Az uniós országoknak az elkövetkező években a közlekedési adatok egész sorát kell digitálisan elérhetővé tenniük, hogy azokat a műszaki forgalomirányító és az automatizált járműirányító rendszerek felhasználhassák. Az adatok típusától függően az új információk digitális formában való rendelkezésre bocsátásának határideje 2025 vége, illetve 2028 vége. Ezzel elindul az intelligens közlekedési rendszerek gyorsabb kiépítésének folyamata.
Az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelv új változata, amelynek szövegéről az EU Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek a tárgyaló felei június 8-án, csütörtökön állapodtak meg, szabályozza, hogy milyen adatokat és milyen digitális formátumban kell hozzáférhetővé tenni. A kompromisszumot még mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.
A jövőben digitalizálni kell majd az alagút- és hídátjárókra, az útlezárásokra, a területek állandó és ideiglenes megközelíthetőségének korlátozására, az építkezésekre, a kerülőutakra és a sebességkorlátozásokra vonatkozó információkat. A multimodális terminálinformációkat és a biztonság szempontjából fontos információkat, mint például a forgalmi dugók, szintén úgy kell feldolgozni, hogy azok valós idejű kommunikációra használhatók legyenek.
Zökkenőmentesebb forgalom és kevesebb kipufogógáz
“Az intelligens közlekedési rendszerek kulcsfontosságúak a közúti biztonság javításában, valamint az Európában egyre súlyosbodó környezetszennyezési és forgalmi dugók okozta problémák megoldásában” – mondta Andreas Carlson, a svéd infrastrukturális miniszter az EU Közlekedési Miniszterek Tanácsának elnökeként. “A megállapodás hozzájárul az intelligensebb, biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb mobilitás fejlesztéséhez az EU-ban”
Adina Valean, az EU közlekedési biztosa szerint az új szabályok “katalizátora lehetnek majd teljesen új szolgáltatások és munkahelyek kialakulásának”. A Bizottság szerint az irányelvnek elő kell segítenie a “kooperatív ITS” fejlesztését is. Ez magában foglalja a járművek közötti, illetve a járművek és a közúti infrastruktúra közötti adatcserét. Lehetővé válhat a váratlan eseményekre, például a forgalmi dugókra való figyelmeztetés. További cél az autonom vezetés fejlesztésének előmozdítása, valamint a multimodális közlekedés és az utazástervezés megkönnyítése.
A felülvizsgált irányelvvel elősegíthetjük a különböző közlekedési módok integrációját és interoperabilitását, valamint az olyan technológiák fejlesztését, mint a járművek közötti kommunikáció, a valós idejű forgalmi adatok, az intelligens közlekedési lámparendszerek és az automatizált forgalomirányítás.” – tette hozzá. – mondta Jens Gieseke, az Európai Parlament CDU/CSU képviselőcsoportjának közlekedéspolitikai szóvivője.
Fokozatos bevezetés
Az irányelv az adatvédelemre, a vészhelyzet kezelésére és azokra a területekre vonatkozó előírásokat is tartalmaz, ahol először az egész EU-ra kiterjedő technikai iránymutatást kell kidolgozni. Az új jogszabály olyan jogi keretet hoz létre, amelyet a konkrét alkalmazásokra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egészítenek ki. Az ITS-t szisztematikus és harmonizált módon, de “fokozatosan” és “a költséghatékonyság és az adminisztratív kapacitás teljes körű figyelembevételével” kell kidolgozni – hangsúlyozta az EU Miniszterek Tanácsa.
Az irányelvet egy legalább öt évre szóló fejlesztési terv kíséri majd. Az irányelv azt is meg fogja határozni, hogy az európai úthálózat mely szakaszain kell bevezetni az ITS-t. A jelenlegi ITS-iránymutatások 2010-ből származnak. A múlt héten elért informális megállapodást még jóvá kell hagynia a Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának és a Tanács Állandó Képviselők Bizottságának, majd a teljes Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.