A „kék banánból” egész fürt nő. 8 logisztikai folyosó Európában 2030-ra

A cikk olvasási ideje 6 perc

A „kék banánból” egész fürt nő. 8 logisztikai folyosó Európában 2030-ra

Európa fő elosztási folyosója, az úgynevezett „kék banán”, amely a Benelux-államoktól Észak-Olaszországig húzódik, már nem az egyedüli. Új „banánok” jelentek meg. A kulcsjelentőségű logisztikai folyosók a Vén Kontinensen szaporodnak, és néhány éven belül már nyolcan lesznek.

A Cushman & Wakefield nemzetközi tanácsadó cég jelentéséből kiderül, hogy Európa fő elosztó folyosója, amely a sajátos alakja miatt kapta a „kék banán” nevet, átalakult több folyosóvá. Ez többek között az Európai Unió bővítésének a következménye, valamint az új autópályák megjelenéséé.

Figyelembe véve, hogy növekszik a kereslet az áruszállításra, a Cushman & Wakefield elemzői azt jósolják, hogy az európai „banánok” tovább fognak fejlődni. Annál is inkább, mivel a szállítmányozás volumene a következő évtizedben 22%-kal nő.  Az Eurostat pl. úgy becsüli, hogy a kereslet áruszállításra majdnem a háromszorosára (182%-kal) fog nőni 2010 és 2050 között.

Ehhez jönnek még hozzá más tényezők, amelyek szintén jelentős befolyással lesznek a logisztikai és a szállítmányozási ágazatra. A legfontosabbak ezek között a szállítmányozás árának a növekedése; a munkás kezek hiánya és a forgalom sűrűsödése az utakon. Ezen felül tagadhatatlan hatással van a piacokra az internetes kereskedelem és az új technológiák fejlődése (pl. a dolgok internete, vagy a multimodális kapcsolódás), és az olyan kérdések is, mint a Brexit.

Az ellátási láncok alakja gyorsan változik. A hagyományos hosszú távú szállítmányozás kritikus határhoz közelít áll. Emiatt valamennyi félnek együtt kell működnie egymással, hogy garantálni lehessen az áruk szabad áramlását Európába, a kontinens területén, és azok kivitelét is” – kommentálja a riport szerzője – Lisa Graham, a kutatási és elemzési osztály vezetője az EMEA régióra logisztikai és ipari ingatlanokra a Cushman & Wakefieldnél.

A logisztika folyosók még „érnek”

Lisa Graham kiemeli, hogy a Brexit és más külső tényezők növelik a nyomást a logisztikai szektoron, rákényszerítve azt, hogy hosszú távú megoldásokat ajánljon.

Részben pontosan emiatt jönnek létre az új logisztikai folyosók, mivel az EU beruház az infrastruktúrába és az új technológiába egész Európában, hogy csökkentse a költségeket és növelje a hatékonyságot” – magyarázza.

A „The Changing Face of Distribution: The Shape of Things to Come” (Az elosztás változó arca: az eljövendő dolgok fármája) c. riportjában nyolc fő logisztikai folyosót jelölt meg, amelyek kihatással lehetnek a logisztika fejlődésére Európában.

Az új szállítmányozási folyosókat az új piacokra, a 2025-es piacokra és a 2030-as piacokra osztotta fel. Ezt a felosztást annak a feltételezésnek a mentén csinálta, hogy az adott folyosó adatai mikor érik el a teljes operációs készültséget (egyesek függenek az infrastruktúra meglététől és megbízhatóságától, vagy a jogi akadályok leküzdésétől).

Nyolc leendő elosztási folyosó 2030-ig:

– az eredeti, kék banán (blue banana) – a folyosó, amelyen az árukat beszállítják Európába a Benelux-államok kikötőiből és Németország Rajna-vidékéről egészen Észak-Olaszországig. Tekintettel a földközi-tengeri kikötők növekvő jelentőségére ez a folyosó meghosszabbodhat a jövőbén Génuáig Olaszországban;

– brit folyosó (sárga) – Nagy-Britannia Unióból való kilépése következtében a brit tengeri, közúti és vasúti hálózata már nem lesz hivatalosan része az Északi-tenger Földközi-tenger közötti transzeurópai hálózatnak (TEN-T), valamint megnő a jelentősége a Nagy-Britannián belüli ellátási láncoknak. A Brexit elhozhatja a logisztikai ágazat függését a brit kikötőktől;

– ír folyosó (narancssárga) – új tengeri útvonal jön létre Cork és Dublin kikötőjéből Írórszágban Zeebrugge és Antwerpen kikötőjével Belgiumban. Tekintettel a kikötő korlátozott áteresztő képességére Zeebruggeben, keresletnövekedést tapasztalhat a közeli Gent Belgiumban és Zeeland Hollandiában;

– ibériai folyosó (sárga) – a képzett és olcsóbb munkaerő elérhetősége Spanyolországban és Portugáliában már most vonzza a német motorizációs cégeket. Az új vasútvonalaknak és egyéb közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően a szállítmányozás volumene megnőhet a következő 5-7 évben;

– közép-európai folyosó (sárga) – a beruházások az autópályahálózatba és a vasúti kapcsolatokba a TEN-T keretein belül már megnövelték a hatékonyságát az elosztásnak a már létező folyosó mentén. Amennyiben végül elvezetik Észak-Olaszországig, összekapcsolódhat a kék banán folyosóval Bolognában és Milánóban;

– Északi-tenger folyosó (sárga) – az elosztás ezen folyosó mentén, amely összekapcsolja a kikötőt Hamburgban Koppenhágával és Malmővel jelentősen javulni fog az alagút megépítése után Rødby és Puttgarden között 2021-ben, amely járható lesz teherautók és tehervonatok számára is;

– Fekete-tenger folyosó (piros) – jövőbeni elosztó fikyisó, amely a közép-európai „banán” lesz a Rajna-Duna vasúti- és autópályahálózat befejezése után a TEN-T keretében, összekötve Budapestet a Fekete-Tengerrel. Ebből a szempontból kulcsfontosságúak lehetnek a román piacok, mint Bukarest;

– balti folyosó (piros) – a balti államok jelentőségének növekedése ipari helyszínekként függeni fog az autópálya-, közút-, és vasúthálózat kiépítésétől a TEN-T keretében, amelyek összekapcsolják ezeket a régiókat Finnországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Németországgal. Elengedhetetlenek a jelentős infrastrukturális beruházások, amelyek lehetővé teszik ennek a folyosónak a fejlődését hosszabb távon.

A jövőbeni logisztikai folyosókat úgy jelöltük ki, hogy figyelembe vettük az alternatív üzemanyagokat és a multimodális szállítmányozást is. Hogy megőrizhessük a hatékonyságunkat a jövőben, a közúti áruszállításnak az autonomitás irányába kell fejlődnie, vagy az elektromos integrálódás irányába, hogy csökkenjenek a torlódások az autópályákon, és hogy javuljon a biztonság.” – magyarázza Rob Hall, az EMEA régió logisztikai és ipari ingatlanokért felelős igazgatója a Cushman & Wakefieldnél.

Szerinte a környezetbarátabb szállítmányozás fejlődése nem vita kérdése. „2030-ig minden főbb autópálya mentén kell, hogy legyen majd olyan töltőállomás, amely alternatív üzemanyagot kínál, vagy más, környezetbarát technológiát. A közszféra és a magánszféra feladata azt garantálni, hogy ezek a környezetbarát megoldások pénzügyileg előnyösek és integránsak legyenek” – teszi hozzá Hall.

Fotó: Fotolia

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek