Belső logisztika, raktározás, de szállítmányozás is. A japánból származó Kaizen filozófia szabályait gyakorlatilag minden területen lehet alkalmazni. A nyugati gazdaságban éppen a Kaizen alapján működik sok irányítási rendszer. Az erre a filozófiára épülő szervezet felépítése hosszú távú folyamat. Ma válaszolok erre a kérdésre: mire jó ez, és miért annyira fontos elkerülni a hibákat?
A Kaizen modellben a legfontosabb az idő lerövidítése a koncepció kidolgozása, vagy a probléma megfogalmazása és a javítás bevezetése között. A Kaizen alkalmazása nem korlátozódik csak arra, hogy a termék, vagy szolgáltatás megfeleljen bizonyos meghatározott minőségi elvárásoknak. Ennek a filozófiának a szellemében a minőség az életstílus változásából következik, a véget nem érő javítási folyamatból. Az alapszabálya a munkavállalók bevonása minden pozícióról valamint a cég és a termék minőségének állandó javítási kedve. Ez minden szakaszban a gondolkodási folyamat bekapcsolásán alapszik. Minek ez az egész?
Tehát a Kaizen a cég működésének minden aspektusát folyamatosan tökéletesítve a következőket célozza meg:
– a munkafolyamat megvalósítási idejének csökkentését és a minőség növelését; – a rendszer műszaki elemeinek igazítását; – értékelési és jutalmazási kritériumok kialakítását; a költségek csökkentését; – a munkahelyek ergonómiájának javítását.
Könnyű mondani, nehezebb megcsinálni. A Kaizen filozófia alkalmazása a munka szervezése szempontjából és az optimális módszerek kialakítása szempontjából gyakran kiegészül az alábbi szabályokkal:
– kaikadu, – ergonómia, – ergonometria, – alapvető mozgsok gazdasága.
A Kaizennek több neve is van. Kétféle Kaizent különböztetünk meg.
Az átfolyási Kaizen az egyes munkahelyek javítását jelenti, annak a módszernek a megváltoztatását, ahogy a munkavállalók elvégzik a munkájukat. Ez közvetlenül az anyag- és információáramlással függ össze, nem ritkán az egész cég működésének előzetes modellezésével.
A processz-Kaizen ezzel szemben az egyes munkaállomások javításával foglalkozik. Ebben a modellben a munkavállalók apró ötleteket keresnek, amelyeket lehetőség szerint a legrövidebb időn belül be lehet vezetni.
A hagyományos modellben a tökéletesítési folyamat hosszú előkészítő fázissal kezdődik, a javítás után a kidolgozott standardon dolgoznak hosszabb ideig, nem végezve módosítást. Itt más a helyzet.
A Kaizent segítő kulcsfontosságú megoldások egyike a Poka yoke, azaz a véletlen hibák elkerülésének a módszere. Ennek során abból a szabályból indulnak ki, hogy a termelésben nem az embereket, hanem a folyamatokat kell a hibákért hibáztatni.
Általánosságban véve a hibák korlátozása olyan feltételek kialakítása mellett érhető el, amelyek mellett a hiba nem fordulhat elő, vagy azonnal látható lesz. Az ilyen jellegű megoldások megfigyelhetők többek között szinte az összes autógyárban.
Például a különböző alkatrészek megfelelő mennyiségben való felhalmozását jelenti az egyes összeszerelő sorok mellett. Minden darabhoz elő vannak készítve a különböző, jellemző (a darab alakjához igazodó) tárolók. A forma és a felállítás sorrendje is „tükrözi” a folyamat lefolyását. Az összeszerelés után minden alkatrésztárolónak üresnek kell lennie. A hiba elkövetésének valószínűsége ilyen szervezés mellett elhanyagolható.
Hasonló a helyzet a műszaki eszközökkel, amelyek egyre gyakrabban szolgálnak a hibák kiszűrésére, amelyek a gyártósorokon fordulnak elő. Sok közülük rendelkezik automatikus blokáddal, amely aktiválódik, ha emberhez ér (a munkavállaló átlépi a kijelölt határt, amelyet elektronikus övezetbiztosító, vonal véd, vagy a sor eleme azonnal lekapcsol)
Fotó: Pixabay