Támadások, lopások, gyilkosságok. Így dolgoznak a teherautó vezetők Venezuelában

A cikk olvasási ideje 4 perc

Támadások, lopások, gyilkosságok. Így dolgoznak a teherautó vezetők Venezuelában

Az ötödik éve tartó pénzügyi és gazdasági válság Venezuelában gyakran annyira nyomoróságos helyzetbe hozzza a lakosokat, hogy lopniuk kell az élelmet. Egyre többet támadnak élelmiszert szállító teherautókra. A helyzet annyira súlyos, hogy maguk a sofőrök nem úgy gondolnak a foglalkozásukra mint egy munkahelyre, hanem mint valami küzdelemre a túlélésért.

Észak. 20 tonna nemrégiben betakarított gyümölcsöt szállító teherautó, az Andok lábaitól indul az ország fővárosába, Caracasba, az egyik legveszélyesebb, latin-amerikai óton, ami 900 km hosszú. Umberto Aguilar, 36 éves. Tudja, hogy ez az út teli van fenyegetéssel. Nem csak a rakományra – hanem az életére is.

Minden alkalommal, amikor búcsút mondok a családomnak egy út előtt, az életemet Istenre bízom- mondja Umberto Aguilar, a Reuters hírügynökséggel készített interjúban, aki nemrég rossz tapasztalatot szerzett, amikor egy csoport ember megtámadta teherautóját egy konvojban.

2018 januárjában Venezuelában az utakon mintegy 162 támadást rögzítettek. 42 teherautót raboltak ki. Ezalatt nyolc ember hunyt el. Tavaly januárban „csak” nyolc ilyen eset volt, köztük csak egy teherautó esetében.

Az ördögi kör

A világon az egyik legmagasabb gyilkossági ráta mellett a rablások csak növelik a termékekre és azok szállítására fordított kiadásokat. A kockázatok miatt csak néhányan hajlandóak dolgozni, a termelőknek emelniük kell a fizetésüket, és persze a rakománybiztosítás összege is emelkedik. Ez egy olyan országban történik, ahol hiperinfláció van, és az élelmiszerek rendkívül drágák.

Mindez megnehezíti az életet az olyan tehergépkocsi vezetők számára, akik már mindenen túl vannak –  megvesztegetésen, az autó alkatrészek árának ugrásszerű drágulásán és az üzemanyagtöltő állomásoknál a nagy sorokon. És ami a legrosszabb: az egyre több támadás, amik ellen nem tudják megvédeni magukat, mert tilos a fegyvertartás Venezuelában. Emiatt a sofőrök csoportokba verődnek, és a lehető leggyorsabban haladnak az utakon. Sajnos, miután megérkezenek a városokba, a teherautó sofőröknek fizetniük kell egy banda számára a szállított áruk kereskedelmének engedélyezésére.

Ez őrület. A hatóságok nekünk nem képesek biztonságot nyújtani. Az emberek egyszerűen megszokták a rablás könnyű lehetőségét – mondta Javier Escalante, két vontató tulajdonosa. Minden héten gyümölcsöt szállít velük La Grita-ból Guatire-be. – És ha abbahagyjuk a munkát, akkor miből fogunk élni? Mit fognak enni a venezuelaiak? Hogyan fogják eladni termékeiket a gyártók? – kérdezi Javier Escalante.

A támadások módszerei

Ahogy a sofőrök mesélik, a bűnözők különböző módszereket használnak a rablásra helytől és céltól függően. Néha a teherautót fegyveres motorkerékpárosok veszik körül, és arra kényszerítik a sofőröket, hogy lassítsanak. Máskor a tolvajok megvárják a jármű lassítását, például egy kátyús úton, akkor felvágják a ponyvát, és bejutnak a pótkocsiba. Azután egyszerűen ki dobálják az árut a járműből az útra, ahol mások már várnak rá. Előfordul, hogy a rablások a parkolóban történnek a pihenőidő alatt. Ez utóbbi jobbára a helyi lakosok módszere, nem a szervezett csoportoké. Így szeretnének élelmiszerhez jutni,vagy valamihez, amit el tudnak adni.

Passzivitás és alázat

A teherautók rablásairól szóló sok vérfagyasztó történet ellenére a tolvajokat többnyire csak a rakomány érdekli. Ha senki nem áll ellen, a bűnözők próbálják nem bántani a járművezetőket, vagy megsemmisíteni járműveiket. A 43 éves Jon Eskalante, azt meséli, hogy egyszer az egyik teherautója egy nap lerobbant az úton. Jonnak meg kellett állnia és meg kellett javítania a teherautót. Az egyik pillanatban körülbelül 60 ember jelent meg a semmiből és körbevette a teherautót. Néhány pillanat alatt a tömeg 300 emberesre bővült.

Mint a hangyák úgy jöttek, és kipakolták az egész teherautót. Mindent elvittek: burgonyát, hagymát, paradicsomot, uborkát, sárgarépát. A teherautót egy nap alatt rakodtam tele, és ők 30 perc alatt kipakolták az egészet – meséli a vállalkozó. Ezekben a helyzetekben a legjobb viselkedés a passzivitás.

– Ha az emberek éhesek, veszélyesek lehetnek – állítja Roberto Maldonado vállalkozó, aki a tehergépkocsi vezetők papírmunkáját végzi La Grite-ben. 

A legjobb, ha ezekben a helyzetekben alázatosan viselkedik az ember.

Fotó: Pixabay

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek