A halálos közúti balesetek száma 2021-ben jóval elmaradt a világjárvány előtti szinttől

Az Európai Bizottság előzetes adatokat tett közzé a 2021-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről. A becslések szerint tavaly 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben. Ez 2020-hoz képest 1000 halálesettel (+5%) több, de a 2019-es, világjárvány előtti időszakhoz képest még mindig közel 3000-rel (–13%) kevesebb halálos áldozatot jelent. Az átfogó cél az, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a halálesetek száma. Az elmúlt évtizedben Unió-szerte 36%-os visszaesés következett be.

A halálos közúti balesetek száma 2021-ben jóval elmaradt a világjárvány előtti szinttől
Fotó: Canva

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott:

 „Ahogy a közúti forgalom újra kezd normalizálódni, gondoskodnunk kell arról, hogy a közúti halálesetek száma ne emelkedjen újra a világjárvány előtti értékekre. Uniós szinten arra törekszünk, hogy finanszírozás, jogalkotás és tájékoztatás révén segítsük a biztonságosabb infrastruktúra, a biztonságosabb járművek, a biztonságosabb úthasználat és a jobb baleseti ellátás együtteséből álló »biztonságos rendszer« megvalósítását. Ebből azonban a tagállamoknak, az iparnak és az úthasználóknak is ki kell venni részüket. A közutakon minden haláleset és súlyos sérülés elkerülhető.”

Ellentmondásos képet mutat az uniós utakon kialakult helyzet

A közúti halálesetek száma 2021-ben Unió-szerte 5%-kal nőtt az előző évhez képest, bár a 2020-as évvel való összehasonlítást erősen befolyásolja az egyes országokban a világjárvány idején meglévő forgalmi szint. A 2019–2020-as időszakban 17%-kal csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

Az országok halálozási arányának összesített rangsora[1] nem változott jelentősen: 2021-ben a közutak Svédországban (18 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (93 halálos baleset/millió fő). Az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 44 közúti haláleset volt.

Az előzetes adatok alapján 2021-ben kilenc tagállamban (Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália és Svédország) az eddigi legalacsonyabb szintet mutatta a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

2019-hez, a világjárvány előtti évhez képest a közúti halálesetek száma 2021-ben 13%-kal csökkent, míg a legnagyobb mértékű, több mint 20%-os csökkenés Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában történt. Ezzel szemben az elmúlt két évben Lettországban, Szlovéniában és Finnországban nőtt a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

A leginkább érintett csoportok

A 2020-ra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok[2] betekintést nyújtanak abba, hogy milyen típusú úthasználók, illetve mely helyszínek érintettek a halálos balesetekben, továbbá az adatokból látható az áldozatok neme és életkora.

A halálos kimenetelű közúti balesetek 52%-a vidéki utakon történt, míg 40%-a városi területeken és 8%-a autópályákon. A halálos közúti balesetekben elhunytak 43%-a autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 20%-uk gyalogos, 18%-uk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 10%-uk pedig kerékpáros volt.

A városi területeken lényegesen más a helyzet, mivel ott a gyalogosok (37%) teszik ki az áldozatok legnagyobb részét. A halálos áldozatok számát tekintve a kétkerekű gépjárművek vezetőinek aránya 18%, a kerékpáros áldozatok száma pedig egyre emelkedik (14%), ami annyit jelent, hogy a városi területeken a halálos kimenetelű közúti balesetek közel 70%-át veszélyeztetett úthasználók szenvedik el.

A halálos közúti balesetekben elhunytak háromnegyede (77%) férfi volt. Az idősek (65+) közül kerül ki az összes halálos áldozat több mint egynegyede (28%), bár arányosan több fiatal veszíti életét az utakon. Noha az uniós utakon életüket vesztők 12%-a 18 és 24 év közötti volt, ez a korcsoport az EU népességének mindössze 7%-át teszi ki. Tehát a statisztikák szerint a fiatalok nagyobb valószínűséggel szenvednek halálos kimenetelű közúti balesetet.

Egymillió lakosra jutó arány2021. évi %-os változás az alábbiakhoz képest:
201920202021202020192017–2019-es átlag
EU-275142445%–13%–15%
Belgium5643430%–23%–19%
Bulgária90678121%–11%–12%
Csehország5848503%–14%–14%
Dánia342823–17%–32%–26%
Németország373331–6%–16%–19%
Észtország394441–7%6%–1%
Írország292927–6%–2%–5%
Görögország6454575%–12%–14%
Spanyolország37293210%–14%–16%
Franciaország50394516%–9%–11%
Horvátország73587223%–2%–7%
Olaszország53404819%–10%–14%
Ciprus595449–8%–15%–14%
Lettország6973786%11%6%
Litvánia676352–17%–22%–20%
Luxemburg364238–8%9%–13%
Magyarország 62 47 56 18% –10% –12% 
Málta322117–18%–44%–49%
Hollandia343028–4%–16%–14%
Ausztria4739404%–14%–13%
Lengyelország776659–10%–23%–22%
Portugália675250–3%–24%–22%
Románia9685938%–4%–6%
Szlovénia49385443%12%15%
Szlovákia5045475%–4%–4%
Finnország3840400%6%–3%
Svédország222018–6%–13%–28%
Svájc222623–12%7%–8%
Norvégia201716–5%–19%–18%
Izland17222413%50%–33%

 

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek