A legfontosabb tudnivalók:
- A román szervezett bűnözés elleni ügyészség, a DIICOT szerint a banda mintegy 70, összesen 9 millió euró értékű rakományt tüntetett el.
- Az esetek többsége Románián kívül történt, főként Belgiumban.
- A nyomozók 65 házkutatást tartottak, ezek közül 14-et belga európai nyomozási határozatok alapján.
- A gyanúsítottak hamis okmányokat használtak, pótkocsikat cseréltek, és megrendezett lopásokat jelentettek be.
- Az ügy egy szélesebb európai trendbe illeszkedik: egyre gyakoribb a fuvarozónak álcázott csalás és a közúti rakománylopás.
65 házkutatás Romániában
A DIICOT tájékoztatása szerint a pitești-i ügyészség és a szervezett bűnözés elleni rendőrség Bukarestben, valamint Argeș, Dâmbovița, Ilfov, Dolj, Prahova és Bihor megyében tartott házkutatásokat. Az eljárás szervezett bűnözői csoport létrehozása, különösen jelentős kárt okozó csalás, számítógépes hamisítás és pénzmosás miatt indult.
Az ügyészek szerint öt gyanúsított 2024 márciusában hozta létre a csoportot, amelyhez később mintegy 30 további személy csatlakozott. A tagok megosztották egymás között a feladatokat: belföldi és nemzetközi fuvarokat vállaltak, könnyen értékesíthető, nagy értékű árukat választottak ki, majd járművek között rakodták át a szállítmányokat. Mások a teherautók útvonalát figyelték, illetve gondoskodtak az eltulajdonított áru értékesítéséről.
Így működött a módszer
A nyomozók szerint a csoport tagjai által vezetett vagy ellenőrzött cégeken keresztül vállaltak fuvarokat Romániában és külföldön. Miután felvették az árut, nem juttatták el a címzetthez, hanem eltüntették. Ehhez hamis személyazonosító okmányokat, fuvarozási dokumentumokat, forgalmi engedélyeket és rendszámokat használtak.
A hatóságok három jellegzetes módszert azonosítottak:
- Átrakodás és megrendezett lopásbejelentés: a rakományt egy másik járműbe tették át, majd a tervezett útvonal egyik rendőrkapitányságán bejelentették, hogy az árut ellopták,
- Pótkocsicsere: a megrakott félpótkocsit lekapcsolták, és egy azonos színű, hasonló jellemzőkkel rendelkező másik pótkocsira cserélték. A rendszámokat a két jármű között felcserélték,
- Meghibásodásra hivatkozás: a sofőr azt állította, hogy műszaki hiba miatt hátra kell hagynia a félpótkocsit, miközben a nyerges vontató szervizbe megy, majd később bejelentette a jármű eltűnését.
Az eltulajdonított áruk között elektronikai termékek, háztartási gépek, nyersanyagok, gabonafélék, kozmetikumok, italok és egyéb fogyasztási cikkek is voltak.
Belgiumban összpontosultak az esetek
Az eltérített rakományok többsége Belgiumhoz köthető. 2026 februárjában a román és a belga hatóságok az Eurojust támogatásával közös nyomozócsoportot hoztak létre. A DIICOT szerint a csoport tagjaival szemben más uniós országokban elkövetett bűncselekmények miatt is folyik vizsgálat.
Belgium és Hollandia a rakományok ellen elkövetett bűncselekmények egyik kiemelt európai gócpontja. A TT Club 2026-os rakománybűnözési jelentése az antwerpeni–brugge-i és a rotterdami kikötőt, valamint többek között az E19, az E17, az A67 és az A2 autópályát is a leginkább veszélyeztetett területek közé sorolta. A biztosító szerint a bűnözők mesterséges intelligenciával létrehozott hitelesítő adatokat, hamis dokumentumokat és fuvarbörzéket is felhasználnak, hogy fuvarozónak adják ki magukat.
„A Benelux térségében a rakománybűnözés kifinomultsága soha nem látott szintre jutott” – mondta Josh Finch, a TT Club logisztikai kockázatkezelési vezetője.
Egész Európát érintő probléma
Februárban a tengeri biztosítók nemzetközi szövetsége, az IUMI, valamint a szállított eszközök védelmével foglalkozó szervezet, a TAPA EMEA arra figyelmeztetett, hogy terjed a hamis fuvarozókhoz kapcsolódó csalás. A TAPA 2022 és 2024 között 129 országban mintegy 160 ezer, rakományok ellen elkövetett bűncselekményt rögzített.
„A hamisított e-mail-címek, a megtévesztésig hasonló domainek és a hamis biztosítási igazolások egyre gyakoribbak” – mondta Thorsten Neumann, a TAPA EMEA elnöke és vezérigazgatója. Lars Lange, az IUMI főtitkára hozzátette: a fuvarbörzéknek „kulcsszerepük és felelősségük van abban, hogy ne működhessenek hamis fuvarozók ezeken a platformokon”.
Mit jelent ez a fuvaroztatóknak és a szállítmányozóknak?
A romániai ügy arra is rávilágít, hogy a csalók nem feltétlenül fantomcégekkel dolgoznak. Valódi, bejegyzett vállalkozásokat is használhatnak, amelyek szabályosan vállalják el a fuvarokat, majd eltüntetik a rakományt. A fuvarozó dokumentumainak ellenőrzése önmagában ezért már nem elegendő. Az új partnerek előéletét, a rakodásra ténylegesen megérkező járműveket és sofőröket, valamint a fuvar közben bekövetkező szokatlan változásokat is érdemes ellenőrizni.
A romániai eset nem egyedi. A hét elején a spanyol rendőrség felszámolt egy lopott teherautókat használó bandát, amely pihenőhelyeken álló más teherautókat rabolt ki. A Trans.INFO azt is bemutatta, hogyan használják fel a csalók valódi cégek adatait rakományok eltulajdonítására.
