Sajnos nagyon gyakran kerül arra sor, hogy a rakományban kár keletkezik, vagy az áru eltűnik szállítás közben. Hogyan számoljuk ki ilyenkor a kártérítést, amely az áru tulajdonosát illeti meg, és jogosult-e ilyenkor a szállítmányozó a fuvarköltségért javadalmazásra?
Nemrégen a Krakkói Törvényszék által meghozott ítélettel zárult a Translawyers által vezetett egyik jogvita, ami arra vonatkozott, hogy az áruban keletkezett kár esetében jár-e a szállítmányozónak fuvardíj a rakomány elszállításáért. Az ügy magozott paprika szállítására vonatkozott Spanyolországból Lengyelországba. Az áru megsérült, mivel, ahogy az megesik a szállítmányozáskor, túl sok raklapot raktak a hűtőkocsiba, és meghibásodott a hűtő rendszer. A szállítmányozás során az áru egy része, több, mint 12.000 kg tömegben tönkrement. Ez kb. 60%-át tette ki a fuvarszervező cég által megbízásba adott szállítandó mennyiségnek.
A szállítmányozó hibájából keletkező kárt a kötelező biztosítás fedezi
A szállítmányozó bejelentette a kárt a biztosító társaságnak, amelynél a kötelező biztosítása volt. A biztosító azt állapította meg, hogy a szállítmányozó hibájából ment tönkre az áru egy része, és úgy határozott, hogy kifizeti a kártérítést az áru tulajdonosának. Ez kiterjedt az áru értékére vételáron Spanyolországban az ÁFÁ-s számla szerint, valamint a tönkrement áru kezelésének költségeire. A kártérítés kifizetése után a szállítmányozó kiállította az ÁFÁ-s számlát a fuvarszervezőnek a teljes fuvarköltségről. Az áru tulajdonosa a fuvarszervezőnek kiállított egy számviteli jegyzetet, amellyel kártérítést követelt a paprika ára alapján a lengyelországi áruátvevő számára kiállított értékesítési számla alapján. A fuvarszervező pedig a jegyzetből levonva a már kifizetett kártérítést a biztosító által, levonta ezt az összeget a szállítmányozó által kiállított számla összegéből, amelyet az a fuvarmegbízás elvégzéséért állított ki.
Az ügy tényállása bonyolult, de röviden össze lehet foglalni – az áru tulajdonosa az elvesztett nyereség megtérítését követelte, vagyis a hasznot, amelyet szerzett volna, amennyiben nem megy tönkre az áru, és eladta volna azt Lengyelországban. Volt ehhez joga?
A CRM egyezmény előírásai – a 25. cikk a 23. cikkel val összefüggésben meghatározzák a kártérítés értékének számolásának módját, amennyiben az áru egy része megsérül:
Ha a fuvarozót a jelen Egyezmény rendelkezései alapján az áru részleges vagy teljes elvesztéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén és időpontjában rendelkezett.”
Ez azt jelenti, hogy a biztosító helyesen számolta ki a kár értékét, amelyet az értékesítési számlán szereplő ár alapján kell, hogy kiszámításra kerüljön.
Jár-e a szállítmányozónak a fuvarköltség
Ilyen esetben jár-e a szállítmányozónak az elvégzett szállítmányozási szolgáltatásért a javadalmazás? Az előírások (CMR egyezmény 23. cikk 4. bek.) világosan kimondják:
Ezenkívül vissza kell téríteni a fuvardíjat, a vámokat és az áru fuvarozása alkalmával felmerült egyéb költségeket, éspedig teljes elveszés esetében teljes összegükben, részleges elveszés esetében pedig ennek arányában; egyéb kártérítés nem igényelhető”
Ez azt jelenti, hogy részleges kár esetén a szállítmányozónak csak a részleges fuvarköltség jár.
A mi ügyünkben, ahol a szállítmányozót képviseltük, ezzel a gondolatmenettel nem értett egyet a Krakkói Járásbíróság, amely elutasította a felperesi kérelmet, és megállapította, hogy a fuvarszervező követelhetett volna kártérítést azon érték szerint, amelyet a tulajdonos megszerzett volna, hogyha nem éri kár. Csak a fellebbviteli bíróság módosította az ítéletet, megállapítva, hogy hiszen a kárt a CMR egyezmény előírásai szerint kellene megállapítani, vagyis a beszerzési számla alapján, nem pedig az értékesítész szerint, ezen felül pedig a szállítmányozónak meg kell kapnia a fuvardíjat a nem sérült áru mennyiségének arányában (A Krakkói Törvényszék ítélete, XII Ga 320/18. ügyiratszám – nem nyilvános).
Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fent bemutatott szabályok nem alkalmazhatók a szállítmányozó súlyos gondatlansága esetében, tehát például olyankor, hogyha a szállítmányozási szolgáltatást a szakmaiság alapvető szabályainak megsértésével végzik. Ilyenkor az áru tulajdonoságnak jár a teljes kártérítés, függetlenül a CMR Egyezmény előírásai szerinti határoktól, így beleértve az elmaradt nyereséget is.
Fotó: Pixabay