2025 júniusában a BALM országos közúti szállítási ellenőrzési kampányt hajtott végre, amelynek középpontjában a kabotázs szabályainak betartása, a heti rendszeres pihenőidők, valamint a járművek műszaki állapota állt. 107 ellenőrzési ponton 1 715 járművet ellenőriztek. A kabotázs területén 1 451 szabályszerű ellenőrzés történt, 58 szabálysértést fedve fel, amelyek összesen 139 szabályszegést jelentettek. A heti pihenőidőkkel kapcsolatban 78 szabálysértést jegyeztek fel a járműfülkében való tartózkodás tilalmának megszegése miatt.
Ezek az eredmények összhangban állnak a Közlekedési Hatóság (KBA) 2024 decemberében közzétett átfogó képével. A statisztikák szerint 2023-ban a Németországban lebonyolított 5,9 millió kabotázs útból körülbelül 1,8 milliót nem jelentettek be – ami az összes művelet 30%-át jelenti. Ezek az illegális utak közel 581 millió km-t tettek ki, amely a “Deutsche Verkehrs-Zeitung” (DVZ) német portál szerint a német szállítócégek körülbelül 870 millió eurós veszteségét jelentik.
A probléma mértéke és elmosódott felelősség
Az egyértelmű szabályozás ellenére – maximum három kabotázs művelet hét napon belül és a vezető bejelentési kötelezettsége a Közúti Szállítási Nyilatkozat Portalban – a szabálysértésekért való felelősség szétesett. A GüKG 7c. paragrafusa szerint a fuvarozó, a szállítmányozó és az ügyfél egyaránt felelősséggel tartozik a kabotázsért, még akkor is, ha nem tudtak a szabálysértésről. A gyakorlatban azonban az ellátási lánc számos résztvevője áthárítja a felelősséget másokra.
A szállítmányozók panaszkodnak a szállítás jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés hiányára. A német vállalkozók rámutatnak, hogy az ügyfelek, amikor a szállítmányozók kérik őket, hogy ellenőrizzék a szállítási dokumentumokat a helyszínen, egyszerűen inkább találnak egy másik szállítmányozót, aki nem igényli ezt.
Ezzel szemben a megrendelők elvárják, hogy a szállítmányozó olyan fuvarozót válasszon, aki teljesíti a szabályokat, bár maguknak sincs elegendő kompetenciájuk.
Elégtelen ellenőrzések és koordináció hiánya
A BALM annak ellenére, hogy növelte az ellenőrök számát körülbelül 800 főre országosan, továbbra sem rendelkezik hatáskörrel, hogy önállóan ellenőrizze a jelentéseket azIMI rendszerben. Eközben a jelentések adatai elméletileg lehetővé tehetik a hatékony valós idejű ellenőrzést. 2024-ben a BALM ellenőrei 16 millió tehergépkocsit szkenneltek be, de jogalap hiányában nem használhatják ki teljes mértékben ezt az eszközt.
A Munkaügyi Minisztérium (BMAS), amely felelős a munkavállalói kiküldetési törvényért, megkérdőjelezi a KBA adatok megbízhatóságát, mondván, hogy becsléseken alapulnak. Ezt az álláspontot iparági szervezetek vitatják.
“Elfogadhatatlan, hogy a Munkaügyi Minisztérium nem érdekelt az EU munkavállalói kiküldetési szabályainak ilyen széles körű megsértésének felszámolásában,” hangsúlyozta Dirk Engelhardt, a BGL elnöke a DVZ-nek adott nyilatkozatában, miközben fokozottabb ellenőrzéseket, jobb technológiát és hatékonyabb szolgáltatási együttműködést sürgetett.
Következmények a piacra és a munkavállalókra
Az illegális kabotázs nemcsak az őszinte fuvarozók versenyképességét fenyegeti, hanem a német piac szerint súlyosbítjaa szociális dömping problémáját is. Rámutatnak, hogy az Európai Unión kívüli sofőrök szerte Európában végeznek a helyi áraknál jóval alacsonyabb árfolyamon szállítmányokat, ezzel nem várt költségelőnyhöz juttatva a német ügyfeleket. Az elemzések szerint a költségkülönbség egy lengyel fuvarozó és egy közép-méretű német cég között éves szinten 380,5 millió euró az olcsóbb munkaerőt használó ügyfelek javára.
A közelmúlt adatai egyértelműen mutatják, hogy az illegális kabotázs Németországban széles körben elterjedt jelenség, és a világos felelősség hiánya fenntartja a status quót. A megnövekedett ellenőrzések és a modern ellenőrzési eszközök ellenére a probléma forrása a tökéletlen szabályok, az intézmények közötti koordináció hiánya, valamint a piaci szereplők egyes részének vonakodása a szállítások jogszerűségének tényleges ellenőrzésére.
A német közúti közlekedési törvény (GüKG) 19. cikk 2a bekezdése és a 7. paragrafusával összefüggésben, a kabotázs szabályainak megsértése Németországban az alábbi bírságokkal jár:
- legfeljebb 5 000 euró a fuvarozó számára (1 000 euró az első szabálysértésért),
- legfeljebb 20 000 euró az ügyfél számára.
