Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Szuperfejlett hi-tech-világ? Nulla növekedésű, környezetvédelemre koncentrált gazdaság? Vagy korlátokra és protekcionizmusra épülő világ szenvedő szabadkereskedelemmel? A logisztikai és stratégiai előre jelzési szakemberek elcsábultak egy kis víziókészítésre a jövővel kapcsolatban.

Az FM Logistic Europa Centralna, stratégiai előrejelzésekre specializálódott szakemberekkel a 4CF cégtől nekilátott, hogy létrehozzák egy olyan világ vízióját, amelyben élnünk kell majd 2040-ben, különös tekintettel arra a pozícióra, amelyet a logisztikai szektor fog betölteni.

A forgatókönyvek ágazati adatok és jelentések elemzése, létező tudományos irodalom, valamint az FM Logistic szakembereivel folytatott mélyebb beszélgetések alapján készültek.

Végül a kibontakozó néhány tíz trend közül három vízió formálódott meg a világgal, a gazdasággal és a logisztikával kapcsolatban 2040-re.

A Hi-tech világ

Ez egy olyan jövőkép, amelyben a 2020-es év legtöbb problémája megoldódik hála a rendkívüli technológiai fejlődésnek. Ebben az évben a szállítmányozási rendszerek tiszta, megújuló energiaforrásokból származó elektromos energiával fognak üzemelni, a logisztika pedig a globális gazdaság alapja lesz, mivel szorosan összefügg a termeléssel. A vezető logisztikai nagyvállalatok átveszik a teljes ellenőrzést a legjövedelmezőbb termelési ciklusok felett, de facto gyártóvá is válva az összes megtermelt jószág forgalmazásán túl.

Az újrahasznosítási szektort is jelentős részben átveszi a logisztika, amely a hozzá tartozó termelő üzemekben fogja hasznosítani a hulladékot.

Ebben a világban a jelentős logisztikai játékosok hi-tech cégek, amelyeknek saját mesterséges intelligencia-algoritmusaik és autonóm navigációs technológiáik vannak. Ezen kívül általánosan használják majd a drónokat és a személyzet nélküli járműveket.

Környezet, nem növekedés

Egy másik forgatókönyv viszont abból indul ki, hogy 20 év múlva a világgazdaság fejlődésének más prioritásai lesznek, mint gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés.

Ebben a forgatókönyvben a jelenlegi járvány és az elmélyülő klímaválság sok város pusztulását hozza az egyenlítői övezetben, és az elhozza a „nulla növekedés” világát. Egy olyan világét, amelyben a gazdaság és a társadalom alá van rendelve a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Ahhoz, hogy teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsájtása 2050-ig, a fő hatalmak úgy döntöttek, hogy új gazdasági modellt dolgoznak ki, amelynek célja a magas életszínvonal megőrzése az ezzel járó globális termelés- és fogyasztásnövekedés nélkül. A nullemissziós szállítási rendszereknek köszönhetően a logisztika döntő szerepet fog játszani a zöld városok fejlődésében, valamint lehetővé teszi a cégeknek a klímasemlegesség elérését.

Ezen forgatókönyv szerint Közép-Európa gazdaságai 2040-ben főleg a belföldi és helyi termelésre fognak épülni. A nemzetközi szállítmányozás gyakorlatilag a nem anyagi javak cseréjére (ipari minták, szabadalmak, technológiák, gyártási módszerek és know-how) fog korlátozódni, valamint csak a legszükségesebb anyagi javakéra.

A helyi termelés népszerűsítése következtében a logisztikai ágazat forgalma drasztikusan csökkent. Ezért is 2040-ben csak néhány globális cégre fog korlátozódni. A korlátozások (jogi és szervezeti) a nemzetközi szállítmányozásban ugyanis kizártak minden vállalatot, amelyek nem tudták biztosítani a környezetbarát közlekedést. Új közlekedési eszközök jelentek meg, mint a csőben közlekedő vasút (pl. hyperloop), valamint új infrastruktúra, pl. föld alatti alagutak hálózata a városokban, de csak kevés cég engedheti meg magának, hogy koncessziót vásároljon ezek használatára.

Masszív deglobalizáció

Amennyire az első két forgatókönyv viszonylag pozitív világgéppel bír, a harmadik egy olyan világot mutat be, amelyet a nemzetközi játékosok érdekei szaggatnak szét. Egy olyan világot, amelyben a nemzetközi együttműködés szintje nem elégséges ahhoz, hogy fejlődni lehessen, és a legfontosabb globális problémákat meg lehessen oldani. Ez a világ a globalizációtól való eltávolodás világa, amelyet gazdasági válságok osztanak meg és gyötörnek, és amelyik a globális felmelegedés következményeivel küszködik. A nemzetállamok protekcionista politikájának következményei többek között a magas vámtarifák, amelyek negatív hatással vannak az életszínvonalra.

A logisztika a legerősebb játékosok kezében van, akiknek az előnye a megfelelő környezeti-operációs tanúsítványok és engedélyek megszerzésén alapul. 2040-ig a logisztikai cégek koncessziókra támaszkodva fognak működni, aminek köszönhetően csak a legnagyobb résztvevők tudnak majd hozzáférést kínálni valamennyi értékesítési csatornához és az e-commerce-hez.

A különböző földrajzi területeken kidolgozott különböző technológiák, amelyek nincsenek együttműködésre hangolva, egymással össze nem hangolt műszaki és infrastrukturális megoldásokat hoznak magukkal. Európában a standardizálás ezen hiánya komoly akadállyá válik a közösségen belüli kereskedelemben.

A jelentés szerzői előtt egy olyan jövőkép jelenik meg, amelyben az áruk szabad áramlásának biztosítása érdekében az Európai Közösség szállítási területekre való felosztását hozta magával. A saját területükön a rakományokat a koncesszióval rendelkező fuvarozók kezelnék, amelyhez egyforma hozzáféréssel bírnának a speditőrök és a virtuális logisztikai operátorok egész Európából. Az együttműködés feltételei azonban nem lennének kedvezőek a speditőrök és a fogyasztók számára tekintettel a koncesszióval bíró cégek gyakorlatilag monopolhelyzetére, valamint annak a szükségességére, hogy az árukat több övezeten keresztül több operátorral és több szállítóeszközzel kellene mozgatni.

Kép: FM Logistics, Cohn & Wolfe

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába