Az Európai Bíróság fő szóvivője Yves Bot bíró igazat adott az Európai Bizottságnak a Lengyelországgal szemben folyó eljárásban, miszerint megsértették a nehéz tehergépjárművek szabad közlekedésének korlátozásával az uniós jogot. Idézzük fel, arról van szó, hogy a hajtott tengelyenkénti 11,5 tonnás tengelyterhelésű járművek közlekedéséről beszélünk. A lengyel jog az országos utak több, mint 96%-n tiltja a közlekedésüket!
Az ügyet C-127/17 ügyszámon az Európai Bizottság több évnyi tisztázó eljárás után vitte a Bíróság elé, számos lengyel és külföldi szállítmányozó panasza alapjá kezdeményezték, akiket az uniós jog értelmében jogtalanul büntettek meg a tengelyterhelés túllépése miatt. Az ügy és az eredménye az elejétől fogva világos volt logisztikai szakma számára. Lengyelország kivételével minden országban megvan az eljutási lehetőség az alacsonyabb kategóriájú utakon a felrakodás és a lerakodás helyszínére a nemzetközi közúti szállítmányozásban.
Sajnos a lengyel hivatalnokok, akiknek az Európai Bizottság időt adott a korrekcióra, „makacsra” vették a formát, és egyedüliként Európában azt állítják, hogy a nemzetközi forgalom kizárólag a TEN úthálózaton zajlik. Talán jó lenne, ha kilépnének az íróasztaluk mögül, és megnéznék, hogyan is működnek a fuvarok a való életben. Hiszen pontosan tudjuk, hogy a tengelyterhelési korlátozás fikció. A forgalom a vállalatainkhoz és a terminálokhoz egyedül az ellenőrzés pillanatára áll meg – ha felállítanak egy mérleget az úton. A lengyel exportőr és importőr nem tudnak működni, ha a járműveknek csak a fele rakhatóságát használná ki, amelyekkel szállít.
Természetesen a fő szóvivő álláspontja még nem a Bíróság ítélete, de elég ritka, hogy a Bíróság a teljes formális eljárás elvégzése után más álláspontra jutna, mint a szóvivője.
Már csak mellékesen is érdekes az, hogy az infrastruktúra hozzáféréséhez való korlátozás azon kevesek közé tartozik, amelyek esetében a szállítmányozók politikai meggyőződésüktől függetlenül azzal számolnak, hogy az uniós biztosok álláspontját figyelembe veszik, ebben az esetben pedig az Európai Bíróság fő szóvivőjének az álláspontját.
Lengyelország lezárta az utakat
Nézzük meg közelebbről a fő szóvivő álláspontját. Azt állítja többek között, hogy:
– A 96/53 irányelv 3. cikke értelmében, a preambulum 3,7 és 12 pontja szerint egyértelmű, hogy a „nemzetközi forgalom” a tagállamok közötti forgalomra vonatkozik, és nem meghatározott országos utakra, vagy a transzeurópai hálózatra. Ennek a forgalomnak az egyedüli korlátozása a tömegre és a méretekre vonatkozik, amelyek rögzítve vannak az irányelv I. sz. mellékletében.
– Az utak megkülönböztetésének hiánya jellegük szerint tehát arra mozdította az Unió jogalkotóját, hogy lehetővé tegye a kivételt a szabad mozgás alól, hogy figyelembe vehető legyen, hogy egyes utak vagy műtárgyak nem alkalmasak erre. Az eltérést pedig szűkítő értelemben kellene értelmezni. Az alkalmazott eltéréshez részleges indoklás szükséges minden egyes esetre való külön hivatkozással.
– A lengyel jogalkotó szerint a közutak 97%-a le van zárva a maximum 11,5 tonnás hajtott tengelyterhelésű járművek előtt, a külön engedély lehetőségének fenntartása mellett.
– Azonban a 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek forgalmának tilalma – a „nem normatív” járműveké a lengyel jogalkotó szerint – nem ismer kivételt egyes országos főutak esetében.
– Bár az országos főutak illetve a transzeurópai szállítási útvonalakon kívül eső utak is modernizálásra kerültek az országos helyi útújraépítési program keretében, amelyet európai forrásból finanszíroztak, alapvetően le van zárva a maximum 11,5 tonna hajtott tengelyen mért tengelyterhelésű járművek előtt a községi és járási utak esetében.
Érvek Lengyelország ellen
Ezek, és a szóvivő más meglátásai a következő tézis felállítását teszi lehetővé:
- „A hozzáférés a teljes közúthálózathoz korlátozva van Lengyelországban, olyan módon, amelyek ellentétesek a 96/53 irányelv 3. cikkében foglalt szabállyal.”
- „A gépjárművek forgalmának korlátozásával, amelyeknek a hajtott tengelyen mért tengelyterhelése 11,5 tonnát tesz ki, a transzeurópai hálózat részét képező utakra és egyes egyéb utakra, és ezen járművek közlekedésének más közutakon speciális engedélyhez való kötésével a Lengyel Köztársaság vét a kötelezettsége ellen, amely a 96/53 irányelv 3. és 7. cikke szerint őt terheli.”
- „A szállítmányozási vállalkozásokra való olyan teher kirovása, miszerint az egyes közutakon való közlekedéshez speciális engedélyhez van szükség, a Lengyel Köztársaság vét a kötelezettsége ellen, amely a 96/53 irányelv 3. és 7. cikke szerint őt terheli, a 96/53 irányelv I. sz. mellékletének 3.1. és 3.4. pontja szerint.”
Fotó: Európai Parlament