Röviden:
- Nagyjából 6000 kamion nem tud belépni Bulgáriába két török határátkelőn.
- A török sofőrök a 90/180-as szabály módosítását, hosszabb vízumokat és külön szabályokat kérnek a hivatásos sofőröknek.
- A szabály 1995 óta létezik, de Bulgáriában áprilisban elindult EES már automatikusan ellenőrzi a napokat.
- Az Európai Bizottság szeptemberben jelezte, hogy a schengeni szabályok nem változnak.
- Az érintett átkelők a Törökország felé tartó magyar kamionok fő útvonalán vannak.
Mit követelnek a török sofőrök?
A bolgár közmédia, a BNT szerint a sofőrök a következőket kérik:
- egész évben közlekedhessenek az EU-ban,
- hosszabb lejáratú vízumot kapjanak,
- a nemzetközi közúti fuvarozás sajátosságait figyelembe vevő külön szabályozást.
Szerintük nem lehet ugyanazt a korlátot alkalmazni azokra, akik munka miatt lépik át a határt, mint a turistákra.
„Azért vagyunk itt, hogy a sofőrjeink hangját meghallják. Nem tudnak átkelni a határon a napok számolásával kapcsolatos probléma miatt” – mondta Şerafettin Aras, az UND elnöke.
Aras emlékeztetett: 1995-ben a schengeni övezetnek hét tagja volt. Azóta az európai piac jelentősen bővült, a tartózkodási korlát viszont nem változott. Szerinte 90 nap nem elég az összes fuvarszerződés teljesítéséhez, különösen ha a határon napokig kell várni.
Miért most lett ebből blokád?
A 90/180-as szabály nem új. Két dolog azonban megváltozott:
- bővült a schengeni övezet: mióta Románia és Bulgária teljes jogú tag, az ott töltött napok is beleszámítanak a keretbe,
- automatikus számolás: mióta Bulgáriában 2026 áprilisában elindult a határregisztrációs rendszer (EES), minden be- és kilépést rögzítenek és ellenőriznek.
Így a rakodásra, a lerakodásra, a kötelező pihenőkre és a határon való várakozásra fordított idő is fogyasztja a 90 napot. Akik túllépik a keretet, azokat visszafordítják a határon, akkor is, ha a jármű és az áru indulásra kész.
Az UND szerint az EU és Törökország közötti kereskedelem 2025-ben 217,6 milliárd eurót tett ki, a török export 42,7 százaléka pedig az uniós országokba megy.
Napokig tartó sorok
A feszültség hetek óta nő. Október 21-én a török sofőrök öt órás ülősztrájkot tartottak Kapıkule közelében. Szóvivőjük, Koray Torun szerint a várakozás a határon rendszeresen eléri a 4–5 napot. „Nekünk Európába menni nem nyaralás. Nem vagyunk turisták” – mondta.
Edirne tartomány vezetése a késéseket a bolgár vámon zajló felújítással magyarázta, és a forgalom egy részét Hamzabeyli felé terelte.
A bolgár fuvarozók is kiálltak
„A sofőrök nem turisták. A nemzetközi fuvarozást képviselik. A bolgár fuvarozók támogatják török kollégáik jogos követeléseit” – mondta Georgi Petarnejcsev, a Bolgár Nemzetközi Közúti Fuvarozók és Útépítő Vállalatok Szövetségének elnöke.
Az UND gyors megoldást kért az uniós intézményektől, többek között hosszabb lejáratú vízumot a hivatásos sofőröknek. Aras hangsúlyozta, hogy a tiltakozás nem egyetlen ország ellen irányul.
Mit mond Brüsszel?
Az Európai Bizottság elismerte, hogy egyes harmadik országbeli szakembereknek, köztük a kamionsofőröknek, 90 napnál hosszabb tartózkodásra lenne szükségük. Szeptember 1-jén azonban a Bizottság szóvivője közölte, hogy a schengeni szabályok nem változnak, és az EES sem vezet be új korlátot a tartózkodás hosszára.
Ugyanez a probléma vezetett korábban a balkáni fuvarozók határzáraihoz is.
Mit jelent ez a magyar fuvarozóknak?
Kapitan Andreevo és Leszovo az EU és Törökország közötti legfontosabb közúti kapu. A magyar kamionok Románián keresztül, jellemzően a Giurgiu–Ruse hídon, vagy Szerbián át érik el ezeket az átkelőket. A török fuvarokat vállaló cégeknek a tiltakozás idején mindkét irányban hosszú sorokkal kell számolniuk.
A probléma nem csak a török sofőröket érinti. A harmadik országbeli sofőrök közül azokra, akik csak rövid távú vízummal dolgoznak, és nincs tartózkodási engedélyük valamelyik tagállamban, ugyanez a 90 napos korlát vonatkozik. Érdemes időben ellenőrizni, hány nap maradt még az egyes sofőröknek, mielőtt hosszabb fuvarra osztják be őket.
