A felhívás közvetlenül azelőtt született, hogy a Bizottság bemutatná az ETS átalakítására vonatkozó javaslatát. A közös álláspontot Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia támogatja.
A tíz ország olyan módosításokat sürget, amelyek erősítik az ipari versenyképességet, növelik a szabályozási kiszámíthatóságot a vállalatok számára, és jobban figyelembe veszik az egyes tagállamok eltérő energiabiztonsági helyzetét.
A jelenlegi ütemben 2039 körül elfogyhatnak a kibocsátási kvóták
Az ETS 2005 óta működik az Európai Unióban, és a közösség szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 40 százalékát fedi le. A rendszer több mint 11 ezer szereplőre terjed ki: villamosenergia-termelőkre, energiaintenzív ipari létesítményekre, légitársaságokra és hajózási vállalatokra.
A rendszer lényege, hogy minden kibocsátott tonna szén-dioxid után egy kvótát kell leadni. Jelenleg a kvóták 57 százalékát aukción értékesítik, a fennmaradó 43 százalékot pedig az ipar térítésmentesen kapja.
A közelgő reform egyik kulcskérdése, hogy 2030 után mekkora mennyiség marad elérhető a piacon. Ha a felső korlát csökkentése a mostani ütemben folytatódna, a rendelkezésre álló kvótamennyiség fokozatosan apadna, és 2039 körül kimerülhet.
A Bizottság ezért az éves csökkentési ráta módosítását tervezi, hogy a kvóták a 2040-es években is rendelkezésre álljanak. A reformcsomag része az is, hogy az ipari kibocsátásoknál a térítésmentes kiosztással lefedett arány 78 százalékra emelkedjen.
Attól tartanak, hogy az ipar EU-n kívülre költözhet
A közös nyilatkozat szerint a jelenlegi szabályok – amelyek 2039-ig a villamosenergia-termelés és az ipar közel teljes dekarbonizációját célozzák – felgyorsíthatják a gyártókapacitások Európai Unión kívülre települését.
Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a térítésmentes kvóták megmaradjanak, mivel álláspontjuk szerint ez az egyik legfontosabb eszköz a „szénszivárgás” (carbon leakage) ellen. A fogalom azt a jelenséget írja le, amikor a termelés olyan, EU-n kívüli országokba kerül, ahol a klímapolitikai költségek alacsonyabbak.
A kezdeményezők azt is szorgalmazzák, hogy az ETS jobban tükrözze a tagállamok közötti különbségeket – például az energiamixet és az egy főre jutó GDP-t. Szerintük ugyanezeket a szempontokat az energiaátmenethez kapcsolódó uniós források elosztásánál is érvényesíteni kellene.
Kiszámíthatóbb szén-dioxid-árakat sürgetnek
A tíz ország további kérése, hogy a kvótaárak kevésbé ingadozzanak. Azt javasolják, hogy a szén-dioxid ára legyen kevésbé kitett a spekulatív hatásoknak, és olyan szinten maradjon, amely nem rontja az európai vállalatok globális versenyképességét.
A nyilatkozat külön kitér a tengeri szállításra is: a tagállamok azt kérik, hogy az ETS ne vezessen olyan többletköltségekhez, amelyek miatt az átrakodási forgalom az uniós kikötőkből EU-n kívüli kikötők felé terelődik.
Érvelésük szerint egy ilyen átrendeződés nemcsak az európai terminálok forgalmát csökkentené, hanem a klímapolitikai célok teljesülését is gyengítheti, ha a hajók egyre nagyobb arányban harmadik országok kikötőit választják.
Az ETS2-t is újraértékelnék
A csoport az ETS2 ismételt felülvizsgálatát is kezdeményezi. Ez a rendszer az épületekhez és a közúti közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásokat vonná be a kvótakereskedelembe, bevezetését azonban 2028. január 1-jére halasztották.
A kezdeményező országok szerint a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezetben nem indokolt további terheket róni az európai háztartásokra. A kérdés a fuvarozást is közvetlenül érinti: ha a közúti üzemanyagok bekerülnek a rendszerbe, az a járművek üzemeltetési költségeinek emelkedésével jár.
A vita tágabb uniós szabályozási környezetbe illeszkedik, amelyben az Európai Parlament döntései is közvetlen gyakorlati következményekkel járhatnak a nemzetközi közúti fuvarozásban.
