TransInfo

Balkáni állapotok a spanyol nemzetközi szállítmányozásban? Ez az igazság arról, hogy a spanyol fuvaros piacot átvették a keleti cégek

A cikk olvasási ideje 5 perc

A spanyol Közlekedési Minisztérium jelentése szerint a spanyol nemzetközi szállítmányozásnak már 15%-t végzik romániai, bulgáriai és litvániai székhelyű cégek. De vajon a spanyolok jogosan néznek-e rossz szemmel a románokra, bolgárokra és litvánokra a piacaik átvétele miatt? Kivel versenyeznek tulajdonképpen?

A spanyol nemzetközi szállítmányozásban a romániai, bulgáriai és litvániai flották részesedése 15%-kal nőtt meg 2017-ben. Figyelemre méltó növekedést értek el ennek során a román cégek, amelyek a spanyolok számára 340%-kal több árut szállítottak, mint 2016-ban. A litván szállítmányozók is javítottak az eredményeiken (60%-kal). A bulgáriai szállítmányozók pedig 25%-os növekedést könyvelhettek el.

Nyugtalanító adatok

A FENADISMER szövetség, amely 32.000 kis-és középméretű spanyol szállítmányozási vállalkozást fog össze, nagy nyugtalansággal elemezte a riasztó adatokat a spanyol közúti áruszállítási piacon, amelyek azt mutatták, hogy növekszik a kelet-európai székhellyel rendelkező cégek aktivitása. A Fenadismer a „Nemzetközi közúti áruszállításról szóló tanulmány”-ban közétett adatokra hivatkozik, amelyet a Közlekedési Minisztérium minden évben összeállít. Ezekből kiderül, hogy lényegében ezek a vállalkozások a nemzetközi szállítmányozásnak már majdnem egyharmadát végzik  Spanyolországban, és a részesedésük évről-évre nő. A szervezet kiemeli, hogy „ezen cégek jelentős része úgynevezett „postafiók-cég”, amelyet a szállítmányozási ágazat nagy spanyol játékosai hoztak létre”. Főleg belföldi és nemzetközi fuvarokat vállalnak Spanyolországból és Spanyolországba, nem is tevékenykedve gyakorlatilag azokban az országokban, ahol a postafiók-székhelyük van.

Honnan ez a növekedés?

A számok magukért beszélnek. A járművezetőknek az egész Európai Unióban Bulgáriában a legalacsonyabbak a bérköltségei. Ahogy a francia Országos Közúti Bizottság (Comité National Routier) jelentéséből kiderül, amely a 2016-os adatokat elemzi, évente egy bolgár munkaadónak átlagosan 15 186 eurót kell költenie (kb. 4.900.000 forint) egy munkavállalóra. Csak egy kicsit magasabbak a romániai munkaadók (17.868 euró), és a litvániai munkaadók (18.008 euró) költségei. Ez kevesebb, mint a fele annak, amit fizetésre, napidíjra és járulékra kell kifizetnie egy vállalkozásnak Spanyolországban (37.892 euró).

Lengyelországban egy munkavállaló után majdnem 20.000 eurót kellene kifizetni, ezért nem érdeklődnek a spanyol szállítmányozók a „postafiók-cégek” létrehozása iránt Lengyelországban.

Spanyol „postafiókok”

A Közlekedési Minisztérium Felügyelete már tavaly is megerősített ellenőrzéseket végzett a spanyol cégeknél. Az eredmények aggoldalomra adtak okot. Kiderült, hogy a „postafiókok”, amelyeket a spanyol szállítmányozók hoztak létre Kelet-Európában, Spanyolország forgalmának 75-90%-t generálták, a saját házuk táján bonyolítva belföldi és nemzetközi fuvarokat. Ez azt jelenti, hogy spanyol területen tartva fent flottát, „keleti” körülmények között alkalmaznak járművezetőket, de szinte kizárólag a saját országukban működnek és keresnek.

Ezeknek a cégeknek a működése virágzik Spanyolországban, mivel az ottani kiküldetési előírások azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik 8 napnál többet töltenek Spanyolország területén. A gyakorlatban tehát nem vonatkoznak a szállítmányozásra, vagy ha igen, akkor elhanyagolható mértékben. A spanyol ágazati szervezetek évek óta harcolnak az előírások értelmezésének megváltoztatásáért, és a 8 nap havi szinten való elszámolásáért.

A spanyol Munkafelügyelet definíciója szerint a „postafiók” cég olyan cég, „amely székhelyet hozott létre egy alacsonyabb bérköltségű tagállamban ahhoz az államhoz képest, ahol a tevékenységét valójában folytatja, és ennek köszönhetően jogtalanul tudja csökkenteni a foglalkoztatási költségeket.” A Felügyelet azt is hozzá teszi, hogy az ilyen cég nem működik a székhelye szerinti ország területén, és csalás szintjén él a munkavállaló külföldre való kiküldetésének a lehetőségével, hogy alacsonyabb javadalmazást adhasson neki, és alacsonyabb járulékokat kelljen utána fizetnie.

A „postafiók” cégek szigorított ellenőrzése

A „postafiók” cégek a spanyol szállítmányozási ágazat egyik legnagyobb problémáját jelentik. Nemrég különböző intézmények bejelentették, hogy összefognak az ilyen jellegű tisztességtelen praktikák elleni harcban. Az Országos Pénzügyi Visszaélések Elleni Iroda, a spanyol társadalombiztosító, az adóhivatal és a Közlekedési Felügyelet együtt fog koordinált intézkedéseket és ellenőrzéseket foganatosítani a szállítmányozási vállalatok körében, akik a székhelyüket Spanyolországon kívülre helyezték.

A szerkesztőség kommentárja

A „postafiók” cégek nem csak a spanyol szállítmányozási ágazat rákfenéje, de az európai szállítmányozásban is komoly problémát jelent. A „szociális dömping” mögött, amellyel a nyugati politikusok rendszeresen vádolják meg a keleti szállítmányozókat, a valóságban nagymértékben a Régi Unió országainak vállalkozói állnak. Nem csak kihasználják a munkavállalókat, de megszegik a saját országaik törvényét is, fiktív gazdasági tevékenységet hozva létre az ország határain kívül, hogy a saját országban folytassák a tevékenységet. Ez a jelenség, bár egyre jobban dokumentálva van a különböző ágazati szervezetek és tudományos intézetek által, még mindig úgy tűnik, hogy a fő politikai erők ingerküszöbét nem éri el a nyugati országokban. Feltehetően azért, mert ez kényelmetlen igazság.

Fotó: Pixabay

Címke