek tehát elég érezhetőek.
Hogyan védekezzünk a csalók és a feledékenyek ellen?
A szakértők tehát arra bíztatnak, hogy a biztosítási ajánlatok, amelyek különbséget tesznek a díjban az alapján, hogy milyen országokban közlekedik a gépjármű, vonzóak lehetnek a szállítmányozóknak. De egy sereg kihívás is kötődik a dologhoz.
Ilyen ajánlatok már vannak, de vannak nehézségek a hozzárendelésükkel a megfelelő szállítmányozókhoz. Vagyük a mi példánkat – nemrég felbukkant egy cég, amelynek ajánlhattunk volna egy ilyen megoldást, mert a flottája szigorúan két részre osztható: gépjárművekre, amelyek csak belföldön közlekednek, és olyanokra, amelyek külföldre. – magyarázza Adam Pająk. – Egy ilyen szigorú felosztás kulcsfontosságú. És természetesen az ellenőrzése.
És pontosan ezt teszi lehetővé a telematika.
Pontosan ez lehetne a „házőrző kutya”, amely őrködne és ellenőrizné, hogy a gépjárművek tényleg csak belföldön közlekednek-e. A biztosítóknak nagyon gyakran van dolguk ilyen nyilatkozatokkal, de utána, a gyakorlatban nem egyszer kiderül, hogy egy idő után elkezdenek „jelentkezni” a külföldi káresetek – teszi hozzá.
Ki is köti, hogy nem mindig beszélhetünk célzott csalásról. Előfordul, hogy a szállítmányozó egyszerűen elfelejti, hogy mit nyilatkozott hónapokkal korábban, és ha befut egy megbízás, akkor elküldi a járművet, amelyet „belföldinek” jelentett be, a külföldi fuvarra.
A biztosítók, akikkel a szakember beszélt, azt mondták, hogy az útvonalak ellenőrzése a telematika segítségével nagyon sokat segít. Valós nyereséget hoz a biztosítónak, de a szállítmányozónak is, mivel alacsonyabb díjjal számolhat.
A belföld-külföld felosztás azonban csak a kezdet. Nem lehet letagadni, hogy pontosabb felosztást is lehet csinálni olcsóbb és drágább irányokra.
Természetesen végletesen leegyszerűsítve azt is lehet mondani, hogy a régi EU országai a drágábbak, a korábbi „népi demokráciák” viszont olcsóbbak – magyarázza Adam Pająk. – De ez már változik. A bérköltségek az utóbbiakban is kezdenek nőni, és ennek nagyon sok köze van a kárügyekhez. Nem lehet letagadni, hogy Kelet-Európa egyenlít a Nyugattal. A különbségek azonban még mindig erősen érezhetők. Nem meglepő tehát, hogy a biztosító szeretné ellenőrizni, hogy a szállítmányozó Csehországban megy, vagy a sokkal drágább Brit Szigetekre vagy Norvégiába merészkedik el.
Fotó: Pixabay