Még mindig nem csitultak el a kedélyek a múlt héten a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban elért kompromisszum kapcsán. Az ágazati szervezetek és a politikusok Európa különböző részeiből úgy gondolják, hogy a szállítmányozási ágazat szabálygyűjteménye elfogadhatatlan. Ez azonban nem minden. Még az Európai Bizottság is csalódott az elért kompromisszummal kapcsolatban a Csomag ügyében.
Az EB elnökhelyettese Valdis Dombrovskis azt mondta tegnap Strasbourg-ban, hogy az EB csalódott az egyeztetések eredménye miatt.
A Bizottság fájlalja, hogy a Tanács és az Európai Parlament által elért egyezség olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem illenek az Európai Zöld Föld céljaihoz. Többek között a teherautók kötelező bejegyzési országba való visszatéréséről van szó nyolc hetente, valamint a kombinált szállítmányozásra vonatkozó korlátozásokról. A visszatérési kötelezettség az EB elnökhelyettese szerint nem csak szükségtelen károsanyag-kibocsájtást okoz, de torlódásokat és a szállítmányozás hatékonyságának csökkenését is. Dombrovskis hozzátette azt is, hogy ilyen megoldást nem javasoltak az EB eredeti projektjében.
Ezért a Bizottság pontosan felméri ennek a két aspektusnak a hatását a klímára, a környezetre és a közös piac működésére. A hatások elemzése után a Bizottság szükség esetén élni fog a jogával, hogy célzott jogalkotási kérvénnyel éljen e két előírás hatályba lépése előtt” – tette hozzá.
A Csomag az Európai Bíróság elé kerül?
Peter Vitanov bolgár európai parlamenti képviselő, az Európai Bizottság Közlekedési és Turisztikai Bizottságának a tagja már idén szeptemberben bejelentette, hogy Bulgária valószínű az Európai Bírósághoz fordul a Mobilitási Csomag egyes részeinek törléséért. Akkor a teherautók bejegyzési országába való visszatérési kötelezettségéről volt szó.
Most a bolgár közlekedési miniszter, Roszen Jeliazkov számol azzal, hogy panaszt tegyen az Európai Bíróságon a Csomag egy része miatt. Élesen kritizálja az elért egyezséget, kiemelve, hogy a járművezetők körülményeinek és a közúti biztonság javítása volt az utolsó dolog, amelyet figyelembe vettek a kompromisszum elérésekor. Véleménye szerint ezt a a járművek bejegyzési országba való kötelező visszatérési kötelezettsége igazolja.
„Javasolni fogom a hasonlóan gondolkodó tagállamok minisztereinek, és mindenki másnak is, aki elégedetlen az egyoldalúan ránk testált szöveggel, hogy mutassanak be közös nyilatkozatot, amelyben elmagyarázzák Európa polgárainak, hogy van eltérés a háromoldalú tárgyalás eredménye, és a Mobilitási Csomag kezdeményezésének céljai között. Remélem, hogy sem a Tanács, sem a Bizottság, sem pedig az Európai Parlament nem hagy jóvá végül ilyen előírásokat” – kommentálja Jeliazkov.
Az arányosság hiánya kihatással van minden Európa perifériáján található országra, függetlenül attól, hogy nyugaton vannak-e vagy keleten, a Baltikumban vagy a kontinens déli részén. Álláspontunkkal kapcsolatban jeleztük, hogy az Európai Bírósághoz szándékozunk fordulni a periférián elhelyezkedő országok érdekeinek védelmében. Természetes, hogy ezek a rendelkezések (a Mobilitási Csomag rendelkezései – a szerk.) aránytalanok, sőt diszkriminatívak” – tette hozzá a bolgár közlekedési miniszter.
Hasonló véleményen van Lucain Bode, a román közlekedési, infrastruktúráért és kommunikációért felelős miniszter, aki kijelentette, hogy a Mobilitási Csomag jelenlegi formája Románia számára elfogadhatatlan, és jelezte, hogy befolyása a szállítmányozási szektorra nyugtalanító Véleménye szerint a jármű visszatérési kötelezettsége a bejegyzési országba többletköltséget fog generálni, és megnehezítheti a szállítmányozó fejlődését és működését.
A múlt héten jóváhagyott Mobilitási Csomag rendelkezései a belgáknak sem tetszenek. A múlt héten elért előzetes egyezséget a belga mobilitásért felelős miniszter, Francois Bellot kritizálta.
Amennyiben a rendelet nem kerül rendezésre, nem zárom ki a pert az Európai Bíróság előtt” – mondta hétfőn a Knack.be portálnak.
Bellot itt mindenekelőtt a kabotázst érintő rendelkezésekre hivatkozik. Jelenleg a belga cégek járművezetői kimennek Belgiumból, hogy például Franciaországba vigyenek árut, ahol végeznek néhány kabotázsműveletet, mielőtt hazatérnek hétvégére. A munka kiegészítése kabotázzsal sok belgiumi cégnek teszi lehetővé, hogy megmaradjanak a piacon.
Ha a Mobilitási Csomag életbe lépne a jelenlegi formájában, minden harmadik kabotázsművelet után a járműre egy négynapos „cooling off” időszak vonatkozna. Ezalatt a jármű semmilyen fuvart nem vállalhatna az adott országban. Az előírás megnehezítené, vagy akár el is lehetetlenítené sok belga fuvarozó működését.
Az olaszok a pihenés szabályait kritizálják
Az olaszok, hasonlóan az ETF Európai Szakszervezetek Konföderációjához ezzel szemben a járművezetők heti pihenőinek a szabályait kritizálják. A jóváhagyott Csomag szerint a nemzetközi fuvarban a járművezetők két rövidített heti pihenőt vehetnek ki, majd ezután ki kell venniük a hagyományos 45 órás heti pihenőt. A Filta Cgila, Fit Cisla és Uiltrasporti olasz szakszervezetek azzal kritizálják ezt az eszközt, hogy ellentétes az Európai Bizottság céljával, miszerint a felével csökkenteni akarják a közúti balesetek áldozatainak számát 2020-ra. A szakszervezetiek úgy gondolják, hogy az új szabályok nem biztosítják a járművezetőknek a szervezetük regenerálódását egy hét után, és nem csak az egészségükre, de a közúti biztonságra is negatív hatással lehet.
Elképzelhetetlen, hogy más kategóriában a munkavállalóknak, akiket kevésbé fenyegetnek komoly balesetek, a jog naponta 11 óra pihenést biztosít (a megfelelő pszichofizikai egészségi állapot helyreállítása érdekében), olyan munkavállalók esetében pedig, akik embereket és árut szállítanak, figyelmen kívül lehet hagyni mindenki biztonságát, és csökkenteni a napi pihenőt alig 9 órára” – háborog a Filta Cgila, a Fit Cisla és az Uiltrasporti.
Photo: Pixabay