Röviden:
- Vladas Stončiust juniort nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
- Az ügyben mintegy 200 munkavállaló elmaradt bére szerepelt.
- A Vlantana Norge volt vezetőjének körülbelül 1,7 millió norvég koronát, azaz nagyjából 160 ezer eurót kell kártérítésként megfizetnie.
- Korábban 52 sofőrnek összesen hozzávetőleg 20 millió norvég koronát, vagyis mintegy 1,84 millió eurót ítéltek meg kamatokkal együtt.
A Vlantana Norge ügye több éven át húzódott. A vállalat rövid idő alatt Norvégia egyik jelentős fuvarozójává vált, majd a litván sofőrök foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban a hatóságok vizsgálni kezdték a működését. A cég elveszítette fuvarozói engedélyét, 2020-ban pedig csődöt jelentett. A mostani ítélet a vállalat korábbi ügyvezető igazgatójának felelősségéről szól.
Nyolc hónap szabadságvesztés
A norvég sajtó beszámolója szerint a Romerike és Glåmdal járásbírósága augusztus 18-án több jogszabály megsértése miatt mondta ki bűnösnek Vladas Stončiust juniort. Az NRK szerint az eljárás középpontjában mintegy 200 munkavállaló ki nem fizetett bére állt. A Vlantana Norge korábbi vezetőjét nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték.
A bíróság emellett mintegy 1,7 millió norvég korona kártérítés megfizetésére kötelezte, ami körülbelül 160 ezer eurónak felel meg. A Frifagbevegelse.no információi szerint az ítélet egyelőre nem jogerős, és fellebbezésre van lehetőség.
A gyors terjeszkedést az engedély elvesztése követte
A Vlantana Norge 2012-ben lépett be a norvég piacra, és gyorsan bővítette fuvarozási tevékenységét. Egy időben Norvégia tizedik legnagyobb fuvarozóvállalatának számított, és az ország egyik leggyorsabban növekvő fuvarozójaként tartották számon. Később a norvég hatóságok szabálytalanságokat tártak fel a munkaidő-nyilvántartásokban és a litván sofőrök bérének kifizetésével kapcsolatban. Az NRK szerint a vállalat meghamisította a munkaidő-nyilvántartásokat, és rendszeresen nem fizette ki a sofőröknek járó teljes összeget.
A cég ezt követően elveszítette fuvarozói engedélyét, és 2020-ban csődöt jelentett. A norvég média már 2019 és 2020 között is beszámolt a munkavállalók feltételezett kizsákmányolása miatt indult rendőrségi eljárásról. A nyomozók átkutatták a vállalat telephelyeit, zárolták a bankszámláit, és hét teherautót lefoglaltak.
52 sofőrnek ítéltek meg mintegy 1,84 millió eurót
A mostani döntés nem az első norvég bírósági ítélet, amely a Vlantana Norge ügyéhez kapcsolódik. 2021-ben egy járásbíróság arra kötelezte a vállalatot, hogy fizessen kártérítést 52 sofőrnek. A döntést később a norvég fellebbviteli bíróság is helybenhagyta.
A Vlantana Norge vállalatnak 13,4 millió norvég koronát és az ehhez kapcsolódó kamatokat kellett volna megfizetnie a sofőröknek. Kamatokkal együtt a megítélt összeg mintegy 20 millió norvég koronára, azaz körülbelül 1,84 millió euróra nőtt. Ez sofőrönként csaknem 36 ezer eurós kártérítést jelentett.
A norvég fellebbviteli bíróság azt is megállapította, hogy ügyvezető igazgatóként Vladas Stončius személyesen felelt a sofőröknek megítélt összegek kifizetéséért. A bíróság emellett körülbelül 630 ezer euró perköltség megfizetésére is kötelezte.
A bíróság indoklása szerint a sofőrök munkaidejéről vezetett nyilvántartások meghamisítása kiterjedt gyakorlat volt. A nyilvántartások alapján a béreket a legalacsonyabb díjtételek szerint számolták ki.
Kapcsolat a litván Vlantanával
A Vlantana Norge a litván Vlantana egyedüli részvényesén, Vladas Stončius senioron keresztül állt kapcsolatban a vállalattal. A norvég vállalatnál körülbelül 160 ember dolgozott. Az idézett adatok szerint a litván Vlantana árbevétele a legutóbbi beszámolási időszakban 360 millió euró volt, ami 13,9 százalékkal haladta meg a korábbi, 316 millió eurós értéket.
Ezzel párhuzamosan a cég nettó nyeresége 16 százalékkal, 7,5 millió euróról 6,3 millió euróra csökkent. A vállalat tényleges tulajdonosaként Vladas Stončius senior szerepel.
A Trans.info megkereste a Vlantanát, hogy kommentálja a Vlantana Norge korábbi vezetőjével szemben hozott ítéletet, valamint a norvég bíróságoknak a sofőrök munkaidő-nyilvántartásával és bérezésével kapcsolatos megállapításait.
Sabina Chochrina, a Vlantana vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a litván Vlantana és a Vlantana Norge egymástól független vállalatok voltak, külön vezetőséggel és saját járműflottával. Azt is elmondta, hogy a Vlantana Norge nem a Vlantana leányvállalata volt, hanem az egyik részvényeséhez tartozott.
A litván vállalat nem volt részese a norvégiai eljárásnak, ezért nem kommentálhatom a bíróság döntését – mondta Chochrina.
A munkaidő-nyilvántartásokkal kapcsolatos bírósági megállapításokról a vezérigazgató azt mondta, hogy csak a litván vállalatnál 2021 óta alkalmazott gyakorlatokról tud nyilatkozni, vagyis azóta, hogy átvette a cég irányítását.
Amióta 2021-ben átvettem a vállalat vezetését, jelentősen felülvizsgáltuk az üzleti és irányítási folyamatokat, megerősítettük az ellenőrzési és megfelelési eljárásokat, valamint digitalizáltuk a működést. Meggyőződésem, hogy ezt a munkát megfelelően végeztük el. Ezt partnereink visszajelzései és a független auditok eredményei is alátámasztják: ezek nem tártak fel szabálytalanságokat vagy eljárási hiányosságokat – mondta Chochrina.
Hozzátette, hogy a litván vállalat munkaidő-nyilvántartási és bérszámfejtési rendszere ma már digitalizált és automatizált.
A litván vállalat jelenlegi működésébe olyan garanciákat építettünk be, amelyek megakadályozzák a Norvégiában évekkel ezelőtt tapasztaltakhoz hasonló eseteket. Munkaidő-nyilvántartási és bérszámfejtési rendszereink digitalizáltak és automatizáltak, így ezen a területen is a lehető legnagyobb átláthatóság mellett működünk – mondta.
Chochrina azt is közölte, hogy nem kívánja értékelni a 2021 előtti folyamatokat és gyakorlatokat. Szerinte azokért az akkori vezetésnek kell felelősséget vállalnia.
