Az új rendszerben a németországi töltőállomások csak naponta egyszer, 12:00-kor emelhetik a benzin és a dízel árát, míg a csökkentések továbbra is bármikor végrehajthatók. A szabály megsértését akár 100 000 €-ig terjedő bírsággal is büntethetik. A Handelsblatt szerint a törvény a Szövetségi Jogi Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba; a Gazdasági Minisztérium szerint ez 2026. április 1-i kezdést jelent.
Az intézkedést azután vezették be, hogy az iráni háború Németországban hirtelen megemelte az üzemanyagárakat, és az inflációval kapcsolatos aggodalmakat ismét a politikai napirend élére tolta. A Reuters szerint a dízel ára nagyjából 1,75 €-ról literenként több mint 2 €-ra emelkedett, Berlin válasza pedig nemcsak a napi egyszeri árazási szabályt tartalmazta, hanem a versenyjogi előírások szigorítását is, amelynek célja az üzemanyagpiac átláthatóságának javítása.
Ez nem megoldás a fuvarköltségekre
A közúti fuvarozók szerint azonban az új intézkedés csak a probléma egy részét oldja meg. A Reuters szerint a német fuvarozói szövetség, a BGL azt közölte, hogy a dízelköltségek márciusban 28%-kal nőttek, és arra figyelmeztetett, hogy a fuvardíjaknak 8–10%-kal is emelkedniük kellhet, ha a fuvarozó vállalatok gazdaságilag életképesek akarnak maradni.
A hétvégén megjelent német sajtóbeszámolók szerint a költségnyomás már most is súlyos lehet. A Handelsblatt iparági információkra hivatkozva arról írt, hogy a dízel ára az iráni háború kezdete óta literenként mintegy 40 centtel emelkedett. A BGL szerint egy havonta 10 000 km-t futó teherautó esetében ez járművenként nagyjából 1 200 € többlet-üzemanyagköltséget jelent havonta.
Napirenden az útdíjak csökkentése
A Reuters múlt héten arról számolt be, hogy a teherautó-útdíjak csökkentése a német kormány által mérlegelt további intézkedések között szerepel. A felülvizsgálat alatt álló egyéb lehetőségek állítólag a munkába járók adókedvezményének növelése, az áfa csökkentése a töltőállomásokon, egy esetleges extraprofitadó, sőt akár az üzemanyagárak plafonjának bevezetése is. A Reuters ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ezek a lépések még egyeztetés alatt állnak – ellentétben a napi egyszeri árazási szabállyal, amelyet már elfogadtak.
A BGL és más iparági szereplők közvetlenebb támogatást sürgetnek: a kért intézkedések között szerepel egy dízelár-fék, a dízelre kivetett CO2-teher visszatérítése, illetve a teherautó-útdíj CO2-összetevőjének felfüggesztése. Az ágazat érvelése szerint a kútárak emelkedésének és a CO2-hez kapcsolódó költségterheknek a jelenlegi kombinációja kétszeresen sújtja a német üzemeltetőket, és rontja a versenyképességüket.
A BGL már március elején felvázolt egy szélesebb válságtervet is: dízelár-féket, kedvezményes kamatozású likviditási segítséget, valamint egy hivatalos, napi dízel-referenciaár bevezetését sürgette, amely a fuvarszerződésekben alkalmazott felármechanizmusokat támogatná.
A nyomás ráadásul már a fuvarozói ágazaton túlról is érkezik. A német élelmiszeripari szövetség, a BVE a tehergépjármű-útdíjak csökkentését kérte, azzal érvelve, hogy a közel-keleti konfliktus a magasabb energiaköltségek, a logisztikai zavarok és az ellátási láncokra nehezedő növekvő nyomás révén a szektort is érinti. A szövetség szerint a kulcsfontosságú tengeri és logisztikai folyosók körüli feszültségek már most közvetlen következményekkel járnak a német élelmiszer- és italgyártók számára.
