A legfontosabb számok röviden
- A Maersk csoportszintű EBIT-je 1,28 milliárd amerikai dollárról 3,27 milliárdra nőtt a harmadik negyedévben. A Hapag-Lloyd üzemi eredménye 228 millió amerikai dollárról 1,09 milliárdra emelkedett.
- Mindkét társaság valamivel kevesebb konténert mozgatott, mint egy évvel korábban. Az átlagos fuvardíj a Maersknél körülbelül 46,5, a Hapag-Lloydnál pedig mintegy 28 százalékkal emelkedett.
- A CMA CGM 5,5 százalékkal több konténert szállított, EBITDA-ja pedig 61,6 százalékkal javult. Logisztikai üzletágának EBITDA-ja ugyanakkor visszaesett.
- A Maersk és a Hapag-Lloyd is javította éves előrejelzését. Az első kilenc hónap adatai azonban azt mutatják, hogy az egyes eredménymutatók nem azonos ütemben javultak.
A növekedést a magasabb fuvardíjak hozták, nem a volumen
A három nagy konténerszállító társaság legfrissebb negyedéves eredményei szokatlan képet mutatnak: az üzemi eredmény jelentősen nőtt annak ellenére, hogy a konténermennyiség nem minden vállalatnál emelkedett.
A különbség a Maersk és a Hapag-Lloyd esetében a legszembetűnőbb. Mindkét társaság valamivel kevesebb konténert kezelt 2026 harmadik negyedévében, mint az előző év azonos időszakában, üzemi eredményük azonban többszörösére nőtt.
A Maersk csoportszintű EBIT-je 1,28 milliárd amerikai dollárról 3,27 milliárdra emelkedett. A Hapag-Lloyd 1,09 milliárd amerikai dolláros EBIT-et jelentett az egy évvel korábbi 228 millió után.
A javulás fő oka a magasabb fuvardíj volt. Az egy szállítási egységre jutó bevétel emelkedése bőven ellensúlyozta a forgalom kisebb visszaesését.
A CMA CGM szintén lényegesen jobb negyedévet zárt. A francia csoport két versenytársával ellentétben nemcsak a magasabb díjakból profitált, hanem a szállított konténerek számát is növelni tudta.
A három csoport főbb adatai:
| Csoport | Árbevétel 2026 harmadik negyedévében | EBITDA 2026 harmadik negyedévében | EBIT 2026 harmadik negyedévében |
|---|---|---|---|
| Maersk | 18,10 milliárd amerikai dollár | 4,71 milliárd amerikai dollár | 3,27 milliárd amerikai dollár |
| Hapag-Lloyd | 6,88 milliárd amerikai dollár | 1,73 milliárd amerikai dollár | 1,09 milliárd amerikai dollár |
| CMA CGM | 18,4 milliárd amerikai dollár | Körülbelül 4,8 milliárd amerikai dollár | Nem tették közzé |
Forrás: a társaságok negyedéves jelentései. Az EBITDA a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény, míg az EBIT már tartalmazza az értékcsökkenést és az amortizációt.
A közvetlen összehasonlítással érdemes óvatosan bánni. A Maersk és a CMA CGM a konténerszállítás mellett jelentős logisztikai üzletágat is működtet. A Hapag-Lloyd továbbra is sokkal inkább a menetrend szerinti hajózásra összpontosít, miközben terminálüzletágát bővíti.
A hajóhely-kapacitás alapján a világ legnagyobb konténerszállítója, az MSC szintén nem tesz közzé a fenti adatokkal azonos részletességű, csoportszintű negyedéves eredményeket. A három vizsgált vállalat ezért nem fedi le a teljes piacot.
Maersk és Hapag-Lloyd: kevesebb konténerből jóval több bevétel
A Maersk óceáni üzletága jól szemlélteti, milyen erősen befolyásolhatják az eredményt a tengeri fuvardíjak.
Az Ocean szegmensben a szállított mennyiség enyhén, 3,397 millió FFE-ről 3,370 millióra csökkent. Egy FFE egy 40 lábas konténernek, vagyis két TEU-nak felel meg.
Ezzel párhuzamosan az egy FFE-re jutó átlagos fuvardíj 2 244 amerikai dollárról 3 287 dollárra emelkedett, ami körülbelül 46,5 százalékos növekedést jelent.
A szegmens árbevétele ennek hatására 9,18 milliárd amerikai dollárról 12,58 milliárdra nőtt. Az EBIT 567 millióról 2,59 milliárd amerikai dollárra ugrott.
A Hapag-Lloydnál hasonló folyamat zajlott. A szállított mennyiség 3,401 millió TEU-ról 3,383 millióra mérséklődött, miközben az átlagos fuvardíj mintegy 28 százalékkal, TEU-nként 1 808 amerikai dollárra emelkedett.
A csoportszintű EBIT így 228 millió amerikai dollárról 1,085 milliárdra nőtt.
Egyik társaság sem azért ért el ekkora javulást, mert hirtelen sokkal több konténert szállított. A döntő tényező az egy egységre jutó, jelentősen magasabb bevétel volt.
Az adatok olyan piacról árulkodnak, ahol a ténylegesen elérhető hajókapacitást nem lehet egyszerűen a flotta mérete alapján megítélni.
A kikötőkben hosszabb ideig veszteglő hajók, a menetrendek módosítása és a geopolitikai fennakadások egyaránt csökkenthetik az ügyfelek számára ténylegesen rendelkezésre álló kapacitást.
Így a fuvardíjak akkor is magasan maradhatnak, ha a szállított árumennyiség alig változik.
A jelenség a Maersk esetében különösen fontos volt a harmadik negyedévben. A társaság szerint az ázsiai kikötők időjárás okozta torlódásai további hajókapacitást kötöttek le. A flotta kihasználtsága elérte a 96 százalékot.
A helyzet egyszerre járt előnyökkel és hátrányokkal. A magasabb díjak növelték a bevételt, a fennakadások azonban a hajóüzemanyag, a hálózat működtetésének és a konténerkezelésnek a költségeit is növelték.
A drágább tengeri fuvarozás tehát javította a nyereségességet, de nem oldotta meg a kapacitáshiány mögött álló működési problémákat.
Az erős nyári negyedév elfedi az éves különbségeket
A Maersk és a Hapag-Lloyd harmadik negyedéves teljesítménye hasonlóan alakult, az első kilenc hónap eredményei azonban már eltérő képet mutatnak.
Január és szeptember között a Maersk 46,82 milliárd amerikai dollár csoportszintű árbevételt ért el az előző évi 40,66 milliárd után. Az EBIT 3,38 milliárd dollárról 5,18 milliárdra nőtt, a csoportszintű eredmény pedig 2,94 milliárdról 4,46 milliárd amerikai dollárra emelkedett.
A Hapag-Lloyd eredménye kevésbé volt egyenletes.
Az első kilenc hónapban elért árbevétel 16,05 milliárd amerikai dollárról 17,64 milliárdra nőtt, az EBIT pedig 0,91 milliárdról 1,10 milliárdra emelkedett. Az adózás utáni eredmény azonban elmaradt az előző évitől: 827 millió amerikai dollár lett a korábbi 946 millió után.
Különösen feltűnő, mekkora súlya volt a harmadik negyedévnek. A Hapag-Lloyd első kilenc hónapban elért 1,104 milliárd amerikai dolláros EBIT-jéből 1,085 milliárd július és szeptember között keletkezett.
Az év eddigi üzemi eredményének szinte teljes egésze egyetlen negyedévben képződött.
Ez jól mutatja, milyen gyorsan változhatnak a konténerszállítók eredményei, amikor a fuvardíjak meredeken emelkednek.
Egy kiugróan erős negyedév ugyanakkor önmagában nem ad megbízható képet a teljes üzleti év nyereségességéről.
A következő hónapok kulcskérdése ezért az lesz, hogy a magasabb fuvardíjak tartósnak bizonyulnak-e, és hogyan alakulnak az üzemeltetési költségek.
CMA CGM: több áru, de vegyes teljesítmény az üzletágakban
A CMA CGM-nél másképp alakult a volumen és az árazás kapcsolata.
A francia csoport harmadik negyedéves árbevétele 31,1 százalékkal, 18,4 milliárd amerikai dollárra nőtt. EBITDA-ja 61,6 százalékkal, körülbelül 4,8 milliárd dollárra emelkedett.
A Maerskkel és a Hapag-Lloyddal ellentétben a CMA CGM a szállított mennyiséget is növelte. A társaság 6,5 millió TEU-t kezelt, 5,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos negyedévében.
Az óceáni üzletágban az egy TEU-ra jutó átlagos bevétel 30 százalékkal, 1 891 amerikai dollárra nőtt.
Ez a mutató nem hasonlítható össze közvetlenül a másik két társaság által közölt átlagos fuvardíjjal, mivel a vállalatok eltérően határozzák meg és számítják ki ezeket a mutatókat.
A CMA CGM eredményének fő forrása így szintén a tengeri szállítás volt.
A csoport logisztikai üzletága ugyanakkor megmutatja, mennyire eltérően teljesíthetnek az egyes területek.
A logisztikai üzletág árbevétele 19,2 százalékkal, 5,46 milliárd amerikai dollárra emelkedett. A növekedésben az alaptevékenység mellett a csoport konszolidációs körének változása is szerepet játszott.
Az EBITDA ezzel szemben 14,4 százalékkal, 366 millió amerikai dollárra csökkent, a marzs pedig 6,7 százalékra mérséklődött.
A CMA CGM a szállítmányozási piac nehéz körülményeit és az autóiparban továbbra is tapasztalható nyomást emelte ki.
A tengeri szállítás profitált a magasabb bevételekből, miközben a logisztikai üzletág eredményére továbbra is nyomás nehezedett.
A Maersk esetében nem alakult ki ugyanez az eltérés. A Logistics & Services szegmens árbevétele mintegy 13 százalékkal, 4,49 milliárd amerikai dollárra nőtt, az EBIT pedig 218 millióról 259 millió dollárra emelkedett.
A Hapag-Lloyd kisebb Terminal & Infrastructure üzletága szintén bővült. A szegmens negyedéves árbevétele 197 millió amerikai dollár, EBIT-je pedig 34 millió amerikai dollár volt.
Az üzletágak tehát különböző pályán mozogtak. A hajóstársaságok erős eredményei nem vetíthetők ki automatikusan a teljes logisztikai piacra.
Kapcsolódó cikk: az MSC rekordközeli megrendelésekkel növeli előnyét
A hajóstársaságok erősebb évzárásra számítanak
A negyedéves eredmények látványos javulása után a Maersk és a Hapag-Lloyd is emelte éves várakozásait.
A Maersk immár 8,0–8,5 milliárd amerikai dollár korrigált EBIT-re számít 2026-ban. Korábbi előrejelzése 4,5–6,5 milliárd dolláros eredményt valószínűsített.
A Hapag-Lloyd november 11-én szintén javította kilátásait. A hamburgi székhelyű csoport most 2,0–2,4 milliárd amerikai dollár közötti csoportszintű EBIT-et vár.
Mindkét társaság az előzetesen vártnál lényegesen erősebb éves teljesítményre számít.
Azt azonban továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy a kedvező tendencia 2026 után is folytatódik-e.
A tengeri fuvardíjak érzékenyen reagálnak a kereslet, a szállítási kapacitás és a hajómenetrendek változásaira. Az új hajók forgalomba állása éppúgy hatással lehet az árakra, mint a kikötői torlódások, a geopolitikai konfliktusok vagy a fontos hajózási útvonalakon kialakuló fennakadások.
A magasabb vállalati előrejelzés ezért nem jelenti azt, hogy a fuvardíjak tartósan magas szinten maradnak.
Mit jelent a hajóstársaságok jobb eredménye a megbízóknak?
A fuvaroztatók és a szállítmányozók számára a negyedéves adatok legfontosabb tanulsága nem önmagában a hajóstársaságok profitjának nagysága.
A lényeg az, hogy a tengeri fuvardíjak akkor is jelentősen emelkedhetnek, ha a ténylegesen szállított konténerek száma alig nő.
Ennek egyik oka a kapacitás elérhetősége. A nagy névleges flottaméret nem garantálja, hogy a szükséges hajóhely a megfelelő útvonalon és a kívánt időpontban rendelkezésre áll.
Ha a fennakadások miatt a hajók tovább maradnak lekötve, vagy romlik a menetrendek megbízhatósága, rövid határidővel továbbra is nehéz lehet megfelelő kapacitást találni.
Ez növelheti a hajóstársaságok egy konténerre jutó bevételét, ugyanakkor megnehezíti a fuvaroztatók szállítástervezését.
A magasabb tengeri fuvardíj ráadásul nem jelenti automatikusan a szolgáltatás jobb minőségét.
Az időjárás okozta kikötői torlódások és a túlterhelt terminálok hosszabb tranzitidőt, későbbi érkezést és lekésett csatlakozásokat okozhatnak, ami további költségekkel jár.
A tengeri fuvarozás kiválasztásakor ezért nem elég csak a megállapodás szerinti díjat figyelembe venni. Az elemzésbe érdemes beépíteni a menetrend megbízhatóságát, a kezelési időket, a szárazföldi fuvarozáshoz való hozzáférést és a késésekhez kapcsolódó esetleges pótdíjakat is.
A Maersk, a Hapag-Lloyd és a CMA CGM eredményei ugyanannak a piacnak a két oldalát mutatják. A nagy hajóstársaságok korlátozott kapacitás mellett jelentősen növelhetik eredményüket, ügyfeleik számára azonban ugyanezek a körülmények nem feltétlenül teszik kiszámíthatóbbá a tervezést.
A konténerszállításban elért magasabb profit ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a nemzetközi ellátási láncok ismét zavartalanul működnek.









