Ma reggel az Európai Parlament Közlekedési Bizottságának rendkívüli ülésére került sor. Az európai parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy folytatják az Európai Parlament által az elmúlt ciklusban jóváhagyott Mobilitási Csomag rendelkezéseinek kidolgozását. Az EPP képviselőcsoport koordinátora kezdeményezte a kelet-közép-európai fuvarozókra nézve sok kedvezőtlen rendelkezéseket tartalmazó dokumentummal kapcsolatos munka megakadályozását, és sok más képviselő is csatlakozott ehhez az erőfeszítéshez. Hiába.
Ma az EP Közlekedési Bizottságának rendkívüli ülésére került sor, amelynek során az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy a Mobilitási Csomag kidolgozása nem térhet vissza az Európai Bizottsághoz, a vitát nem kezdik újra. A szavazáson 49 képviselő vett részt, közülük 30-an szavaztak arra, hogy nem kell a Mobilitási Csomagot tovább piszkálni. A rendeletek valószínűleg úgy kerülnek feldolgozásra, ahogyan az Európai Parlament az előző ciklusban, pontosabban ez év áprilisában hagyta jóvá.
Szeptember 24-én a közlekedési bizottság még szavaz az EU-országokkal folytatandó tárgyalásokról a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban.
A Mobilitási Csomag jelen változata lehetővé teszi a közlekedési ágazatra vonatkozó uniós szabályozás szigorítását, amely nemcsak a Közösségen belüli szállítást, hanem az egész EU gazdaságát is negatívan érinti. A csomagban javasolt rendelkezések többek között a járművezetőkre vonatkoznak a munkavállalók kiküldetéséről szóló felülvizsgált irányelvvel, a „fagyasztási” időtartamú kabotázsra, vagy a teherautó és a sofőr kötelező visszatérésére az országba.
A Mobilitási Csomag hatásai
A Mobilitási Csomag végrehajtásának lehetséges következményeire vonatkozó kutatás elvégzésére Brüsszel az iparági szervezeteket – Lengyelországból és Belgiumból – bízta meg. A belga szállítmányozó szövetség, a TLV, a UPTR és a Febetra számára a Közúti Közlekedési és Logisztikai Intézetnél, a Közúti Közlekedési és Logisztikai Intézetnél (ITLB) tanulmányt készített a kabotázscsomag rendelkezéseinek hatálybalépésének hatásáról.
Az ITLB következtetései szerint, a „befagyasztási” időszaknak „drámai következményei lesznek a belga fuvarozók számára”. Az intézet számításai szerint a „befagyasztás” minden napja 679 euróba kerülne a belga fuvarozónak. Az ITLB becslései szerint a teljes belga iparág számára egynapos tilalom évente csaknem 24 millió eurót, a háromnapos tilalmat pedig 72 millió euró, és öt napos tilalom: 120 millió – azaz a belga fuvarozók által 2017-ben elért nyereség felének (a Truck & Business szerint).
A Lengyelország Közlekedési és Logisztikai Munkaadói Szövetségének kérésére Peter Klaus, az erlangeni és a nürnbergi Frederick Alexander Egyetem logisztikai professzora jelentést készített a mobilitási csomag (az Európai Parlament által az idén áprilisban jóváhagyott változata) hatálybalépésének hatásáról. Klaus szerint a rendelkezéscsomag az alábbiakat eredményezheti:
– Az európai közúti árufuvarozási rendszer kapacitásának és lehetőségeinek megzavarása. EU-szerte a szállítási szolgáltatások nyújtása egyértelműen korlátozott lesz.
– A közúti szállítási költségek növekedése, a rugalmasság csökkenése.
– Az EU gazdasága azon képességének korlátozása, hogy hatékonyan versenyezzen a nemzetközi színtéren, és javítsa polgárainak jólétét.
Fotó: Wikimedia Commons