TransInfo

Fotó: Pexels/ Kelly L

Csökkenhetnek a tengeri fuvardíjak annak ellenére, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát?

Annak ellenére, hogy számos előrejelzés szerint a tengeri fuvardíjak az egekbe szöknek az orosz invázió miatt, egyes szakértők most azon töprengenek, biztosan áremelkedésre kell-e számítani - nem inkább az ellenkezőjére?

A cikk olvasási ideje 3 perc

Nem sokkal azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját, számos logisztikai szakértő arra figyelmeztette a szakmát, hogy az orosz lépés miatt a tengeri szállítás fuvardíjai még az eddigieknél is rohamosabban fognak drágulni.

Az ilyen előrejelzések mögött meghúzódó érvelés logikus és egyszerű volt. A háború súlyosan érinti az Ázsia és Európa közötti vasúti árufuvarozást, csökkenti a teljes kapacitást, és így nagyobb lesz az igény a tengeri szállításra. A nagyobb igény miatt pedig növekednének az árak.

Jan Hoffmann, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kereskedelmi logisztikai részlegének vezetője azonban tegnap egy érdekes LinkedIn-bejegyzésben és az az alatti beszélgetésben azon töprengett, vajon valóban ez fog-e történni?

Posztjában Hoffman elismerte, hogy ő is úgy gondolta, hogy a kapacitás csökkenése miatt az árak emelkedni fognak.

De néhány nap elteltével a szállítási szakértő már nem annyira biztos ebben:

„Most árcsökkentő nyomások is jelen vannak: a kereslet csökkenése és a háború következtében pesszimistábbak a gazdasági kilátások; a szezonalitás miatt; az ösztönző csomagok véget érnek; vége a lockdown-nak is, és az emberek újra pénzt költenek szolgáltatásokra, ahelyett, hogy e-kereskedelemből rendelnének árukat; az ellátási láncok a magas fuvardíjakra reagálva új hajókat rendelnek, és néhány felrakó már nem rendel szállítást ilyen magas áron” – írta Hoffman a LinkedIn-en.

Az UNCTAD Kereskedelmi Logisztikai Főosztályának vezetője ezután számos más szakértőt megjelölt, és arra biztatta őket, hogy vegyenek részt a vitában, és érdekes válaszokat kapott.

Roar Adland, a Norwegian School of Economics hajózási professzora például azt írta, hogy a kereslet csökkenésével kapcsolatos „előzetes” trendek csökkentik az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit:

„Nem hiszem, hogy a két ország elég fontos a hajózási kereskedelemben ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben nagy változást hozzon. A hosszú távon felmerülő aggodalmak (pl. gazdasági visszaesést okozó magas energiaárak, magas ajánlati állomány) szintén nem befolyásolják az azonnali árfolyamokat. A következtetésem tehát az, hogy a csökkenő tendencia a már meglévő trendek eredménye, amelyek elsősorban a kereslet lassulásával és ennek következtében a kínálati oldali szűk keresztmetszet csökkenésével kapcsolatosak.”

Ross Fothergill, a hongkongi székhelyű GMT Shipping műveleti menedzsere szintén úgy véli, hogy az árcsökkenésre irányuló nyomás hatására a szállítási arányok végül  valóban csökkenni fognak:

„Valóban: látható azonnali drágulásra irányuló nyomás, de nem sok időbe fog telni, amíg az általad vázolt árcsökkenésre irányuló nyomás beindul. Az orosz és a fekete-tengeri kikötők elzárásával általában a kereskedelmi vonalak rövidebbek lesznek, aminek a végeredménye, hogy több kapacitás lesz elérhető. És igen, a viselkedési közgazdaságtan oldaláról nézve – abban a helyzetben, amiben Putyin még az atomenergiát is meglebegteti – a fogyasztói hangulat romlani fog.”

Egy másik szakértő, aki kifejtette gondolatait, Pablo Rodas-Martini volt, aki a hajózás szén-dioxid-mentesítésére szakosodott. A bezárások és a fogyasztói szokások áruktól a szolgáltatások felé való elmozdulását „mély, erőteljes trendnek” nevezte.

Rodas-Martini hozzátette: „háború idején a tankerek és a száraz ömlesztett hajók rakománya sokkal kritikusabb, mint a konténerek rakománya”.

Címke