Röviden
- Az MKIF 35 éves koncessziója 2022 szeptembere óta 1237 km gyorsforgalmi út üzemeltetésére szólt. A cél, hogy 2027. április 1-jétől a Magyar Közút vegye át.
- Az Európai Bizottság szerint a szerződés nem hárított elég kockázatot az üzemeltetőre, és sérti az uniós közbeszerzési szabályokat.
- Az útdíjak változásáról nem született bejelentés.
- Október végén megnyílhat az M49 első, 28,2 km-es szakasza a román határ felé.
Vitézy Dávid október 13-án, a Magyar Közlekedési Konferencián beszélt a változásokról. „Március 31-én az MKIF levonul, és az üzemeltető társaságai megszűnnek” – mondta a miniszter.
A felmondásról szóló megállapodást még nem írták alá. A kormány célja, hogy a hálózatot 2027. április 1-jétől ismét a köztulajdonban lévő Magyar Közút Nonprofit Zrt. működtesse.
Mi az MKIF koncessziója?
Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022. szeptember 1-jén kezdte meg a működést 35 éves koncesszió keretében. A társaság 1237 km meglévő gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését vette át, és 2034-ig 279 km új gyorsforgalmi utat kellett volna építenie, valamint 299 km-t bővítenie. A szerződés értéke a konferencián elhangzottak szerint mintegy 23 ezer milliárd forint.
Az Európai Bizottság október 1-jén indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. A Bizottság szerint a szerződés „nem hárított elegendő működési kockázatot a vállalkozóra”, ezért valójában nem koncesszió, hanem közbeszerzési szerződés lett volna. A 2023. áprilisi és decemberi módosítások is sértették az uniós közbeszerzési szabályokat. Magyarországnak két hónapja van a válaszra, különben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
Mi változik az útdíjakban?
A fuvarozók számára a legfontosabb kérdés az útdíj. Az eddigi bejelentések nem érintették az útdíjak mértékét vagy a HU-GO rendszert. A változás az üzemeltetőt és az állam által fizetett díjakat érinti. Vitézy szerint a Magyar Közút általi üzemeltetés „a jelenlegi szolgáltatási díjak töredékébe kerül majd az adófizetőknek”.
Az M1 bővítése az átadás miatt nem állhat le, és a forgalomkorlátozásokat a lehető legkisebbre kell szorítani. Az M1-es munkákról korábban itt írtunk.
Rossz utak, kritikus hidak
A miniszter szerint „az elmúlt évek forráskivonásai miatt ugyanis az országos főúthálózat több mint fele rossz vagy kritikus állapotba került”. A legtöbb megyében az utak felújítási ciklusa 100–130 év, miközben a cél 20–30 év lenne.
A konferencián elhangzottak szerint:
- a hidak mintegy 30%-a érdemi hibával rendelkezik,
- 93 híd kritikus állapotban van, közülük 88 szerepel a hídfelújítási programban, amely mintegy 120 milliárd forintba kerül és több mint három évig tart,
- az útfelújításra fordított összeg évi mintegy 20 milliárdról 100 milliárd forintra nőhet a 2027-es költségvetésben.
A Magyar Közút emellett visszakapja önálló beszerzési jogkörét.
M49: közelebb a román határ
Október végén megnyílhat az M49 gyorsforgalmi út első szakasza az M3-as autópálya és Ököritófülpös között. A 28,2 km-es szakasz kivitelezése szeptember 23-án fejeződött be. A Csengerig, az államhatárig tartó további 17,6 km határideje 2029. június 30. Az út Szatmárnémeti felé teremt majd gyors kapcsolatot, ami a román irányú áruszállításban fontos lehet.
Szakaszos sebességmérés jöhet
A minisztérium nyáron online konzultációt tartott a közlekedésbiztonságról, amelyben a szakaszos (átlag)sebesség-mérés is szerepelt. A konzultáció lezárult, az eredmények értékelése folyik. Az új KRESZ tervezete a következő hetekben kerülhet társadalmi egyeztetésre.
„A magyar társadalom egyértelműen támogatja a szabálytalankodók szigorúbb büntetését” – mondta Vitézy Dávid.
A fuvarozók más ügyekben is várják a kormány lépéseit: a gázolaj jövedéki adójából literenként 25 forint igényelhető vissza, de az ágazat szerint ez csak az első lépés.
