Németország exportmodellje, amely járművekre, vegyi anyagokra és gépipari termékekre épül, egyre nagyobb nyomás alatt van. A járműgyártás volumenei már alacsonyabbak, mint 2019-ben, miközben az ország autógyártói szoros versenyt folytatnak a kínai elektromos járművekkel. A jelentés megjegyzi,
“Az európai gépjármű-értékesítések nyomás alatt vannak a kínai elektromos járművek importja miatt, miközben a német járműgyártók nincsenek felkészülve az alkalmazkodásra.”
A vegyi anyagok gyártása — amely Németország kereskedelmi többletének másik pillére — szintén küzd. Bár a régió még mindig többletet produkál, Európa elveszíti globális piaci részesedését a magas energiaárak és az új kapacitások megjelenése miatt Kínában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában.
Ezeknek az iparágaknak a hanyatlása várhatóan közvetlenül érinti a teherpiacokat. A járművek, vegyi anyagok és gépek konténerizált exportjai hagyományosan alátámasztották az EU nagy kikötőin keresztüli áramlásokat, de a jelentés figyelmeztet, hogy “erős lefelé irányuló nyomás” várható az export tengeri teherforgalmán.
A légi teher forgalma az e-kereskedelem felé fordul
A légi teherforgalom kereslete a fogyasztói kiadások és az e-kereskedelem által átalakul. Történelmileg az autóipar volt az egyik legnagyobb vásárlója a hosszú távú légi árukapacitásnak. Mivel a járműgyártás nyomás alatt van, ez a kereslet gyengült. Ehelyett a kínai e-kiskereskedők szállítmányai lettek dominánsak.
A jelentés azt javasolja, hogy a Kínából Európába irányuló e-kereskedelem a teljes tonnatartalom 40% és 60%-át teheti ki, bár figyelmeztet, hogy az érték megerősítetlen és ingadozó. Ez a koncentráció a piacot törékennyé teszi. A kiskereskedők már most is közelebb helyezik át beszerzéseiket Európához, beleértve Törökországot és a periférikus piacokat, amelyek középtávon csökkenthetik a hosszú távú keresletet.
A vörös-tengeri válság tovább növelte a volatilitást, rövid távú csúcsokat generálva a légi szállítmányozásban, mivel a szállítmányozók gyorsan mozgatják a készleteket. A jövőre nézve a jelentés azt állítja, hogy a légi teher növekedési üteme valószínűleg szorosabban tükrözi a fogyasztói kiadási mintákat, mint korábban.
A vámok átalakítják az EU–USA áramlásokat
Európa kereskedelmi kapcsolata az Egyesült Államokkal szintén átalakulóban van. Egy új megállapodás 15%-os vámot állapít meg, az eredetileg fenyegetett 30%-ról, de még mindig jelentős az európai exportőrök számára. Az Egyesült Királysággal korábban, kedvezőbb feltételekkel tárgyalt megállapodás, mivel az Egyesült Királyság kereskedelmi hiánnyal küzd az Egyesült Államokkal, várhatóan tovább csökkenti az EU–USA mennyiségeket azzal, hogy átirányítja bizonyos áramlásokat az Egyesült Királyságon keresztül.
Ennek eredményeképpen a jelentés arra számít, hogy Európa kereskedelmi pozíciója bonyolultabbá válik, az importok szélesebben forrásfajták, míg az exportok magas értékű szektorok felé mozdulnak el, mint például a gyógyszeripar, a repülőgépipar és az előrehaladott mérnöki alkatrészek. A szolgáltatások, különösen az informatika, nagyobb szerepet játszanak majd, miközben az ökonómiai súly a kontinensen belül eltávolodhat Németországtól Észak-Közép-Európa és az Egyesült Királyság felé.
Kína ingatagossága és India ellenálló képessége átformálja a globális teherkereskedelmet
Kína továbbra is a legbefolyásosabb játékos a globális teherpiacon. A kikötők, mint például Shanghai, konténerforgalma tovább növekszik, de a kiszélesedő egyensúlyhiányok az exportok és importok között kétségeket ébresztenek a fenntarthatóságban. A jelentés megállapítja, hogy “Kína a kereskedelmet használja a gazdasága növekedésének fenntartására, aminek következményeként deflációt exportál.”
Más régiók is újrakonfigurálják szerepüket:
- Japán és Dél-Korea csökkenő versenyképességű járművek és elektronikai területeken, a termelés egyre inkább Délkelet-Ázsiába helyeződik át.
- India jelentős, import-vezérelt piacként jelenik meg, amelyet a belső fogyasztás és infrastruktúra beruházások alapoznak meg.
- Délkelet-Ázsia Kínából kiszorult termelést fogad be, Vietnam és Kambodzsa nagy fogyasztási cikkek központjaivá válnak.
- A Egyesült Államok világszerte a kereslet motorjaként működik, a fogyasztói kiadások formálják a konténer áramlásokat és a hazai expressz légi teherhálózatokat.
- A Közel-Kelet erőteljesen fektet be a kikötők és repülőterek fejlesztésébe, hogy globális logisztikai központként pozicionálja magát, Dubai már most betölti ezt a szerepet.
Európa tehertérfolyamai elmozdulnak az exporttól az import felé
Európa szállítmányozóinak az implikációk mélyrehatóak. Az exportközpontú iparágak, mint például járművek és vegyi anyagok szerkezeti csökkenése, valamint a vámszabályozási akadályok és az e-kereskedelem iránti igény áthelyeződése a hagyományos tengeri és légi teherszállítási áramlásokat sújtják. Az importkereslet jobban tarthatja magát, de az általános növekedési kilátások kissé visszafogottnak tűnnek.
A jelentés aláhúzza a rendszer törékenységét:
“A világkereskedelmi rendszer erősen diszfunkcionális, nagy és tartós egyenlőtlenségekkel a termékkereskedelemben.” A szállítmányozók számára az ezekhez az egyenlőtlenségekhez való alkalmazkodás a kereslet ingadozóbb mintáinak kezelését, az új beszerzési földrajzokhoz való alkalmazkodást, valamint a magas értékű és szolgáltatás-alapú kereskedelemhez való közelítést jelenti.
