Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Százmilliárd forintot meghaladó nemzetgazdasági többletbevételt generálhatnának azok az intézkedések, amelyeket a magyar logisztikai iparág kilenc meghatározó szervezete közösen javasol egy, a kormánynak március végén benyújtott ágazati helyzetértékelésében.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás című dokumentumban nevesítették azokat a területeket, ahol a hazai logisztikai ágazat versenyképessége és piacvédelme érdekében beavatkozás szükségesek. Az aláírók továbbá egy olyan közös – a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a magyar kormány együttműködésén alapuló – érdekeltségi rendszer kialakítását kezdeményezik, amely segítené a magyarországi logisztikai szolgáltatókat és fuvarozókat, hogy helyt tudjanak állni az európai piacon.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) weboldala az együttműködés kapcsán közölte: az iparág stratégiai ágazat Magyarországon, a hazai logisztikai szektor (közúti-, vasúti-, vízi-, légi-, csővezetékes fuvarozás, illetve raktározás) a magyar GDP 7,1 százalékát állítja elő, valamint e területen dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka; ez több mint 191 ezer főt jelent (KSH 2016. IV. negyedévi adat).

„Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése tehát nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Mint kiemelte, az elmúlt évtizedben egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok különböző burkolt vagy nyílt intézkedéseket vezettek be saját piacaik védelme érdekében. A magyar logisztikai iparág versenyképességének megőrzése és erősítése érdekében ezért összefogásra és közös intézkedésekre van szükség.

A MLSZKSZ kezdeményezésére eddig soha nem látott összefogás valósult meg a logisztikai ágazat azon meghatározó szakmai szervezetei között, amelyek fontosnak tartják az iparág versenyképességét, tudnak és akarnak is közösen tenni ennek fejlődése érdekében. A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja – március végén közösen készített ágazati helyzetértékelést nyújtottak be a magyar kormány részére.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban a közúti-, vasúti-, vízi fuvarozás, logisztikai szolgáltatások és vám területéről egyaránt összegyűjtötték a legfontosabb feladatokat, ezekhez olyan megoldási javaslatokat tettek, amelyek az aláírók szerint számottevően segíthetik a kormány Ipar 4.0-s fejlesztési stratégiájának megvalósulását. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy a helyzetértékelésben szereplő problémák megoldása a legszerényebb szakmai becslések szerint is 100 milliárd forintos nagyságrendű nemzetgazdasági többletbevétellel járna, továbbá jelentős adóbefizetési és munkahelyteremtési vonzata is lenne.

A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatát tartják. Szerintük újra kell gondolni a kibocsátott nemzetközi fuvarengedélyek számát, jelentősen javítani azok biztonsági szintjén annak érdekében, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett javítani kell a vámügyi eljárások szolgáltatási színvonalát, illetve a nemzetközi versenyképesség érdekében módosítani szükséges az adózási feltételeken.

A vasút kapcsán fontosnak tartják, hogy a vasúti árufuvarozással érintett küldemények esetén a hozzáadott értékteremtő képesség növelése (állomási műveletek, átrakás, vámelőállítás, csomagolás, logisztikai központok vasúti szolgáltatásfejlesztései) Magyarországon történjen, továbbá, hogy a vasúti fejlesztéseket hangolják össze az árufuvarozás szereplőivel. Vízi árufuvarozás területén ahhoz, hogy ki tudjuk használni a Duna adottságait az év 320 napján lehetőséget kellene teremteni a folyón a 2,5 méteres merüléssel való közlekedésre, amely vízlépcsők építése nélkül nem biztosítható gazdaságosan. A kikötők mellett – amelyek az elmúlt években 52 milliárd forintnyi fejlesztést kaptak – a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői szerint a magyar logisztikai alágazat Európai Uniós szintű versenyképességét is biztosítani kell, mert az unió minden tagállama különböző intézkedésekkel igyekszik a saját piacát megvédeni és erősíteni. Ehhez olyan gazdasági és jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben egyrészt a magyar árut elsősorban és kifejezetten magyarországi logisztikai szolgáltató és fuvarozó szállíttatja vagy szállítja el, másrészt ezen logisztikai szolgáltatók és fuvarozók az ország közlekedési adottságait kihasználva egyre nagyobb szeletet hasítsanak ki az európai logisztikai- és fuvarpiacból. Fontos továbbá a megbízók érdekeltté tétele a magyarországi fuvarkapacitások kihasználásában, ehhez olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy a magyarországi megbízó számára ne járjon anyagi előnnyel, adómegtakarítással az, ha külhoni fuvarozóra bízza áruja fuvarozását.

A szervezetek ennek érdekében kezdeményezték a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a magyar kormány közös érdekeltségi rendszerét; azt a Nemzeti Logisztikai Összefogást, amely hosszú távon is garantálja a magyarországi logisztikai szolgáltatók és fuvarozók európai versenyképességét.  

reports.stena.com

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába