Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Szinte minden ADR képzésen felmerül kérdésként, hogy a veszélyes áru szállításra vonatkozó előírásokkal kell-e foglalkozni akkor, ha valaki magánszemélyként kerül velük kapcsolatba. Jelen cikkemben ezt a témát járom körbe.

Találkozhatunk-e egyáltalán magánszemélyként veszélyes árukkal?

A veszélyes áruk köre elég széles, a klasszikus vegyszerek mellett számos termék, készítmény is az ADR hatály alá tartozhat. A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány érdekességet. Veszélyes áru lehet pl.:

  • festék,
  • ragasztó,
  • téli szélvédőmosó,
  • akkumulátor,
  • dezodor,
  • parfüm,
  • arcszesz,
  • öngyújtó,
  • gyufa,
  • hypo,
  • tejszínhab spray,
  • szájvíz,
  • grillgyújtó,
  • növényvédőszerek,
  • stb.

Látható, hogy ezekkel a termékekkel bárki kapcsolatba kerülhet, tehát jogos a kérdés, hogy a hétvégi bevásárlás során be kell-e tartani az ADR előírásokat? Szerencsére az ADR szabályzatban kitérnek erre a kérdésre, de sajnos lehetnek vele problémák.

Milyen előírások vonatkoznak a magánszemélyekre?

Az ADR külön mentesség keretében foglalkozik a témával. Első olvasatra fel is lélegezhetnénk, mivel az adott fejezet így kezdődik: „Az ADR előírásait nem kell alkalmazni…”. De nem ilyen egyszerű a kérdés.

Bár csak egy rövid bekezdés rendelkezik erről a témáról, azért található néhány követelmény, amit figyelembe kell venni:

  • az árunak kiskereskedelmi csomagolásban kell lennie,
  • személyes, háztartási, szabadidő vagy sport célra kell felhasználni,
  • gyúlékony folyékony anyagok esetén egy edényben legfeljebb 60 liter, illetve a járműben legfeljebb 240 liter gyúlékony folyadék lehet,
  • nem lehet IBC-t, a nagycsomagolást (LP-t) és a tartányt használni,
  • a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására a szükséges intézkedéseket megtették.

Elsőre úgy tűnhet, hogy ezek a feltételek nem okoznak különösebb gondot, de érdemes rajtuk rágódni kicsit.

Mik ezeknek a feltételeknek a buktatói?

Az első feltétel, hogy kiskereskedelmi csomagolásban kell lennie a veszélyes árunak. Tehát, ha a téli szélvédőmosót áttöltjük egy ásványvizes flakonba, már nem teljesül ez az általános feltétel. Nem mindenhol egyértelmű a kitétel sem. Öngyújtó, gyufa, spray esetén mi a kiskereskedelmi csomagolás?  jó esteben maga a termék, csakhogy klasszikus értelemben ez nem csomagolás (az ADR fogalma szerint ez önállóan küldeménydarabnak tekinthető). Akkor ez hogyan is értelmezhető?

Fontos, hogy hol van a személyes felhasználás határa! Az egyértelmű, hogyha saját célra használjuk fel, az ide tartozik, talán, ha a szomszédnak viszünk festéket a hétvégi kerítésfestéshez, még az is beletartozhat. De ha mondjuk egy gazda növényvédőszert visz, amit a saját földjén használ fel, de a termelt növényeket később egy őstermelői piacon értékesíti, az már nem személyes, illetve háztartási cél. És ilyenkor már ismét nem lehet élni ezzel a mentességgel.

Gyúlékony folyadékok esetén (és itt nem csak üzemanyagokra kell gondolni, hanem bármilyen gyúlékony folyadékra) a megadott mennyiségeknél több folyadék esetén már eleve bekerülnek az áruk az ADR hatály alá. Ilyenkor már egyéb mentességi lehetőségek után kell nézni, aminek szigorúbb feltételei lehetnek. Egyéb anyagokra bár nincs felső mennyiségi határ, de azért az életszerűség határian belül kell gondolkodni. Nem igazán hihető például, hogy valaki több kartonnyi hypot vagy tisztítószert személyes célból szállít. Ha mégis így van, akkor azt bizonyítani kell.

Az IBC-k, a nagycsomagolások (LP-k) és a tartányok kizárása talán nem okoz túl nagy gondot, ezek nem túl gyakoriak a magáncélú szállításokban.

Gyakori kérdés, hogy céges autóval lehet-e élni ezzel a könnyítéssel? Mint látható, a feltételek között nincs utalás arra, hogy csak magántulajdonú járművel lehetne ilyen tevékenységet végezni, tehát értelemszerűen nincs ennek lehetősége kizárva, azonban ilyen esetben nehezebb a bizonyítás, különösen, ha a szállított áru kapcsolódik a céges autóhoz kapcsolódó tevékenységhez (mondjuk, ha egy festéssel foglalkozó cég furgonjában szeretnénk az otthoni kerítés festésre használt festéket vinni). De ha valaki egyértelműen tudja bizonyítani a személyes felhasználást, természetesen élhet a könnyítéssel. Megfelelő módszer lehet pl. ha valaki be tudja mutatni a nevére szóló számlát (ez nem csak céges autó esetén, hanem más esetben is megfelelő lehet).

Mik azok a „szükséges intézkedések”?

Erről a kérdésről sokat lehet vitatkozni. Szakmai körökben elterjedt az a nézet, hogy a gyári csomagolás megléte esetleg a gyári biztonsági intézkedések elegendőek lehetnek (pl.: spray-s flakonon védő kupak, nyitást akadályozó zár, plomba, stb.). Erre sajnos konkrét iránymutatás nincs, tehát ez az elv sem biztos, hogy elég. Például egy önálló öngyújtó, egy parfüm, egy festék esetén nincs külön biztonsági intézkedés, csak a termék csomagolása. Ez vajon megfelel ennek a kitételnek? Reméljük, hogy igen. De akkor mire utalhat a fenti kitétel? Milyen „szükséges intézkedést” kellene megtenni a kiszabadulás megakadályozására?

Óhatatlanul eltörhet útközben a parfümös üveg, esetleg a lakkbenzines hígító flakonja vagy kupakja megsérülhet. Ha ilyen bekövetkezik, nem tettük meg a „szükséges intézkedéseket”? Ha így van, máris nem felelünk meg a mentesség feltételeinek, tehát az ADR hatálya alá tartozik a „szállítás”, a maga összes szankciójával, kezdve a több százezer forintos bírságokat.

És akkor arra még nem is utaltunk, hogy bizonyos értelmezések szerint valóban szükség lehet további intézkedésekre, úgymint mondjuk kármentő doboz biztosítása, az áruk rögzítése a járműben, stb. Ha ez az elv van érvényben, és nem teljesítjük ezeket az elvárásokat, megint csak nem teljesülnek a mentesség feltételei. Pedig ezek nem túl életszerű helyzetek. Jellemzően ezeket a termékeket mindenki csak bedobálja a csomagtartóba a kenyér meg az üdítő mellé különösebb „intézkedés” nélkül.

Látható, hogy egy fél mondat komoly fejtörést okozhat. Sajnos hallottunk már olyan esetről, ahol a hatóság a fenti kérdéseket feszegette, bár szerencsére egyelőre komolyabb következmény nélkül.

Nincs egyértelmű állásfoglalás

Sajnos a problémát megoldó állásfoglalás nincs a témában, így csak az eddigi gyakorlatot vehetjük alapul, amely keretében, bár volt pár érdekes eset, de alapvetően a magányszemélyek esetén nem követelik meg az ADR előírások betartását. Remélhetőleg ez nem fog változni, de egy kis pontosítás, iránymutatás nem ártana a témában.

Fontos lenne, hogyha elvárt bizonyos szintű követelmények betartása, akkor erről megfelelő módon tájékoztatva legyenek az érintettek általános tájékoztatók, útmutatók segítségével. Nem várható minden lakostól, hogy ismerje az ADR előírásait, hiszen elég speciális területről van, sokan nem is gondolnák, hogy érintettek lehetnek. Én személy szerint az általános ismereteket – egyéb témakörökkel, úgymint tűzvédelem, munkavédelem, környezetvédelem, KRESZ, stb.  együtt – általános iskolában taníttatnám. Van erre példa, csak nem megfelelő súllyal sajnos.

Ha ADR-rel kapcsolatos kérdésük van, tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket!

Ha tetszett ez a cikk, mindenképpen olvassa el azAz 5 leghülyébb veszélyes áru szállítási szabálytalanságról szóló cikkünket is!

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába