Fő tudnivalók
- Az új szabályok 2026. július 26-án léptek hatályba.
- A legalább 45 órás rendes heti pihenőt a járművön kívül, megfelelő szálláshelyen kell eltölteni, amelynek költségét a fuvarozó viseli.
- Éjszakai munkavégzés esetén a napi munkaidő legfeljebb 10 óra lehet.
- A nemzetközi közúti árufuvarozásban használt, újonnan forgalomba helyezett járműveket G2V2-es okostachográffal kell felszerelni.
- Az ellenőrzések során vizsgált időszak 56 napra bővült.
- Az EU–Ukrajna közúti fuvarozási megállapodás 2027. március 31-ig marad hatályban.
- Az Európai Bizottság piaci hatásvizsgálatot indított, amelyben a fuvarozók is megoszthatják tapasztalataikat.
A módosított rendelkezéseket az 1727. számú rendelet vezette be. A szabályozás célja, hogy az ukrán közúti fuvarozási előírásokat közelítse az európai szociális és műszaki követelményekhez.
A változtatások több, az Európai Unióban már alkalmazott megoldást is átvesznek. Ezek egyebek mellett az 561/2006/EK rendeletből, a 2002/15/EK irányelvből, valamint az Ukrajna–Európai Unió Vegyes Bizottságának a G2V2-es okostachográfok használatáról szóló döntéséből származnak.
A módosítások ugyanakkor nem zárják le az uniós és az ukrán fuvarozók közötti versenyfeltételekről szóló vitát. Ezzel párhuzamosan olyan elemzés készül, amely azt vizsgálja, hogy a liberalizált szabályozási környezet miként hatott az egyes tagállamokban a forgalomra, a fuvarozási relációkra, a fuvardíjakra és a piac szerkezetére.
Mi változott 2026. július 26-tól?
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy az ukrán szabályok egyértelműen meghatározzák, hol tölthető el a rendes heti pihenő.
A legalább 45 órás rendes heti pihenőt megfelelő szálláshelyen, a jármű fülkéjén kívül kell eltölteni. A szállás költségét a fuvarozónak kell viselnie. Ez a megoldás az Európai Unióban alkalmazott gyakorlathoz igazodik.
Új elem az éjszakai munkára vonatkozó korlátozás is. Amennyiben a járművezető 22.00 és 6.00 óra között végez munkát, a napi munkaideje nem haladhatja meg a 10 órát.
Szigorodtak a tachográfokra vonatkozó követelmények is. A nemzetközi közúti árufuvarozásban használt, Ukrajnában 2026. június 30. után első alkalommal forgalomba helyezett járműveket G2V2-es okostachográffal kell felszerelni.
A közölt információk szerint Ukrajnában jelenleg több mint 50 olyan szervizközpont működik, amely támogatást tud nyújtani ezeknek a berendezéseknek a telepítésében, karbantartásában és ellenőrzésében.
Az ellenőrzések tartalma szintén bővült. A közúti ellenőrzések során az ellenőrök szélesebb adatkört vizsgálhatnak. A munka-, vezetési és pihenőidőre vonatkozó adatok esetében az ellenőrzött időszak 56 napra nőtt, a vállalkozásoknak pedig két évig meg kell őrizniük a kapcsolódó dokumentumokat.
A módosított szabályozás további járművezetői és fuvarozói csoportokra is kiterjed. Ide tartoznak például az egyéni vállalkozóként dolgozó járművezetők, a különjárati nemzetközi személyszállítást végzők, valamint a nemzetközi taxiszolgáltatást nyújtók. Ezekre a tevékenységekre korábban nem terjedtek ki egyértelműen a szabályok.
A vezetési idő alapvető korlátai nem változtak
A vezetési időre vonatkozó fő korlátozások változatlanok maradtak. A napi vezetési idő továbbra is legfeljebb 9 óra lehet, amely hetente két alkalommal 10 órára hosszabbítható.
A heti vezetési idő felső határa továbbra is 56 óra, két egymást követő héten pedig összesen legfeljebb 90 óra vezetés engedélyezett.
Négy és fél óra vezetés után legalább 45 perces szünetet kell tartani. Ez két részletben is kivehető: először legalább 15, majd legalább 30 percben.
A megfelelően működő tachográf használatának kötelezettsége szintén változatlan maradt.
Továbbra is hosszú a kivételek listája
Az ukrán előírások kiterjedt mentességi rendszert tartalmaznak. A tachográfokra, valamint a munka-, vezetési és pihenőidőre vonatkozó követelmények például nem alkalmazandók a biztonsági és védelmi szervek, a mentőszolgálatok, valamint a katasztrófaelhárításban részt vevő egységek fuvarfeladataira.
Bizonyos mezőgazdasági, önkormányzati, postai és speciális szállítások szintén mentességet élvezhetnek, amennyiben azokat a jármű telephelyétől számított 100 kilométeres körzeten belül végzik.
Kivételt jelenthet továbbá a legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek használata 100 kilométeres körzeten belül, amennyiben a vállalkozás saját áruját szállítja, és a járművezetés nem a vállalkozás fő tevékenysége.
A rendelkezések nem terjednek ki az oktatási célú szállításokra, az alacsony sebességű járművekre, a katonai műveletek által érintett területeken végzett fuvarfeladatokra, valamint a vállalkozás saját árujának belföldi szállítására sem, amennyiben a napi vezetési idő nem haladja meg a 4 óra 30 percet.
A mentességek széles köre kulcsfontosságú lesz annak megítélésében, hogy a gyakorlatban a piac mekkora része kerül ténylegesen az uniós jellegű előírások hatálya alá.
Kérdőív készül az EU–Ukrajna megállapodás piaci hatásairól
A jogszabályi változásokkal párhuzamosan nemzetközi kutatás készül az EU–Ukrajna közúti fuvarozási megállapodás következményeiről.
A vizsgálatot az Európai Bizottság megbízásából végzik, és elsősorban az uniós tagállamokban működő fuvarozók tapasztalataira épít.
A vállalkozások beszámolhatnak arról, hogy az engedélykötelezettség részleges megszüntetése miként befolyásolta a megrendeléseik számát, a kiszolgált útvonalakat, a fuvardíjakat, valamint a belföldi és a nemzetközi piacokon elfoglalt pozíciójukat.
A felmérés a közúti fuvarozás részleges liberalizációjának 2022. júliusi bevezetése óta bekövetkezett változásokra összpontosít.
A kérdőív angol nyelven érhető el, a szabad szöveges válaszokat azonban más nyelveken is be lehet küldeni. A szervezők különösen azoknak a vállalkozásoknak a visszajelzéseire számítanak, amelyek közvetlenül érzékelték az ukrán fuvarozók erősödő európai piaci jelenlétének hatásait.
A megállapodás 2027. március 31-ig marad hatályban
Az EU–Ukrajna közúti fuvarozási megállapodást 2022. június 29-én, négy hónappal az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete után írták alá.
A megállapodás célja az volt, hogy az ukrán fuvarozók könnyebben elérhessék a külföldi piacokat, valamint hogy az ukrán export az Európai Unió területén keresztül is működőképes maradjon, miután több hagyományos szállítási útvonal használata jelentősen megnehezült. A megállapodás megszüntette a külön engedélyek szükségességét az ukrán és az uniós fuvarozók által végzett kétoldalú és tranzitfuvarok esetében. Jelenlegi hatálya 2027. március 31-ig tart.
Bár a tagállamok többsége támogatta a megállapodás meghosszabbítását, Lengyelország ellenezte azt. A lengyel államigazgatás és a fuvarozási ágazat képviselői szerint a liberalizáció nem ronthatja az uniós vállalkozások működési feltételeit.
Jelentősen erősödött az ukrán fuvarozók jelenléte
2022 óta látványosan megváltozott az erőviszony az Európai Unió és Ukrajna közötti közúti fuvarozásban.
A megállapodás életbe lépése előtt mindkét fél kvótákon alapuló engedélyrendszerben működött. Kezdetben mindkét oldal évi 200 ezer engedéllyel rendelkezett, 2019-ben azonban ezt a számot 160 ezerre csökkentették.
A „The Polish–Ukrainian border. Opportunity or barrier to development?” című konferencián bemutatott adatok szerint a lengyel fuvarozók korábban a rendelkezésükre álló engedélyek körülbelül 25 százalékát használták fel, és az ukrán piacon több mint 40 százalékos részesedéssel rendelkeztek.
Jelenleg évente több mint egymillió ukrán tehergépkocsi lépi át a lengyel–ukrán határt, miközben a lengyel vállalkozások részesedése az ukrán piacon körülbelül 7 százalékra csökkent.
A Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségének képviselői szerint a liberalizációt követően az ukrán vállalkozások lényegesen aktívabbá váltak az európai piacon végzett kereskedelmi fuvarozásban.
Ezzel párhuzamosan az uniós vállalkozásoknak a Mobilitási Csomag teljes előírásrendszerének meg kell felelniük, ami szélesebb körű szociális kötelezettségekkel és magasabb megfelelési költségekkel jár.
A vita nem csupán a piacra jutásról szól
Az uniós jellegű szabályok ukrajnai bevezetése a tisztességes verseny feltételeiről szóló vitában is fontos jelzés. A megállapodással szemben megfogalmazott egyik visszatérő kritika az volt, hogy jelentős különbségek vannak az uniós és az ukrán szabályozás között a munkaidő, a pihenőidő, a tachográfok használata és a fuvarszervezés területén.
Az új ukrán szabályok csökkentik ezeket a különbségeket, de nem jelentik azt, hogy a működési feltételek teljesen kiegyenlítődtek. Továbbra is vannak eltérések a munkaerőköltségekben, az adminisztratív terhekben, a piacra jutás feltételeiben, valamint abban, hogy az egyes követelményeket milyen széles körben és milyen szigorúan alkalmazzák.
A végrehajtás kérdése szintén meghatározó lesz. Az ágazat szereplői többször hangsúlyozták, hogy önmagában a szabályok átvétele nem elegendő, amennyiben nem társul hozzájuk hatékony és következetes ellenőrzés.
A kutatás eredményei a későbbi döntésekre is hatással lehetnek
Az EU–Ukrajna közúti fuvarozási megállapodásról szóló felmérés várhatóan gyakorlati támpontokat ad majd a konstrukció jövőjét érintő döntésekhez. A fuvarozók visszajelzései segíthetnek megítélni, hogy a liberalizáció miként befolyásolta a fuvardíjakat, a forgalom szerkezetét, a megrendelések volumenét, valamint a vállalkozások versenyhelyzetét az egyes tagállamokban.
Az ukrán szabályok módosítása ugyanakkor azt is jelzi, hogy az Európai Unióval való közlekedési integráció már nem kizárólag a piacra jutásról szól, hanem egyre inkább kiterjed a szociális és műszaki megfelelés egyes elemeire is.
