A kelet-közép-európai logisztikai forgalom növekedése állt a középpontban a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián. A rendezvényen hat ország és öt európai kikötő képviselői elemezték a régió áruszállítását befolyásoló gazdasági, infrastrukturális és politikai folyamatokat.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint Magyarországon az intermodális forgalom 21 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, miközben a logisztikai vállalkozások egyre élesebb versenyt tapasztalnak. Úgy fogalmazott: a hatékonyság vált a piac meghatározó tényezőjévé.
A gazdasági környezetet dr. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense értékelte, aki rámutatott, hogy a növekedést elsősorban a foglalkoztatás bővülése, nem pedig a termelékenység javulása hajtja. Előadásában a német ipar teljesítményének visszaesésére és a nemzetközi bizonytalanságokra is felhívta a figyelmet.
Érsek Ákos, az Európai Közúti–Vasúti Kombinált Fuvarozási Unió (UIRR) főtanácsadója arról beszélt, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikája a következő években három fő célra – versenyképességre, ellenállóképességre és védelmi mobilitásra – épül. A vasúti árufuvarozás jövőbeli növekedési lehetőségeit a kombinált szállítási rendszerekben látja.
A régió több országában zajlanak nagyobb infrastrukturális beruházások. Romániában 3000 kilométer vasútvonal fejlesztése van folyamatban, a konstancai kikötő pedig modernizációs programot hajt végre. Szlovéniában a Divača–Koper vasútvonal építése a vasúti részarány növelését célozza, Lengyelországban pedig az intermodális forgalom már megduplázódott.
A konferencián a folyami szállítás kérdése is szóba került. Béres Zsófia, a Plimsoll Zrt. logisztikai menedzsere a Duna hajózhatóságával kapcsolatos infrastrukturális kihívásokat ismertette, hangsúlyozva, hogy a vízlépcsők kiépítése a logisztikai, árvízvédelmi és energetikai szempontokat egyaránt érintené.
A kikötői kerekasztal-beszélgetésen Hamburg, Antwerpen–Brugge, Rijeka, Koper és Trieszt képviselői mutatták be a forgalmi trendeket. A Hamburgi Kikötő szerint a vasúti árufuvarozás aránya tovább emelkedik, míg Rijeka és Koper az adriai vasúti kapcsolatok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik az északi és déli kikötők közötti szárazföldi összeköttetésekben.
