A közúti áruszállítás az európai gazdaság egyik alappillére, ám a szektor erősen széttagolt: a legtöbb fuvarozó kisvállalkozásként működik, gyakran mindössze egy-két járművel. Ez különösen érzékennyé teszi őket azokra a káros gyakorlatokra, amelyek rejtett költségeket okoznak, csökkentik a hatékonyságot és veszélyeztetik a sofőrök egészségét.
A spanyol ATFRIE szállítmányozói szervezet szerint két jelenség érdemel kiemelt figyelmet: egyrészt a sofőrök kötelezése a rakodásra és kirakodásra, másrészt a raklapcsere-rendszer, amely az 1980-as évek óta része a nemzetközi fuvarozásnak.
Spanyol példák az első jogszabályi eredményekre
Spanyolország az elmúlt években több intézkedést is hozott a sofőrök védelmében. Betiltották a 7,5 tonnánál nagyobb járművek sofőrjeinek kötelező részvételét a rakodásban és kirakodásban (néhány kivételtől eltekintve). Megszüntették a raklapcsere-kötelezettséget is, a raklapokat az áru részének tekintve. Emellett a várakozási időt egy órában maximalizálták, és pénzügyi kártérítést írtak elő, ha a határidő túllépésre kerül. Bár ezek fontos lépések, a probléma európai szintű megoldást kíván.
A raklapcsere-rendszer terhei
Az ATFRIE szerint a jelenlegi raklapcsere-rendszer elavult és számos kockázatot hordoz:
- fizikai túlterhelés – egyetlen művelet során a sofőr akár 924 kilogrammot is mozgathat, még többet, ha a raklapok nedvesek;
- higiéniai kockázatok – a fa raklapok baktériumokat és kártevőket terjeszthetnek;
- környezeti és gazdasági költségek – a felesleges rakomány növeli az üzemanyag-fogyasztást és a CO₂-kibocsátást, emellett lopásokhoz, veszteségekhez és többletadminisztrációhoz vezethet.
A szervezet számításai szerint a nemzetközi fuvarozásban mindez járművenként évente több tízezer eurós költséget jelent – beleértve a betegszabadságokat és a csökkent termelékenységet is.
Pooling, mint alternatíva
A fuvarozói szervezetek szerint megoldást a pooling rendszer, vagyis a raklapbérlés jelenthet, amelyet erre specializálódott cégek kezelnek. Ez javítaná a higiéniai körülményeket és a teljes ellátási lánc feletti ellenőrzést, csökkentené a kibocsátást és az üzemanyag-felhasználást, valamint tehermentesítené a sofőröket a munkakörüket meghaladó feladatok alól. Emellett a rendszer széles körű elterjedése növelhetné a nők részvételét is a szakmában, mivel megszűnne a fizikai megterhelés.
Európai szintű megoldást igényel
A szektor hangsúlyozza: a probléma nem kezelhető egyetlen ország szintjén, hiszen a közúti szállítmányozás alapvetően nemzetközi. Az EU-szintű harmonizációra van szükség, hogy elkerülhető legyen a tisztességtelen verseny, javuljanak a sofőrök munkakörülményei, és vonzóbbá váljon a szakma.
A fuvarozói szervezetek emlékeztetnek: a sofőrök feladata a járművek biztonságos és méltó körülmények közötti vezetése – nem pedig a rakodás és a raklapok cipelése.
