Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Az ellátási láncokért felelős személyek már kivezette a gyártással és beszerzéssel kapcsolatos tevékenységét Kínából, vagy a következő évekre tervezi azt. Az áthelyezés oka azonban nem csak a koronavírus-járvány – derül ki a kutatásból, amelyet a Gartner végzett 260 cég körében februárban és márciusban.

A Gartner közvélemény-kutatási eredményei azt mutatják, hogy a COVID-19 járvány ugyan megerősítette a regionalizációs trendet, de ezek a folyamatok már elindultak. A megkérdezett ellátási láncokért felelősök 33%-a jelentette ki, hogy a gyártási és beszerzési tevékenységét már áttelepítette Kínából, vagy hogy szeretné ezt megtenni a következő 2-3 évben.

A globális ellátási láncok jóval a COVID-19 előtt össze lettek zavarva. Már 2018-ban és 2019-ben a kereskedelmi háború az USA és Kína között felhívtaa figyelmet a globalizált ellátási láncok kockázataira és megkérdőjelezte az erősen kiszervezett, és kölcsönös függőségben lévő hálózatokat. Ennek következtében új súlyt helyeztek a hálózatok stabilitására, és a régióra irányuló termelésre” – kommentálja Kamala Raman, senior elemzési igazgató a Gartner Supply Chain Practice-nál.

A vámköltség a probléma

Kína évtizedek óta fontos beszerzési forrása az ipar szinte minden ágának, így a kiskereskedelemnek és a gyógyszergyártási ágazatnak is. Azonban a Gartner kutatása kimutatta, hogy a különbség azon cégek között, amelyek munkahelyeket akarnak létrehozni Kínában, és az azok között, amelyek le akarják őket építeni, jelentősen csökkent 2019-ben. A fő ok a vámköltségek növekedése.

Megállapítottuk, hogy az Egyesült Államok és Kína által kiszabott tarifák az elmúlt években akár 10%-kal emelték meg az ellátási lánc költségeit a cégek több, mint 40%-ánál. Még nagyobb volt a hatás a válaszadók több, mint egynegyedénél, és népszerű alternatív helyszínek voltak Vietnam, India és Mexikó. A cégek Kínából való áthelyezésének másik oka a válaszadók szerint az, hogy ellenállóbbá kell tenni az ellátási láncokat” – magyarázza Raman.

Az ellenállóképesség pénzbe kerül

A megkérdezetteknek csak a 21%-a jelezte, hogy a jelenlegi ellátási láncát ellenállóképesnek és eléggé rugalmasnak tartja, hogy gyorsan átállíthassa az ellátással, gyártással és értékesítéssel kapcsolatos tevékenységét. 55% pedig azt állítja, hogy az ő ellátási láncuk a legközelebbi 2-3 év során lesz ellenálló. Természetesen ennek megvan az ára, amivel a válaszadók is tisztában vannak. 85%-uk állapította meg, hogy a nagyobb megbízhatóság további strukturális költségekkel is jár.

Elágazáshoz érkeztünk a globális ellátási láncok megítélésében, amelyekben az operációs hatékonyság javítását célzó just-in-time rendszerek kerülnek összehasonlításra a sok lehetséges forgatókönyv tervezésére és készítésére irányuló just-in-case tervekkel. Ahhoz, hogy meg lehessen találni az egyensúlyt, az ellátási láncokért felelős személyeknek kezelnie kell a kockázatot, hogy felmérjék a kockázatvállalási készséget a cégnél, és meg tudják becsülni a kockázatot az ellátási lánc más céljaival összehasonlítva, mint például a költséghatékonyság” – emeli ki Raman.

Különböző lehetséges opciók

A válaszadók negyede rámutatott, hogy már elvégezte a regionalizációt, vagy a termelés olyan módon való elhelyezését, hogy „közelebb legyen” a kereslethez. Dacára a nagyobb költségeknek, a regionális ellátási láncok ugyanis csökkenthetik a késedelmeket és a szűk keresztmetszeteket leállások esetén.

Sok nyugati cégnek kellenek kutatások az automatizálás új formáiról, hogy csökkentsék a „near” (a honos országhoz közeli – a szerk.) vagy „on-shore” (országon belüli – a szerk.) típusú gyártás költségeit. Egyeseknek egy alváltozat is kell, mint például a gyártás Ázsiában, és nearshoring- tevékenység a végső összeszereléshez – foglalja össze a szakember.

Photo: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába