Az Európai Unióban folyamatosan zajlanak a munkák a Mobilitási Csomag projekten és a dolgozók kiküldetéséről szóló irányelven. Az uniós jog változtatása arra irányul, hogy a vállalkozók könnyebben nyújthassanak szolgáltatásokat úgy, hogy a szabályok egyszerre biztosítják a tisztességes versenyt és az egyes tagállamokban alkalmazott, de ideiglenesen más országokba küldött munkavállalók jogainak tiszteletben tartását. Bár a szállítmányozásra a megújított irányelv előírásai lesznek érvényesek, azonban csak akkortól, amikor a Mobilitási Csomag működni kezd.
Egyes szállítmányozási egyesületek Európában ellenzik, hogy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvet alkalmazzák a nemzetközi fuvarozásban. 2017 októberében a dán Közúti Fuvarozási Szövetség (ITD) kezdeményezésére létrejött egy közös nyilatkozat, amelyet a mai napig 29, a szállítmányozási ágazatot képviselő egyesület írt alá az Európai Unió országaiból, így Lengyelországból is.
Emma Hadrovic, a dán Közúti Fuvarozási Szövetség (ITD) konzultánsa az Európai Unióban (a képen) a Trans.INFO-nak adott interjújában kommentálja a Mobilitási Csomag változásaira tett javaslatokat.
Hogyan értékeli a Mobilitási Csomag legutóbbi módosítására tett javaslatokat, amelynek szektorális joggá kell válnia a szállítmányozás számára, összekötve a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv megújításával?
Emma Hadrovic: Amikor először mutatták be a lex specialis-t (Mobilitási Csomag – a szerk.) 2017. májusában, úgy tűnt, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv alkalmazásának háromnapos küszöbe a közúti szállításban önkényes, és nem felelt meg teljesen a hatásvizsgálatnak. Nem vette figyelembe a bírósági ítéleteket sem azon országokkal szemben, akik szisztematikusan alkalmazták a minimálbérre vonatkozó előírásokat külföldi alanyokra. Láthatjuk azonban, hogy az Európai Parlament a különböző módosítási javaslataiban nagyobb megértést tanúsít a kiküldetésre vonatkozó irányelv alkalmazásából következő adminisztrációs terhek irányában egy annyira hipermobil szektorban, mint a szállítmányozás.
Van-e még esély a javítások formájának módosulására a kiküldetésre vonatkozó irányelvben? Milyen érveket kell alkalmazni, hogy meggyőzzük az európai politikusokat és az EU hatóságait?
Az egyetetések gyorsan alakulnak és propagálnunk kell a tényekre támaszkodó vitát a lex specialisra vonatkozó javaslatok esetében. Szokatlanul fontos, hogy az intézmények ne tegyék félre a fontos problémákat, mint amilyenek a jogi kérdések. A törvényhozásnak sosem volt szándéka a kiküldetés szabályait alkalmazni a határon túllépő szállítmányozásra, ami tükröződik is a Bizottság számos dokumentumában. Ezt megerősíit számos bírósági ügy is – a legutóbbi Németországból, ahol az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a MiLOG (a német törvény a minimálbérről) nem alkalmazható a határon túli szállítmányozókra és járművezetőkre a Németország területével való elégtelen kapcsolat következtében.
Az európai politikusoknak sem szabad elfelejteniük, hogy gyakorlatilag az egész szállítmányozási láncra hatással lesznek. A nemzetközi fuvarban tevékenykedő járművezetőkkel szemben az egyes országok munkajogi előírásainak alkalmazása a különböző bérezési rendszerekkel, a különböző összetételű minimálbérekkel, különböző szociális jogosultságokkal, a különböző kollektív szerződésekkel, stb. – nagyon megterhelővé válik a munkavállalóknak, a vállalkozóknak, valamint az ellenőrző szerveknek.
Ez előnytelen változásokhoz vezet a piacon. Ezen senki nem fog nyerni.
Eddig az a meggyőződés uralkodott, hogy az EU nyugati országai elégedettek a változások irányával az európai jogban. Miért ellenzi a dán Fuvarozási Szövetség ezt a projektet?
Ez nem egy Kelet kontra Nyugat vita. Az előírások nagyon megterhelőek lesznek a vállalkozásoknak és a nemzetközi fuvarozási szolgáltatást nyújtó járművezetőknek is, függetlenül attól, hogy Európa melyik részéről jönnek. Ez tükröződik a kiküldetésre vonatkozó irányelv nemzetközi fuvarban való alkalmazása elleni Nyilatkozatban is. A Nyilatkozat egész Európa nézeteit tükrözi. Számos szervezet aláírta 18 tagállamból, még franciaországi egyesületek és cégek is.
Tehát amennyiben az irányelv jóváhagyásra kerül, és a jelenlegi formájában lép életbe, Ön azt gondolja, hogy kihatással lesz az európai gazdaságra és a szállítmányozási szektorra? Ki fog a legtöbbet nyerni, és ki veszít a legtöbbet?
Az irányelv alkalmazása a hipermobil szállítmányozási munkavállalókra nem csak a vállalkozásokra és a járművezetőkre lesz negatív hatással, de az ügyfelere, az EU foglalkoztatási mutatóira, a gazdasági növekedésre és a globális versenyképességre is.
Fotó: Twitter