TransInfo

Az Európai Bizottsághoz fordulnak a fuvarozók a nyugati tagállamok diszkriminatív intézkedései miatt

A cikk olvasási ideje 3 perc
|

24.04.2017

A négy visegrádi ország ágazati érdekképviseletei közösen lépnek fel azért, hogy egységesítsék a szállítmányozásra vonatkozó uniós előírásokat, mivel akár az európai ellátási láncot is ellehetetlenítheti, hogy több nyugat-európai állam a keleti tagállamok fuvarozóinak adminisztratív eszközökkel való kiszorítására törekszik – hangzott el a visegrádi országok fuvarozói érdekképviseleteinek két napos budapesti tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A V4 Fuvarozási Fórumoz a  Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), kezdeményezte, a rendezvényen a lengyel ZMPD, a cseh CESMAD Bohemia és a szlovák CESMAD Slovakia a legmagasabb szinten képviseltette magát. Mint azt Wáberer György, az MKFE elnöke, miniszterelnöki megbízott kifejtette, a tanácskozás során kidolgozott javaslatokat eljuttatják az Európai Bizottsághoz is arra kérve a testületet, hogy a május végén elfogadandó közlekedési csomagban, a road-package-ben rögzítsék a minden tagállamra vonatkozó szabályozást.

Jelenleg a külföldi fuvarszolgálatot teljesítő munkavállalókra a kiküldetési egyezmény vonatkozik. Erre hivatkozva követeli mások mellett Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia is, hogy az ott szolgálatot teljesítő, külföldi vállalkozásnak dolgozó sofőr a helyi minimálbérnek megfelelő összeget kapja. Az érekképviseletek beszámolói szerint a fő gond nem elsősorban ennek teljesítése, hiszen a fizetések már ma sem maradnak el jelentős mértékben a nyugati minimálbértől. Nagyon komoly kihívás ugyanakkor az országonként eltérő adminisztrációs feladatok ellátása. A hatóságok az adott nemzet nyelvére lefordítva kérhetik a munkaszerződést, a jövedelemigazolást, a társadalombiztosítási igazolást, vagy a bérjegyzék bemutatását. Ezen túl nagy összegű bírságokat is kiszabnak a vállalkozásokra. Az érdekképviseletek véleménye szerint az uniós kiküldetési irányelv alkalmazása a közúti ágazatra a „régi” uniós tagországok piacait védi.

Wáberer György szavai szerint a jelenlegi jogszabályi háttér alkalmatlanságát az is mutatja, hogy elméletileg semmi akadálya nincs annak, az unió 28 tagállamában homlokegyenest eltérő előírások legyenek érvényben. – Célunk, hogy az új, egységes uniós szabályozás elfogadásáig a nyugati tagállamok hatóságai vezessenek be azonnali moratóriumot a nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozó kiküldetési, minimálbér szabályozásukra. A problémákat tárgyalásos úton kell rendezni, mivel nem szeretnénk fennakadásokat okozni a Kelet-Európába telepített gyártócégek anyagellátásában, vagy a termékek piacra juttatásában – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Jan Buczek, a lengyel ZMPD elnöke rámutatott: a különböző jogi előírások miatti aszimmetria már több éve fennáll, a nyugat-európai országok protekcionista intézkedései a nemzetközi fuvarozást akadályozzák. Megerősítette, hogy a tapasztalatok szerint a német, francia vagy olasz szervek célja, hogy kiszorítsák a kelet-európai cégeket az uniós közös piacról, ami abszurd helyzetet teremt.

A CESMAD Slovakia elnöke Pavol Hudák, azt hangsúlyozta, hogy a 2004-es uniós bővítés óta fennáll a feszült helyzet a közlekedési piacon, a sofőrök munkaidejének eltérő szabályozása veszélyezteti a szállítás biztonságát. Ezért azt kérik, hogy hozzanak mindenkire egységes szabályokat.

A deklarációt aláíró országok egyesületei 172 ezer kamionszerelvényt és közel 10 ezer vállalkozást képviselnek, ami a teljes uniós fuvarozási piac 29 százalékát teszi ki. Az Eurostat adatai szerint az unión belül az ezer kilométer feletti árufuvarozás teljesítményének kétharmadát a kelet-európai tagállamok végzik, a nyugat-európai államok fuvarozóinak sem eszköze, sem emberi erőforrása nem áll rendelkezésre.