Alvállalkozásnak álcázott sofőrkölcsönzés? 35 000 eurós bírság lett a vége

Az ügyet a Hauptzollamt Lörrach keretében működő Finanzkontrolle Schwarzarbeit tárta fel. Az egység többek között a be nem jelentett és az illegális foglalkoztatás visszaszorításával foglalkozik.

A dokumentumok szerint egy német fuvarozó és két litván fuvarozóvállalkozás működött együtt. Az ellenőrzés azonban azt állapította meg, hogy a szerződéses forma nem tükrözte a sofőrök tényleges munkavégzését.

Litván munkaviszony a papíron, német irányítás a gyakorlatban

A 40 külföldi sofőr munkaszerződése két, egymással kapcsolatban álló litván fuvarozóhoz kötődött. A német vámhatóság szerint a sofőrök teljes mértékben beilleszkedtek a Freiburg térségében működő német fuvarozó munkaszervezetébe, és kizárólag annak utasításait követték. A német vállalkozás sofőrönként fix összeget fizetett a litván cégeknek, amelyek ebből fedezték a béreket és a Litvániában fizetendő társadalombiztosítási járulékokat.

Nem az jelentette a problémát, hogy a sofőrök egy másik országban bejegyzett cégeknél dolgoztak. A vizsgálat középpontjában a foglalkoztatási konstrukció tényleges tartalma állt.

A szerződések vállalkozási együttműködés látszatát keltették

A Hauptzollamt Lörrach közlése szerint a litván vállalkozások igazgatója tisztában volt azzal, hogy az ilyen munkaerő-átengedéshez a Bundesagentur für Arbeit engedélye szükséges. Ennek ellenére a felek Werkverträge, vagyis vállalkozási szerződések formájában rendezték az együttműködést. A német jog szerint ezeknek a szerződéseknek önállóan elvégzendő, pontosan meghatározott munkára vagy előre rögzített eredményre kell vonatkozniuk.

A vámhatóság szerint a szerződéses forma azt a látszatot kelthette, hogy a sofőrök nem részei a német cég munkaszervezetének. Az ellenőrzés ezzel szemben azt állapította meg, hogy a járművezetők a német fuvarozó működésébe illeszkedtek, és annak utasításai szerint végezték munkájukat.

Mindezek alapján a hatóságok az együttműködést engedélyköteles, de engedély nélkül végzett munkaerő-kölcsönzésnek minősítették.

Összesen 35 000 eurónyi jogerős bírság

A Hauptzollamt Lörrach a két litván cég igazgatójára 20 000 eurós bírságot szabott ki. A sofőrök szolgáltatásait igénybe vevő német fuvarozót 15 000 euróra büntették. A két szankció összege így 35 000 euró, és mindkét döntés jogerőre emelkedett.

A 35 000 eurós összeg 40 érintett sofőrrel számolva átlagosan 875 eurót jelentene fejenként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a német jog minden munkavállaló után 875 eurós bírságot ír elő. A közzétett tájékoztatás nem részletezi a bírságok kiszámításának módját, és a maximálisan kiszabható összegeket sem ismerteti. Pusztán ezekből az adatokból ezért nem ítélhető meg a szankciók jogi súlya.

A tényleges munkavégzés fontosabb a szerződés elnevezésénél

Az ügy legfontosabb tanulsága a fuvarozási szolgáltatás alvállalkozásba adása és a munkaerő biztosítása közötti határ meghúzása. A német hatóságok számára nem az volt döntő, hogy milyen címet kapott a megállapodás, hanem ki szervezte a sofőrök munkáját, ki adta az utasításokat, és ténylegesen melyik vállalkozás működésébe illeszkedtek be.

Ez a különbségtétel a közúti fuvarozásban különösen fontos, hiszen a határokon átnyúló együttműködések és az alvállalkozói konstrukciók mindennaposak. Nem mindegy azonban, hogy egy önálló szolgáltató teljesít megbízást, vagy a megrendelő vállalkozás közvetlenül irányítja a rendelkezésére bocsátott munkavállalókat. A Freiburg környéki ügy azt is megmutatja, hogy önmagában a vállalkozások között létrejött szerződés nem feltétlenül bizonyítja a jogviszony valódi tartalmát, ha a tényleges munkamodell eltér a dokumentumokban leírtaktól.

Ebben az esetben a vizsgálat mindkét oldalon jogerős szankcióhoz vezetett: megbírságolták a sofőröket biztosító vállalkozást és azt a német céget is, amely igénybe vette a munkájukat.