Az új Európai Parlamentben nincs ott Win van de Camp és Merja Kyllönnen – a két beszámoló szerzője, amelyek a Mobilitási Csomag részét képezik. Több másik fontos név is hiányzik – szürke eminenciásoké, akiknek erős hatásuk volt a dokumentumon végzett munkára, pl. Pavel Telička. Még mindig nem lehet véglegesen tudni, hogy a Szállítmányozási Bizottság összetétele hogyan változik meg – állapította meg Kosma Złotowski európai parlamenti képviselő irodájának képviselője. – Ezeket a posztokat be kell tölteni, mert tőlük függ a Mobilitási Csomagon végzett további munkák kinézete.
A dokumentum körvonalai már meg lettek húzva – az előző Európai Parlament utolsó szavazása során. Most a képviselőknek meg kell szavaznia a felhatalmazásokat (és ez már júliusban megtörténhet), amelyek lehetővé teszik a trilógusok megkezdését, azaz a további munkákat most már az EU Tanácsával és az Európai Bizottsággal.
Nem hivatalosan arról beszélnek, hogy az EU Tanácsának finn elnöksége kész megkezdeni ezeket a tárgyalásokat szeptemberben. Ha akkor sikerült kompromisszumot kidolgozni, a Mobilitási Csomag elkészül.
Nevek forgataga
Ennyit az elméletről. A gyakorlatban még mindig több a bizonytalanság, mint a biztos dolog.
A lehetséges forgatókönyvek száma, amelyek bekövetkezhetnek, nagy, főleg azért, mert az Európai Parlamentben nincs elég világos eljárási út, amely meghatározná, hogy mit kell tenni olyan projektek esetében, amelyeken a munka az előző összetételben kezdődött meg, és amelyek átcsúsznak a következőre – hallottuk meg Kosma Złotowski európai parlamenti képviselő irodájától, aki akárcsak az előző összetételben, most is részt fog venni az Európai Parlament munkájában.
– Eddig a kulcsfontosságú pozíciók nincsenek betöltve. Nincsenek meg a politikai csoportosulásuk koordinátorainak a nevei, nem tudjuk, hogyan fog kinézni a Szállítmányozási Bizottság összetétele, nem tudjuk, ki fog foglalkozni a beszámolókkal, amelyek a választások után szerzők nélkül maradtak. Annál is inkább, mivel nem tudni, hogy találunk-e képviselőket, akik készülés nélkül magukra akarnának venni ekkora dokumentumokat – teszi hozzá az európai parlamenti képviselő szószólója.
Van esély?
És mindennek következtében mindaz, ami elméletben egyszerűnek tűnt, bonyolódni kezd.
A Mobilitási Csomagra vonatkozó beszámolók tartalma elfogadásra került. A további tárgyalási meghatalmazások megszavazása csak formalitás. Legalábbis úgy tűnik. Egyelőre azonban nem tudjuk, milyenek lesznek az erőviszonyok a Szállítmányozási Bizottságban. Ki tudja, ha esetleg nekünk kedvezőbben alakulnak, akkor sikerül elvetnünk a felhatalmazásokat – spekulál az iroda.
És akkor? Lengyelország feltehetően igyekezni fog elérni, hogy a munka elölről kezdődjön. Hasonlóan, ha nem sikerül kompromisszumot a trilógusok keretében, akkor, amint hallottuk „az Európai Bizottságnak igyekeznie kell teljesen új dokumentumokat létrehozni, mert azok, amelyeken a munka folyt, többször is megváltoztatásra kerültek, és következményelemzés sincs hozzájuk.”
Bürokrácia és költségek
Arra, hogy mi fog történni a Mobilitási Csomaggal, a szakma feszülten vár. Eközben a lengyel infrastruktúráért felelős miniszter, Andrzej Adamczyk biztosította, hogy „az infrastruktúráért felelős reszort és az egész lengyel kormány aktívan dolgozni fog azon, hogy kiszélesítse a mobilitással és versenyképességgel kapcsolatban „hasonlóan gondolkodó” államok koalícióját.”
Sok folyamat megsértésre került, amikor idén április 4-én elfogadták az Európai Parlament álláspontját a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban – emelte ki a miniszter a Transport Logistyka Polska szövetséggel való egyeztető találkozó során.
Véleménye szerint az Európai Parlament javaslata még előnytelenebb, mint az EU Tanácsának általános hozzáállása. Kiválóan illusztrálja ezt az a példa, amelyet a lengyel Járművezetők Országos Elszámolási Központja (Ogólnopolskie Centrum Rozliczania Kierowców) szokott felhozni:
Mi van most:
A jelenleg hatályos szabályozás szerint hét nap van kabotázsra, maximum három ilyen művelet végezhető, amikor is a nemzetközi fuvar törli a korábbi utakat. Ennek köszönhetően a szerelvény elindulhat Lengyelországból Franciaországba, Franciaországban végezhet három kabotázsfuvart, Párizs-Lyon, Lyon-Marseille, Marseille-Nizza vonalon. Ezután átmehet Torinóba, Olaszországba, ahol felvesz egy rakományt Párizsba, ahol ebben a pillanatban újabb 3 kabotázsfuvar engedélyezett a következő hét napban.
Mi lesz:
Azt tervezik, hogy három napot lehessen az adott országban dolgozni korlátozás nélkül. Ezután 60 óra úgynevezett cooling off következik, vagyis fuvarbefagyasztás, az EU egy adott országába való visszatérésig. Vissza kell menni Lengyelországba, hogy törlődjön a kabotázs az adott tagállamban. Például elindul a teherautó Franciaországba, ahol végez két kabotázsfuvart a Párizs-Lyon, Lyon-Marseille útvonalon. Átmegy Torinóba, Olaszországba, felveszi a rakományt, és visszamegy Franciaország fővárosába, ahol tovább nem végezhet kabotázst addig, amíg nem végez nemzetközi fuvart a saját országából. Ezen felül el kell telnie nem kevesebb, mint 60 órának a visszatéréstől fogva.
Minden az új képviselők kezében
A szakértőknek nincsenek kétségei afelől, hogy a Mobilitási Csomag végül létre fog jönni. Másvalami fontos.
Az egyedüli kérdés az, hogy az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselők az Európai Unió Tanácsának tagjaival visszaküldik-e a TRAN bizottsághoz a rendelkezéseket, hogy jobb jogot dolgozzanak ki, ne pedig néhány ország protekcionista utasítását – foglalja össze Łukasz Włoch, a lengyel Járművezetők Országos Elszámolási Központja (Ogólnopolskie Centrum Rozliczania Kierowców) szakértője.