Rekordot döntöttek a fuvardíjak, mégsem lélegezhetnek fel a fuvarozók

Dráguló fuvarok, csökkenő árumennyiség

A szerződéses díjak indexe 148,9 pontra emelkedett 2026 harmadik negyedévében, miközben az előző negyedévhez képest 0,8, az egy évvel korábbi értékhez képest pedig 14,6 ponttal nőtt. Az index alapértéke: 2018 első negyedéve = 100. A spotpiaci index szintén 0,8 ponttal, 147,6 pontra emelkedett, ezzel megdöntötte az előző, mindössze három hónappal korábban felállított 146,8 pontos rekordot. A szerződéses díjak immár a negyedik egymást követő negyedévben haladták meg a spotdíjakat.

A fuvarozott árumennyiség ezzel szemben visszaesett. A fő európai közúti folyosókon 4,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, és 4,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Júliusban önmagában 8 százalékos volt a visszaesés 2025-höz viszonyítva. A Németország és Franciaország közötti forgalom 4,8, a Spanyolország és Franciaország közötti 5,4, míg a Németország és Lengyelország közötti 4 százalékkal esett. Egyedül a Lengyelország–Olaszország útvonalon mértek növekedést, 0,7 százalékot.

A második negyedév után már látható tendencia tehát folytatódott, csak erőteljesebben. Az euróövezet gazdasági hangulata szeptemberben továbbra is elmaradt a hosszú távú átlagtól, az IRU pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést vár az uniós közúti árutonna-kilométerekben.

A dízelszámla húzta fel az árakat

Az év eleji piaci sokkhoz hasonlóan ezúttal is az üzemanyag jelentette a legfontosabb költséghajtó tényezőt. Az uniós súlyozott dízelátlagár a teljes negyedévben folyamatosan emelkedett: júliusban literenként 1,92, augusztusban 2,05, szeptemberben pedig 2,19 euró volt. Július 22-én, a Hormuzi-szoros újabb lezárásakor lépte át a 2 eurós szintet, szeptember 27-én pedig 2,27 eurón érte el csúcspontját. Ez 39 százalékkal haladta meg a február végi, háború előtti szintet, valamint az áprilisi rekordot és a 2022 júniusában elért történelmi maximumot is.

A háttérben ezúttal nem elsősorban a nyersolaj ára állt. A Brent árfolyama az áprilisi csúcs alatt maradt, miközben a közel-keleti és az orosz dízelexport összeomlott, a finomítók pedig már teljes kapacitással működtek. A nagyobb piacok közül Németországban volt a legmagasabb a dízel átlagára a harmadik negyedévben, literenként 2,25 euróval. Franciaországban 2,20, Olaszországban 2,13 euró volt az átlagár. Lengyelországban emelkedett a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal, így az állami könnyítések augusztus 31-i kivezetése után 1,84 euróra nőtt. Spanyolország maradt a legolcsóbb piac 1,76 eurós átlagárral, amit a jövedékiadó-csökkentés és a hivatásos fuvarozóknak járó dízel-visszatérítés támogatott.

A fuvarozók többsége csak korlátozottan tudta továbbhárítani a többletköltséget. Spanyolországban április óta kötelező az üzemanyagárak automatikus áthárítása, a francia és az olasz indexálási mechanizmus azonban csak késleltetve érvényesül. Más országokban a drágulást a vállalkozások készpénztartalékai fedezték, amelyekre már tavasszal is komoly nyomás nehezedett.

Nem minden útvonalon követik a díjak a költségeket

Az adatok alapján mind az öt vizsgált nemzetközi viszonylat drágult az elmúlt egy évben:

Útvonal	Szerződéses díj	Spotdíj
Antwerpen – Duisburg	2,74 euró/km	3,02 euró/km
Párizs – Birmingham	2,72 euró/km	2,79 euró/km
Duisburg – Lille	2,10 euró/km	2,21 euró/km
Varsó – Duisburg	1,55 euró/km	1,65 euró/km
Madrid – Párizs	1,36 euró/km	1,48 euró/km

Forrás: Upply, 2026 harmadik negyedévének átlagai

A részletes adatokból azonban látszik, hogy ki viseli a drágulás terhét. A Párizs–Birmingham útvonalon a távolsági fuvarozás költsége szeptemberben 13,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a francia CNR adatai szerint, és ennek szinte teljes egészét az üzemanyagárak emelkedése okozta. A spotdíjak ugyanakkor csak körülbelül 4,5 százalékkal nőttek. A csatornaátkelés magasabb díjai és a literenként csaknem 2 fontos, mintegy 2,40 eurós brit dízelár szintén nem épült be teljes egészében a fuvardíjakba.

Hasonló különbség figyelhető meg az Antwerpen–Duisburg viszonylaton. A németországi dízel 40,9 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, miközben az útvonal spotdíjai csak mintegy 3 százalékkal emelkedtek. Az elemzők szerint a költségek sokkal gyorsabban nőnek, mint a spotdíjak, ezért a költségnövekedés nem jelenik meg megfelelő mértékben a fuvardíjakban, hanem a fuvarozók árrését szűkíti.

A Duisburg–Lille útvonalon ezzel szemben a szerződéses díjak egy év alatt 11,1 ponttal emelkedtek, noha a francia kereslet lényegében változatlan maradt. Itt is a költségek jelentették a fő hajtóerőt. A CNR adatai szerint a félpótkocsik költsége 3,5, a karbantartásé pedig 2,4 százalékkal nőtt tizenkét hónap alatt.

Németország húzza a belföldi piacot

A négy vizsgált belföldi piac közül Németország emelkedett ki. A szerződéses index egy év alatt 21,6 ponttal, 164,9 pontra nőtt, míg a spotpiaci index 28,3 ponttal, 148,3 pontra emelkedett. A spotdíjak megugrásához a nyári aszály is hozzájárult: júliustól korlátozta a rajnai hajózást, ezért több áru került közútra és vasútra.

Spanyolországban maradt a spotindex a legmagasabb, 168,5 ponton, a növekedési ütem azonban itt volt a leglassabb. Olaszország spotindexe 24 ponttal emelkedett egy év alatt, ennek jelentős része csak szeptemberben jelent meg. Franciaországban alakult a leggyengébben a piac: a spotdíjak 3,6 ponttal csökkentek az előző negyedévhez képest, miután májusban tetőztek.

A leggyengébb szereplők kiszorulnak

A költségnyomás a cégnyilvántartásokban is látható. Hollandiában a közúti fuvarozó vállalkozások csődjeinek száma több mint kétszerese a 2022-es szintnek, az index 210 ponton áll. Franciaországban 75, Belgiumban pedig 50 százalékkal több csődöt regisztráltak. Hollandiában az új közúti fuvarozó cégek alapítása is visszaesett: az új vállalkozások száma a 2022-ben mért érték felét sem éri el.

A flottaberuházások üteme szintén lassul. Az Európai Unióban mintegy 60 100 nehéztehergépjárművet regisztráltak a harmadik negyedévben, az előző tizenkét hónaphoz viszonyított növekedési ütem azonban a júniusi 8,4 százalékról 7 százalékra mérséklődött. Németország maradt a legnagyobb piac 12 070 járművel, majd Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Olaszország következett. Litvánia 3 334 regisztrációval a hatodik helyen állt. Az elektromos teherautók mindössze a forgalomba helyezések 2,6 százalékát adták. A jelentés szerint a flották üzemeltetői inkább elhalasztják a járműcserét, mintsem bővítenék kapacitásukat.

Az útdíjak szintén növelik a fuvarozók kiadásait. Az IRU uniós útdíjindexe 116,6 ponton állt, ami 7 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Románia október 1-jén a matricás rendszert kilométer-alapú útdíjra cserélte. 2027 első negyedévében további változások várhatók többek között Litvániában, Szlovákiában, Horvátországban és Elzászban.

A piac további drágulásra számít

A Transport Intelligence által összeállított hangulatindex 4,7 ponttal, 23,6 pontra csökkent, ez azonban továbbra is a második legmagasabb érték az idősorban. A válaszadók 81,2 százaléka arra számít, hogy a következő három hónapban emelkednek a díjak, többségük mérsékelt növekedést vár. Mindössze 7,8 százalék számít csökkenésre.

Az előrejelzést több tényező is alátámasztja. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európában ismét drágulhat a dízel, mivel emelkednek a terméktankerek fuvardíjai, és a tél előtt újra fel kell tölteni a fűtőolajkészleteket. A legtöbb országban az üzemanyag-támogatási intézkedések október 31-én vagy december 31-én járnak le.

A csúcsszezon szintén fokozza a nyomást, miközben az e-kereskedelmi platformok átalakítják szállítási modelljüket. Miután az Európai Unió július 1-jén 3 eurós vámot vezetett be az alacsony értékű küldeményekre, jelentősen visszaesett a Kínából érkező csomagok száma. A platformok egyre több árut helyeznek európai raktárakba, ami a jelentés szerint tovább növelheti a közúti kapacitás terhelését és a spotdíjakat.

A teljes elemzés a Transport Intelligence, az Upply és az IRU referenciajelentésében olvasható.