Ellentmondások a Lidl fizetős szolgáltatásai körül. A német szakszervezet számára ez „mérföldkő a jövőbe vezető úton”

A cikk olvasási ideje 4 perc

Németországban még mindig nem csengett le a vita a rámpás megoldással kapcsolatban, amely A Lidl próbaüzemben működtet jelenleg néhány német üzletében. A német szállítmányozási-logisztikai cég védi a Lidl fizetős szolgáltatásait, amelyek a fel- és lerakodással kapcsolatosak.

Bár a Lidl bejelentése óta, miszerint plusz fizetős szolgáltatásokat vezet be a rámpán, már eltelt egy hónap, a téma még mindig sok ellentmondást szül a német szállítmányozók között. A többségük nem rejti véka alá a kritikáját a diszkont áruházláncokkal kapcsolatban. Azonban az egyik jelentősebb német szállítmányozási szervezet, a DSLV (a Német Spedíciós és Logisztikai Szövetség) nem osztja a véleményüket, és észreveszi a fizetős megoldás pozitív aspektusait.

Az ügyben a múlt héten Matthias Krage, a szövetség elnökhelyettese szólalt fel. Szerinte a Lidl az ágazatot „egy fényévvel” viszi előre ez az elgondolás. A német lánc próbaprogramjában, Krage, aki egy fuvarszervező cég vezetője, alapot lát a tárgyalásra az ügyfeleivel. Lehet, hogy ők is be akarnak majd vezetni hasonló szolgáltatásokat.

Miért ekkora a felhajtás?

Augusztus a végén a Lidl bejelentette, hogy bevezet egy új, elég ellentmondásos megoldást. A lánc úgy döntött, pilot-projekt keretébe felajánlja a szállítmányozóknak, hogy odaállhatnak az expressz rámpához, és a kirakodhat a saját személyzetével. Egy ilyen szolgáltatás ára 40 euró, azaz kb. 13.000 forint. Az egész nem tartana tovább, mint 90 perc. Az „expressz rámpán” kívül lehet megbízást adni a kirakodásra nem tipikus órákban. Hagyományosan a Lidl elosztóközpontjaiban az árut 12 és 18 óra között veszik át. Megesik azonban, hogy a dugók miatt a járművezetők nem érnek oda a helyszínre a megadott időben. E célból szükséges is előre lefoglalni ezt a szolgáltatást a Mercareon felületen keresztül. A kirakodás időpontjának eltolása 100 euróba kerül. Ahogy a cég kiemeli, ennek a megoldásnak köszönhetően a kamionosoknak nem kell másnapig várniuk, hogy a rámpához állhassanak.

A pilot-projekt a 39 Lidl logisztikai központ közül 6-t érint. A cég egyelőre nem tervezi a kínálatot más országokban is bevezetni.

DSLV: Jobb fizetni, mint órákat várni.

A DSLV képviselői azt mondják, hogy inkább fizetnének a gyors kirakodásért, mint hogy órákat várjanak helyben.

Jobb X összeget fizetni, és kirakodni a teherautót 90 perc alatt, mint várni 3 órát, és kiszámlázni a megbízónak a kirakodási állóidőt – magyarázza Krage. A DSLV elnökhelyettesének azonban egyértelmű, hogy ezt a költséget az ügyfél fogja állni.

A német szállítmányozók egy része kritizálja az ötletet

A Türingiai Szállítmányozók Szövetsége (LTV) kritizálja a Lidl többletszolgáltatását, azzal vádolva a céget, hogy ez kevéssé fenntartható üzleti modell.

Minden vállalkozó igyekszik optimálisan kihasználni a gyártási időt, és a hosszú várakozási idő és a lerakodás lehetetlenné teszi a gyártás optimális lefolyását – magyarázza Martin Kammer, az LTV vezetője

A türingiai szervezet szerint a Lidl modellje csak akkor működhet, hogyha a többletszolgáltatás díját a feladó viseli.

A viszonylag alacsony fuvarköltségek mellett, 100 euró vagy néha 40 euró a szállítmányozó teljes nyeresége a Lidl számára végzett fuvaron. – emeli ki Kammer.

A Lidl ötlete a lengyel szállítmányozó szemével

Egy ilyen megoldás, mint az expressz rámpa biztosan nem fog beválni, és biztosan nem lesz népszerű a lengyel szállítmányozók között, akik alacsony haszonkulcssal dolgoznak. A cégek nem engedhetnek meg maguknak ilyen plusz kiadásokat – kommentálja Mirosław Bowkun a Dafman szállítmányozó-spedíciós cégtől.

– Kirakodás nem hagyományos időpontokban? Nem úgy van az. Ha a járművezető nem a saját hibájából késik, akkor miért a szállítmányozó viselje a kirakodás vagy felrakodás költségét más időpontban? Az olyan cégeknek, mint a Lidl, ezekben a helyzetekben a szállítmányozó vállalatok érdekeit kellene nézniük – teszi hozzá a vállalkozó.

Nem értem a plusz díj kérdését. Véleményem szerint ez visszaélésekhez fog vezetni a Lidl részéről. Az áruházlánc fizet a kirakodásért, amelyet végül a járművezetők végeznek el. Itt teljes együttműködésre lenne szükség, és a megoldásoknak mindkét fél megelégedését kellene szolgálniuk – foglalja össze Mirosław Bowkun.

Fotó: Dom0803/ Wikimedia Commons

Címke