Több mint 20%-os növekedés négy év alatt – a legújabb előrejelzés ez a fuvarszervezési szolgáltatások piacán

A cikk olvasási ideje 6 perc

A globális spedíciós piac hamar magához fog térni a járvány okozta zavarok után, állítják a Transport Intelligence (TI) elemzői. Azzal számolnak, hogy 2020-2024 között a globális piac évente átlagosan 5,2%-kal fog növekedni.

A TI azt állítja, hogy 2024-ben a globális fuvarozási piac értéke 166,7 milliárd eurót fog kitenni. Összehasonlításul, idén ez 136,1 milliárd euró lesz, vagyis több, mint 9%-kal kevesebb, mint 2019-ben (akkor a piac értéke 149,6 milliárd euró volt).

Ami érdekes, a légi fuvarok piaca, amelyet különösen erősen érintettek a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos korlátozások, lesz az előrejelzéssel érintett időszak növekedésének a motorja. A TI úgy becsüli, hogy a következő 4 évben átlagosan 5,4%-kal fog nőni évente. A tengeri fuvarozás szintén emelkedő ágban van, bár szerényebb lesz, kb. 5%-os éves szinten.

A visszapattanás már 2021-ben lehetséges

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt állítja, hogy a világkereskedelem vissza fog térni a járvány előtti szintre már 2021-ben. A szervezet megállapítja, hogy a jelenlegi válságban (ellentétben a 2008-ashoz) a fogyasztási cikkek iránti kereslet nem sokat változott, bár természetesen erősen érintette a szolgáltató szektort. Azonban a kormányzati segítség megakadályozta a munkanélküliség drasztikus megemelkedését, ami miatt a fogyasztás továbbra is magas szinten áll. Az IMF kiemeli a többoldalú kereskedelmi szerződések súlyát a kereskedelem további fejlődésében (és így a logisztikáéban – a szerk.) Ilyen szerződések a transzpacifikus partnerségről szóló szerződés (CPTPP), de az ázsiai országokat felölelő Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség), amelyek novemberben kerültek megkötésre.

Mindkettő hozzájárulhat a regionális kereskedelem növekedésén kívül Kína nemzetközi pozíciójának a megerősödéséhez. Bár az új elnökség az Egyesült Államokban minden bizonnyal nyitottabb politikát fog folytatni Kína irányába, mint Trump elnöksége alatt, azonban nem szabad az USA-Kína kereskedelmi háború végével számolni. Egyáltalán nincs tehát eldöntve, hogy a globalizációban való visszaesés, amelyet Trump politikája indított el, és amit a járvány felerősített, meg fog állni.

Azonban a TI jelzés szerint, ha a világkereskedelem és a gazdaság jövőre visszapattan, a megbízóknak (mint jellemzően a gazdasági lassulás után) fel kell tölteniük a készleteiket válaszul a kereslet növekedésére. A légi szállítást, mint a leggyorsabb megoldást, hagyományosan a raktárak feltöltésére szokták használni. A légi szállítmányozás áteresztőképessége azonban a járvány alatt erősen korlátozásra került a légi személyszállítást érintő korlátozások következtében. A kereslet a szállítmányozás iránt mindenképpen növekedni fog, de a kérdés megmarad, hogy csak a légi szállítás az utazások korlátozásának fényében képes lesz-e kielégíteni az igényeket, és nem kell-e osztozkodnia majd a többi szállítási eszközzel. Főleg, hogy a spedíciós piac nagy keresletre számíthat a motorizációs szektor és az ipar részéről 2021-ben. Októberben a JP Morgan globális piacra vonatkozó PMI-indexe a legmagasabb szinten állt 29 hónap óta. Ugyanakkor komoly szállítási igénnyel fog jelentkezni a gyógyszeripari szektor a COVID-19 oltóanyag tervezett forgalmazásával. A gyógyszerek és oltóanyagok szállításának legnagyobb nyertese előreláthatóan a légi szállítás lesz.

A TI elemzői azzal számolnak, hogy az Ázsiai és Csendes-Óceáni Régió lesz a leggyorsabban fejlődő spedíciós piac, amelynek az előre jelzett növekedése 5,4%-ot fog elérni évente 2020. és 2024. között. A légi szállítási szektor növekedése várhatóan átlagosan 5,6%-t fog kitenni, míg a tengeri szállítás ugyanezen időszakban az értékét 5,2%-kal fogja növelni átlagosan évente. A COVID-19 viszonylag szelíden bánt ezzel a régióval, dacára, hogy a vírus ott jelent meg először. A többoldalú kereskedelmi egyezmények, mint az említett RCEP és a CPTPP ezen felül a régión belüli kereskedelem növekedéséhez is hozzájárulhat.

Bizonytalanság Európában, remény Amerikában

Ezzel szemben Európát sokkal nagyobb mértékben érintette a járvány mind gazdasági mind társadalmi szempontból. Az IMF előrejelzései szerint az idei európai GDB esése (-7,2%) nagyobb lesz, mint a gazdasági válság idején (-4,8%). A spedíciós piac azonban előreláthatóan elég dinamikusan fog fejlődni az előre jelzéssel érintett években, mivel átlagosan 5,1%-os növekedés várható. Aggodalomra adhat okot a légi szállítás válsága, és az utazási korlátozások jelentősen visszafoghajták a járvány utáni készletfeltöltésre várható légi szállítási robbanást. Bizonytalanságra ad okot a Brexit kérdése is.

Észak-Amerika spedíciós piaca a TI előre jelzései szerint 5,4%-kal fog növekedni évente. Sokkal gyosabb növekedésre lehet számítani a légi spedícióban (2020. és 2024. között évi átlagos 5,8%), mint a tengeri spedíció (alig 5,0%) esetében. Vannak remények Biden megválasztott elnök kormányzásával kapcsolatban, különösen azzal kapcsolatban, hogy Egyesült Államok visszatérés a WTO-val való együttműködéshez, és a Kínával folytatott kereskedelmi háborút bizonyos mértékig korlátozza (bár a teljes befejezéssel nem nagyon lehet számolni). Az amerikai belső piacon a III. negyedévben jelentős növekedést lehetett megfigyelni a fogyasztói havak iránt, ami jót tesz az Egyesült Államok importjának.

Szerény növekedés a Közel-Keleten és a posztszovjet térségben

A MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrikai) Régió 3,5%-os éves átlagos növekedéssel számolhat a legközelebbi négy évben. Ezen a területen erősebben fog fejlődni a tengeri szállítás (3,6%), mint a légi (3,3%). A szállítmányozás fejlődését a magas fogyasztás és az import fogja hajtani, és hagyományosan a kőolaj és a földgáz exportja.

Az oroszországi, kaukázusi és közép-ázsiai régió pedig a spedíciós piac szempontjából elég szerény növekedést tud majd felmutatni. A várható átlagos növekedés 2020. és 2024. között 3%. Ilyen tempóval fog növekedni a tengeri szállítás is, a légi szállítás pedig 0,1 százalékponttal fog gyorsabban növekedni.

Az orosz gazdaság azon kevesek közé tartozik, amelynek nem sikerült visszaépítenie magát a nyáron a COVID-19 első hulláma után. Ezen felül a PMI-mutatók az őszi hónapokra jelentősen 50 pont alatt vannak, ami nem ad okot optimizmusra rövid távon.

Fotó: Kuehne+Nagel

Címke