Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A 13. cikkely értelmében az online oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film-, fotó-, szöveg- és zenerészleteket.
Idén ősszel elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett – hirdeti az Európai Parlament oldala.
Linkadó – nem a részeg kicsapongást bünteti
Vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltett. Előbbi a “linkadó” néven emlegetett kiegészítő szerzői jog, mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált hírtermelővé, és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.
Automatizált tartalomszűrő – nincs felirat a háttérben, nem látható senki arca, aki nem járult hozzá, sőt a háttérzaj miatt is letilthatnak
A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, valószínű, hogy a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.
A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.
A zenekiadók örülnek – pedig a Youtube-ról ismerjük a termékeiket
A zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból.
A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács “zárt ajtók mögött” egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.
Természetesen a youtube kampányol a döntés ellen és felsorakoztat rengeteg művészt, előadót, akik a karrierjüket, népszerűségüket a youtube-nak is köszönhetik.
Fotó: Pixabay