Fehéroroszországot és Ukrajnát is érdekli a Via Carpatia létrehozása. Erről adott információt Andrzej Adamczyk, lengyel Infrastrukturális Miniszter, aki a Régiók Független Fórumán a “Via Carpatia – a kölcsönös érdekek követése ” panelén vett részt. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét ország számára az út létrehozása “egy olyan projekt, amelyben részt akarnak venni”.
Nem indokolatlanul mondom ezt – hangsúlyozta Adamczyk és emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a fehérorosz szállítmányozási miniszter biztosította számára, hogy az országából “minden intézkedést meg fognak tenni azért, hogy megerősítsék ezt a projektet, mert látják az esélyeket az A2-Via Carpatia”autópálya kereszteződésénél.
Két hete Ukrajna szállítmányozási minisztere hasonlóan nyilatkozott.
A Via Carpatia csomópontról van szó az A4-es autópályával együtt – mondta Adamczyk. A miniszter szerint az ukránok kijelentették, hogy hamarosan felépítenek egy autópályát a Korczowa-tól Lviv-ig, majd később egy gyorsforgalmi utat Odesszába.
Brüsszel felhívja a figyelmet az útvonal fontosságára
Adamczyk úgy gondolja, hogy a Via Carpatia “rengeteg lehetőséget teremt azoknak az országoknak a számára, amelyeken keresztül fut“. Egyúttal az egységes Európa egyik legfontosabb kommunikációs vállalkozása is. 2018. június elején az Európai Bizottság egy új rendelettervezetet tett közzé, amelyben többek között egy mellékletben szerepel a TEN-T kiegészítő hálózatába kiválasztott szakaszok ütemterve is.
A Via Carpatia a Lublintól Varsóig a Hármasváros -ba vezető útvonalhoz kapcsolódásnak köszönhetően, megteremtődnek a Gdański és Gdynia-i kikötők fejlesztésének feltételei – tette hozzá Adamczyk.
Magyar részen is fut majd a Via Carpatia: 340 kilométeren
2016. november 7-én a lengyel, szlovák és magyar megyék képviselők aláírták a nyolc országon keresztülhaladó Via Kárpátia megépítését célzó együttműködési megállapodást a délkelet-lengyelországi Lancutban. Magyar részről a dokumentumot Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke jegyezte. A megvalósításban Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország vesz részt. 2016. októberében az Európai Parlament a mintegy 3,3 ezer kilométeres, a Balti-tengert az Égei-tengerrel és a Fekete-tengerrel összekötő, autópálya-, illetve gyorsforgalmi szakaszokból álló közlekedési folyosót a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként ismerte el. A közlekedési folyosó magyarországi szakasza mintegy 340 kilométeres, Miskolcot és Debrecent is érinti. A Via Kárpátia lengyelországi része mintegy 680 kilométer hosszú.
Foto: Edal Anton Lefterov/ Wikimedia Commons