A parkolóhelyek hiánya az egyik gyakori ok, ami miatt a járművezetők túlhúzzák a munkaidejüket. Egyrészt a szállítmányozókat szorítja a határidő. Másrészt viszont olyan helyzetek alakulnak ki, hogy a járművezető a munkaideje alatt nem halad a fel- vagy lerakodási helyszín felé. Hanem arra kell szánja az időt, hogy szabad helyet keressen a megfelelő parkolóban. Vagy mindezt akkor teszi, amikor már pihennie kellene.
Ne feledjük, hogy a tehergépjárművet nem lehet bárhol leparkolni – az, hogy milyen parkolót választunk, kihatással van később a szállítmányozó áru iránti felelősségére, amennyiben azt ellopják, vagy megsérül.
Bár ebben az esetben a járművezetők jóhiszeműen húzzák túl a munkaidejüket, és nincs hatásuk az elégtelen parkolói infrastruktúrára az EU országaiban – ezen országok ellenőrző szervei nem fogadnak el semmiféle magyarázatot, csak kiszabják a szigorú bírságokat.
Kinek a felelőssége, ha a járművezető nem a jó parkolóban áll?
Így alakul a lengyel bíróságok álláspontja az ügyben:
[..] a logisztikai szervezet a feladat megoldásának fő tervező eleme az olyan tényezők figyelembe vételével mint: megfelelő időtartalék, rakomány típusa, parkolási lehetőségek a szállítási útvonalon, a szállítmány leszállításával kapcsolatos kötelezettségek, a fel- és lerakodás időpontjai, a jármű műszaki lehetőségei, és mindenek előtt a járművezető tudásának és képességeinek értékelése, akire rábízzák a feladat elvégzését.”
A közigazgatási bíróság II SA/Go 843/14. sz. ítélete Gorzów Wielkopolskiból 2015. január 21-én
A bírósági- és ellenőrző szervek azt vallják, hogy a szállítmányozó cégek és a járművezetők hatásköre megfelelően megtervezni az útvonalat, és beleszámítani az esetleges előre nem látható eseményeket út közben. Nem kell, hogy ez bárkit is meglepjen, mivel valamennyi gazdasági szektor a maga módján különböző elvárásokat támaszt a vállalkozóival szemben.
Sajnos a gyakorlat nem mindig követi az elképzeléseket
A szállítmányozási szektor gyors fejlődésével a nemzetközi inforastruktúra nem tud lépést tartani – egyre több a teherautó, és kevés az állóhely. Még a legjobb logisztikai elemző és egy remekül kiképzett járművezető sok éves tapasztalattal sem tudja előre megmondani, hogy a parkolóban, amely az útvonalán található, lesz-e szabad hely, sőt, a parkolók jelenlegi száma mellett nincs meg a választás kényelme – ha a járművezető nem áll meg a tervezett parkolóban, akkor a következő annyira messze lesz, hogy esetleg nem lesz elég a munkaidő, hogy odaérjen.
A fentiek miatt úgy tűnhet, hogy a semmiért sem hibás szállítmányozók fizetik a bírságokat, amelyeket a mindennapi rögvalóságra tekintettel nem lévő szabályok alapján szabnak ki – nem egészen ez a helyzet.
Ilyen esetekben ugyanis alkalmazható a az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete ( 2006. március 15. ) 12. cikke. A járművezetők tudják, hogy hivatkozhatnak erre az előírásra megjegyzés hozzáfűzésével a tachográfból kinyomtatott ívre, gyakran élnek is vele, de a várt eredmények nélkül. Miért nem fogadják el a szervek ezt az ellenőrzés során? Valószínű azért, mert a járművezetők hanyagul és rosszul végzik ezt.
561/2006/EK rendelet 12. cikk
Amennyiben az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyet érhessen el, a járművezető a személyek, a jármű vagy a jármű rakományának biztonsága miatt a szükséges mértékben eltérhet a 6–9. cikktől. A járművezetőnek a menetíró készülék adatrögzítő lapján vagy a menetíróból kinyomtatott lapon, vagy a munkalapon kézi bejegyzéssel meg kell jelölnie az ilyen jellegű eltérések okát, legkésőbb egy megfelelő megállóhelyre érkezéskor.”
Az ellenőrző szervek sokszor nem fogadják el a hivatkozást erre a cikkre, mivel szeretnék elkerülni a vele való visszaéléseket, tehát ha a járművezető azt írja a széljegyzetbe, hogy „az EK 12/561/2006 12. c. értelmében túlléptem a napi vezetési időt, mivel megfelelő parkolóhelyet kerestem”, nem szokott elégséges körülmény lenni, hogy a 12. cikkre jogosan hivatkoztak.
A helyes széljegyzetnek így kell kinéznie:
Az EK 12/561/2006 12. cikke értelmében a közúti biztonság megfelelő tekintetbe vétele mellett meghosszabbítottam a járművezetési időt, a személyek, jármű és a rakomány biztonságáról való elengedhetetlen gondoskodás céljából. A kiváltó ok a megfelelő megállóhely keresése volt.”
Ily módon a bejegyzés megfelel minden előírásnak a 12. cikkre való jogszerű hivatkozással kapcsolatban.
A másik megoldás a bírság elleni fellebbezés, és a saját igazságunk bírósági úton való érvényesítése
A fellebbezés az EU szinte összes államában lehetséges. Természetesen nem ad 100%-os bizonyosságot, hogy a bíróság elfogadja az álláspontunkat.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az itt bemutatott megoldások csak akkor esélyesek az elvárt eredményt hozni, ha elvárható alaposságot tanúsítunk a munkaidőtől való eltérés esetén. Ha a járművezető azt írja, hogy túllépte a munkaidőt a közúti biztonságra való tekintettel 5 órával, akkor nehéz lesz kimutatni, hogy hogyan biztosította a járművezető a saját és a közúti közlekedés többi résztvevőjének biztonságot ennyi, a volán mögött eltöltött órával.
Az előírásoktól való eltérés lehetőségét csak a legvégsőbb esetben szabad alkalmazni. Először meg kell tenni mindent, ami a járművezető feladata, és azután, ha váratlan körülmények állnak elő, lehet hivatkozni az eltérésekre.
Fotó: Trans.INFO