A jó hírek, amelyek eljutottak hozzánk múlt hétfőn Brüsszelből, nyugtalanítják a német szállítmányozási ágazatot. A német Szövetségi Szállítmányozási és Logisztikai Szövetség „mélységes csalódásról” beszél.
“A Mobilitási Csomagról tartott szavazás egy eltékozolt esély volt” – olvashatjuk az egyik legnagyobb német szakmai szervezet, a BGL sajtótájékoztatójában.
A szövetség szerint a hétfői szavazás a tisztességes versenyről szólt az európai szállítmányozási piacon. Az Európai Bizottság többek között azt javasolta, hogy a járművezetők „egyenlő munkáért egyenlő pénzt” kapjanak. Hogy például Németország területén a német, a francia, de a lengyel és a magyar járművezető is ugyanazt a fizetést kapja, és legyenek rá kötelező érvényűek ugyanazok az előírások és munkakörülmények. A TRAN Bizottság, amely a legutóbbi hétfőn szavazott, elutasította Brüsszel javaslatát.
A németek félnek, hogy kiszorulnak a piacról
Így tehát, miközben a német járművezető Berlinből Madridba tartva a Németországban hatályos minimálbért kapja meg, az Európai Bizottság akarata szerint a bolgár járművezető ugyanezt az utat az ő országában hatályos minimálbérért teszi meg, azaz 1,57 euróért óránként – emeli ki a BGL állásfoglalásában.
“A hatás belátható: a német vállalatok évek óta kedvezőtlen helyzetben vannak a keleti bérköltségek árkonkurencia miatt, ami az alacsonyabb béreken alapul. Folytatódni fog ezeknek a német vállalatoknak a kiszorulása az európai piacokról, már a nyugatiakról is.” – figylemeztetnek a BGL tagjai.
„Érthetetlen, és az is marad, hogy lehet az, hogy ugyanazon a gazdasági területen, ugyanazon a helyszínen ugyanazért a munkáért más szociális szabályok érvényesülnek” – jelete Dirk Engelhardt, a BGL főigazgatója (a képen).
A „szisztematikus kabotázs” kritikája
A szövetség ugyancsak erősen kritizálta az Európai Bizottság kabotázsra vonatkozó javaslatát is.
Egyrészt, a németek harcolni akarnak a “szisztematikus kabotázzsal”, amelyet a kelet-európai szállítmányozók végeznek. Kiderült azonban, hogy a német cégek a külföldi kirendeltségeik közvetítésével ugyancsak folytatnak kabotázst otthon. A BGL igazgatóját a dvz.de interjújában megkérdezték, hogy az ilyen gyakorlat nem a „kettős mérce” példája-e.
A kabotázs kérdésében első sorban arról van szó, hogy milyen ország látható a rendszámtáblán, másodsorban pedig a kabotázs szabályainak betartásáról – adott kitérő választ Dirk Engelhardt.
Időkorlátok a kabotázs számára
Az európai parlamenti képviselők hétfőn megszavaztak egy kompromisszumot kabotázzsal kapcsolatban. 5 nap helyett, amelyet az Európai Bizottság javasolt, a kabotázsműveletekre szánt időnek maximum 7 napot fogadtak el.
A 7 nap során azonban a kabotázsműveletek egy országon belül 48 órára korlátozódnak, hogy ne lehessen rendszerszerűen végezni őket.
A szerkesztőség kommentárja
A németek hozzáállása a szállítmányozáshoz, az előírásokhoz – amelyeken pillanatnyilag az uniós politikusok dolgoznak -, és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásához tele van ellentmondásokkal. Szeretnék szigorítani az előírásokat, bár maguk sem tartják be, vagy kikerülik őket. Erről tanúskodnak a MiLOG ellenőrzések a német szállítmányozási vállalatoknál, vagy a német cégek külföldi kirendeltségei által végzett kabotázs Németországban.
Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása az unió gazdaságának működésének alapja. Ez teszi lehetővé, hogyúj üzletláncokat, gyárakat, outsourcing-cégeket lehessen nyitni az unió országaiban, a helyi vállalatok rovására. Viszont az áruk és szolgáltatások szabad áramlása keletről nyugatra a „tisztességtelen konkurencia” bélyeget kapja tőlük. Az igazság az, hogy a magyar vállalkozások Európában nem csak az árakkal, de mindenek előtt a szolgáltatás minőségével, modern flottával és rugalmassággal versenyeznek. Ez a németeknek szemmel láthatóan egy csöppet sem tetszik, ezért egyértelműen látszik, hogy vissza akarják szerezni a szállítmányozóik által emiatt elvesztett piaci részesedésüket.
Fotó: www.bgl-ev.de
