Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott:
„Ahogy a közúti forgalom újra kezd normalizálódni, gondoskodnunk kell arról, hogy a közúti halálesetek száma ne emelkedjen újra a világjárvány előtti értékekre. Uniós szinten arra törekszünk, hogy finanszírozás, jogalkotás és tájékoztatás révén segítsük a biztonságosabb infrastruktúra, a biztonságosabb járművek, a biztonságosabb úthasználat és a jobb baleseti ellátás együtteséből álló »biztonságos rendszer« megvalósítását. Ebből azonban a tagállamoknak, az iparnak és az úthasználóknak is ki kell venni részüket. A közutakon minden haláleset és súlyos sérülés elkerülhető.”
Ellentmondásos képet mutat az uniós utakon kialakult helyzet
A közúti halálesetek száma 2021-ben Unió-szerte 5%-kal nőtt az előző évhez képest, bár a 2020-as évvel való összehasonlítást erősen befolyásolja az egyes országokban a világjárvány idején meglévő forgalmi szint. A 2019–2020-as időszakban 17%-kal csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.
Az országok halálozási arányának összesített rangsora[1] nem változott jelentősen: 2021-ben a közutak Svédországban (18 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (93 halálos baleset/millió fő). Az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 44 közúti haláleset volt.
Az előzetes adatok alapján 2021-ben kilenc tagállamban (Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália és Svédország) az eddigi legalacsonyabb szintet mutatta a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.
2019-hez, a világjárvány előtti évhez képest a közúti halálesetek száma 2021-ben 13%-kal csökkent, míg a legnagyobb mértékű, több mint 20%-os csökkenés Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában történt. Ezzel szemben az elmúlt két évben Lettországban, Szlovéniában és Finnországban nőtt a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.
A leginkább érintett csoportok
A 2020-ra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok[2] betekintést nyújtanak abba, hogy milyen típusú úthasználók, illetve mely helyszínek érintettek a halálos balesetekben, továbbá az adatokból látható az áldozatok neme és életkora.
A halálos kimenetelű közúti balesetek 52%-a vidéki utakon történt, míg 40%-a városi területeken és 8%-a autópályákon. A halálos közúti balesetekben elhunytak 43%-a autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 20%-uk gyalogos, 18%-uk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 10%-uk pedig kerékpáros volt.
A városi területeken lényegesen más a helyzet, mivel ott a gyalogosok (37%) teszik ki az áldozatok legnagyobb részét. A halálos áldozatok számát tekintve a kétkerekű gépjárművek vezetőinek aránya 18%, a kerékpáros áldozatok száma pedig egyre emelkedik (14%), ami annyit jelent, hogy a városi területeken a halálos kimenetelű közúti balesetek közel 70%-át veszélyeztetett úthasználók szenvedik el.
A halálos közúti balesetekben elhunytak háromnegyede (77%) férfi volt. Az idősek (65+) közül kerül ki az összes halálos áldozat több mint egynegyede (28%), bár arányosan több fiatal veszíti életét az utakon. Noha az uniós utakon életüket vesztők 12%-a 18 és 24 év közötti volt, ez a korcsoport az EU népességének mindössze 7%-át teszi ki. Tehát a statisztikák szerint a fiatalok nagyobb valószínűséggel szenvednek halálos kimenetelű közúti balesetet.
| Egymillió lakosra jutó arány | 2021. évi %-os változás az alábbiakhoz képest: | |||||
| 2019 | 2020 | 2021 | 2020 | 2019 | 2017–2019-es átlag | |
| EU-27 | 51 | 42 | 44 | 5% | –13% | –15% |
| Belgium | 56 | 43 | 43 | 0% | –23% | –19% |
| Bulgária | 90 | 67 | 81 | 21% | –11% | –12% |
| Csehország | 58 | 48 | 50 | 3% | –14% | –14% |
| Dánia | 34 | 28 | 23 | –17% | –32% | –26% |
| Németország | 37 | 33 | 31 | –6% | –16% | –19% |
| Észtország | 39 | 44 | 41 | –7% | 6% | –1% |
| Írország | 29 | 29 | 27 | –6% | –2% | –5% |
| Görögország | 64 | 54 | 57 | 5% | –12% | –14% |
| Spanyolország | 37 | 29 | 32 | 10% | –14% | –16% |
| Franciaország | 50 | 39 | 45 | 16% | –9% | –11% |
| Horvátország | 73 | 58 | 72 | 23% | –2% | –7% |
| Olaszország | 53 | 40 | 48 | 19% | –10% | –14% |
| Ciprus | 59 | 54 | 49 | –8% | –15% | –14% |
| Lettország | 69 | 73 | 78 | 6% | 11% | 6% |
| Litvánia | 67 | 63 | 52 | –17% | –22% | –20% |
| Luxemburg | 36 | 42 | 38 | –8% | 9% | –13% |
| Magyarország | 62 | 47 | 56 | 18% | –10% | –12% |
| Málta | 32 | 21 | 17 | –18% | –44% | –49% |
| Hollandia | 34 | 30 | 28 | –4% | –16% | –14% |
| Ausztria | 47 | 39 | 40 | 4% | –14% | –13% |
| Lengyelország | 77 | 66 | 59 | –10% | –23% | –22% |
| Portugália | 67 | 52 | 50 | –3% | –24% | –22% |
| Románia | 96 | 85 | 93 | 8% | –4% | –6% |
| Szlovénia | 49 | 38 | 54 | 43% | 12% | 15% |
| Szlovákia | 50 | 45 | 47 | 5% | –4% | –4% |
| Finnország | 38 | 40 | 40 | 0% | 6% | –3% |
| Svédország | 22 | 20 | 18 | –6% | –13% | –28% |
| Svájc | 22 | 26 | 23 | –12% | 7% | –8% |
| Norvégia | 20 | 17 | 16 | –5% | –19% | –18% |
| Izland | 17 | 22 | 24 | 13% | 50% | –33% |
