Napokon belül itt az újabb kamionos blokád a Balkánon

Már csak néhány nap van hátra a tervezett tiltakozásig. A nyugat-balkáni fuvarozói szervezetek és az osztrák WKO legutóbbi nyilatkozatai szerint az ágazat továbbra sem tett le az akcióról.

A WKO szeptember 8-án arról számolt be, hogy az Európai Bizottság munkacsoportjával folytatott szeptember 1-jei egyeztetést követően a szerbiai, bosznia-hercegovinai, montenegrói és észak-macedóniai szervezetek úgy döntöttek: ismét blokád alá veszik az uniós tagállamokkal közös határátkelőket. A tiltakozás a terminálokhoz vezető bekötőutakra is kiterjedhet.

A térségben nem ez lenne az első hasonló megmozdulás. Január végén a fuvarozók szintén leállították az Európai Unió felé tartó teherforgalmat. A blokádok január 30-án értek véget, miután az Európai Bizottság munkacsoport létrehozását ígérte a megoldás kidolgozására. A fuvarozók szerint több mint hét hónappal később sincs olyan megállapodás, amely lehetővé tenné a nemzetközi fuvarozás normális folytatását.

A 90 napos szabály a hivatásos gépkocsivezetőket is korlátozza

A konfliktus hátterében az a rendelkezés áll, amely a harmadik országbeli állampolgárok számára bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napos tartózkodást engedélyez a schengeni térségben.

A probléma már az EES bevezetése előtt is fennállt, ám miután a rendszer 2026. április 10-én teljes körűen működni kezdett, a korlátozás betartatása jóval egyszerűbbé vált. Az EES elektronikusan rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok belépéseit és kilépéseit, úti okmányaik adatait, valamint biometrikus azonosítóikat. Így a rendszer automatikusan kiszámíthatja, ténylegesen mennyi időt töltöttek a schengeni térségben.

Egy turista számára a 180 napos időszakon belüli 90 napos keret még jelentős mozgásteret biztosíthat. Egy olyan sofőrnek azonban, aki rendszeresen közlekedik a Balkán és Németország, Ausztria, Olaszország, Magyarország vagy más uniós országok között, ugyanez a korlát idővel ellehetetlenítheti a munkavégzést.

A szerbiai Međunarodni transport egyesület szerint naponta több tucat szerb sofőrt fordítanak vissza a schengeni határokról. A szervezet őrizetbe vételekről, kitoloncolásokról és a térségbe való visszatérést megtiltó határozatokról is beszámolt.

A fuvarozók szerint a hivatásos gépkocsivezetőket nem lehet ugyanúgy kezelni, mint azokat, akik turistaként lépnek be az Európai Unióba. Az augusztus 31-én a négy országban működő uniós képviseletek előtt tartott demonstrációkon a szervezetek közös levelet adtak át. Álláspontjuk szerint a sofőrök azért lépnek be az unióba és haladnak át rajta, hogy dolgozzanak, nem pedig azért, hogy ott telepedjenek le.

Brüsszel elismeri a problémát, de a szabályozás nem változott

Az Európai Bizottság is elismeri, hogy a tehergépkocsi-vezetők azon munkavállalói csoportok közé tartoznak, amelyeknek munkájuk miatt 90 napnál hosszabb időt kellhet a schengeni térségben tölteniük.

A szeptember 1-jei tájékoztatón a Bizottság képviselője azt mondta, hogy a probléma más, sokat utazó szakmák dolgozóit is érinti. Lehetséges megoldásként hosszú távú vízumokat, tartózkodási engedélyeket, illetve a nemzeti szabályokra vagy meglévő kétoldalú megállapodásokra épülő megoldásokat említett.

Ezek az eszközök magát a bármely 180 napos időszakra vonatkozó, 90 napos korlátozást nem módosítanák. Éppen ez a szakadék az elvi problémafelismerés és a sofőrök számára ténylegesen használható mentesség vagy alternatíva között késztette a fuvarozókat arra, hogy ismét a határokon tiltakozzanak.

Megtartjuk a tiltakozást szeptember 14-én. Blokkolni fogjuk a teherterminálokat és a pótkocsik által használt vasúti terminálokat – mondta a szerbiai Međunarodni transport elnöke, Nedo Mandić az N1 és a Danas beszámolói szerint.

Mandić szerint már nem elég, hogy Brüsszel elismeri a probléma létezését. Az ágazat olyan működő mechanizmust vár, amelyet a sofőrök a gyakorlatban is igénybe vehetnek.

Négy ország készül összehangolt akcióra

A várható fennakadás jóval nagyobb lehet annál, mint amit egyetlen határátkelő vagy ország tiltakozása okozna. A bosznia-hercegovinai Konzorcijum Logistika megerősítette, hogy regionális és összehangolt akciót terveznek. A bosznia-hercegovinai fuvarozókhoz a szerbiai, montenegrói és észak-macedóniai szervezetek is csatlakozhatnak.

A Logistika képviseletében Nikola Brković a boszniai médiának elmondta, hogy mind a négy ország képviselői egyhangúlag megerősítették: közösen lépnek fel. A szervezetek nem külön-külön, hanem összehangoltan tervezik az akciót.

A nemzetközi árufuvarozás szempontjából azok az összeköttetések lesznek a legfontosabbak, amelyek a Nyugat-Balkánt Horvátországgal és Magyarországgal kötik össze. Ezek jelentik a Közép- és Nyugat-Európa felé tartó forgalom fő kapuit. Az eddigi bejelentések alapján a tiltakozás elsősorban a teherforgalmat és a teherfuvarozási infrastruktúrát érintené, nem pedig az utasforgalom teljes leállítását.

A kockázat jóval túlmutat a határ menti torlódásokon

Az európai fuvarozók és szállítmányozók számára nem pusztán az a kérdés, hogy meddig tartana a blokád. Legalább ekkora kockázatot jelenthetnek a tovagyűrűző hatások. A kulcsfontosságú útvonalakon egy rövidebb leállás is kamionsorokat alakíthat ki a határátkelők mindkét oldalán. A forgalom újraindulása után a felgyülemlett késések nem szűnnek meg azonnal, így a fennakadás a tiltakozás hivatalos lezárása után is folytatódhat.

Különösen veszélyeztetettek a szoros szállítási határidőhöz kötött fuvarok, az ipari alkatrészeket szállító küldemények, az időérzékeny áruk, valamint a konkrét vonatindulásokhoz kötött intermodális küldemények.

A térség kereskedelmi kapcsolatai miatt is jelentős a kockázat. Az új szabályok áruforgalomra gyakorolt hatását már az Európai Parlamentben is felvetették. A Bizottsághoz áprilisban benyújtott egyik kérdés szerint a térség kereskedelmének több mint 60 százaléka az Európai Unióval zajlik. A fuvarozási korlátozások ezért az ellátási láncokat és az unióval folytatott szélesebb gazdasági együttműködést egyaránt érinthetik.

Észak-Macedónia külön megoldást keres

A helyzetnek van egy további fontos eleme is. A WKO szerint Észak-Macedónia közlekedési minisztere augusztusban jelezte, hogy az ország egyes európai államokkal kötött kétoldalú megállapodások révén próbál külön megoldást találni.

Az osztrák kamara tájékoztatása szerint Svájccal, Horvátországgal és Romániával már hatályban vannak ilyen megállapodások, míg Ausztriával, Németországgal és Magyarországgal – amelyek mind fontos piacot jelentenek az észak-macedóniai fuvarozóknak – tárgyalások zajlottak.

Ennek ellenére a fuvarozói szervezetek legfrissebb közlései továbbra is Észak-Macedóniát említik a szeptember 14-i akcióban részt vevő négy ország egyikeként.

A szeptember 14-i akció az európai ellátási láncokat is érintheti

A vita olyan problémára irányította rá a figyelmet, amelyet az EES bevezetése óta már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A digitális rendszer nem hozta létre a 90 napos, 180 napos szabályt, de jelentősen megkönnyítette annak következetes ellenőrzését. Így egyes fuvarozók évek óta működő üzleti modellje összeütközésbe került azokkal a schengeni előírásokkal, amelyeket nem a rendszeresen nemzetközi útvonalakon dolgozó, az év nagy részét úton töltő sofőrök munkarendjéhez igazítottak.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség a sokat mozgó munkavállalók esetében. A tervezett tiltakozásig azonban már csak néhány nap van hátra, és egyelőre nem született olyan mechanizmus, amely a balkáni fuvarozókat a blokád lefújására ösztönözné.

Ha addig nem történik változás, a sofőrök schengeni tartózkodásának szabályairól folytatott jogvita szeptember 14-én gyorsan az európai ellátási láncokat érintő működési problémává válhat.

A Nyugat-Balkánra vagy onnan árut szállító vállalatoknak érdemes hosszabb tranzitidővel számolniuk, figyelniük a Horvátországba és Magyarországra vezető fő határátkelők helyzetét, valamint – ahol erre lehetőség van – időben megszervezniük a leginkább időkritikus szállítmányokat.