A MiLog körüli ellentmondásoknak nincs vége. A bíróság Stuttgartban ítéletet hozott két szlovák szállítmányozó ügyében, akik nem fizették ki a törvényes minimálbért munkavállalóiknak a németországi munkavégzésért.
2015 eleje óta a Németország területén tevékenykedő szállítmányozók egész Európából kötelesek alkalmazni azokat az előírásokat, amelyeket a minimálbérről szóló törvény tartalmaz (MiLog). Ez sok adminisztrációs követelménnyel jár, és, ami ezzel jön, magasabb működési költségekkel.
A törvényt, mivel jó eséllyel megsérti az uniós előírásokat, hatályba lépése után nem sokkal bepanaszolták az Európai Bizottságnál, de szeptember elején az uniós szállítmányozási biztos tájékoztatott az eljárás felfüggesztéséről Némeországgal szemben
Más az ítélet, mint a többi
Nemrég újabb ítélet született Németországban a MiLoG-gal kapcsolatban. A Pénzügyi Bíróság Stuttgartban úgy határozott, hogy a külföldi szállítmányozók kötelesek megfizetni a német minimálbért a járművezetők számára, még akkor is, ha Németország területén csak rövid ideig dolgoztak. A bíróság ítélete kivételes – kommentálja a német dv.de szállítmányozási portál. Eddig ugyanis a bíróságok (a tartományi bíróság Ansbachban, a Pénzügyi Bíróság Berlinben, az Osztrák Legfelsőbb Bíróság Bécsben és a Weissenburgi Városi Bíróság) éppen ellenkezőleg határoztak. Szerintük a minimálbérre vonatkozó követelmény nem vonatkozik a külföldi cégekre. És ha ez nem lenne elég, a Tartományi Bíróság Ansbachban kimondta, hogy a MiLoG sérti a szabad szolgáltatásnyújtás uniós szabadságát.
A német vámosok a szabálysértések nyomában
A Bíróság Stuttgartban két szlovák vállalkozó ügyében határozott, akik Németország területén működtek – számol be a dvz.de. Hogy került az ügyük a bírák el?
A Fő Vámhivatal (Hauptzollamt – HZA) egy dolgozója 2015. szeptemberében interjút készített egy járművezetővel az egyik német gyár kapuja előtt. A beszélgetés sirán kiderült, hogy havonta mindösszesen 400 euró nettót kap, és 600 euró pótlékot. A kamionos beismerte, hogy hetente öt napot dolgozik, napi 9 órát.
A másik cég nyomára a HZA hasonló módon jutott. Az ott dolgozó járművezető 700 euró javadalmazást kapott, heti 2-3 órát dolgozva, naponta 8-9 órával.
A vámhivatal akkor megkezdte az ellenőrzést a cégeknél, sok dokumentumot követelve meg tőlük (többek között munkaszerződéseket, bérlapokat, kifizetési bizonylatokat, munkaidő-nyilvántartásokat).
Az ügy hamarosan a Baden-Württembergi Pénzügyi Bíróság elé került Stuttgartban, amely azt a határozatot hozta, hogy a vállalkozásoknak ki kell fizetnie a munkavállalóknak az előírásos ért a Németországban végzett munkáért. A szlovák cégeknek egy hónapjuk van fellebbezni a döntés ellen, akkor magasabb rendű bíróság fog dönteni az ügyükben.
Más bíróságok a külföldi cégek oldalán
Az európai szállítmányozási szakma meglepetésére 2017. augusztusában az egyik német városi bíróság (Weißenburg, Bajorország) a lengyel szállítmányozók oldalára állt. Az ítéletet márciusban helyben hagyta a Tartományi Bíróság Ansbachban.
Két olyan ügyről van szó, amelyek egy német megbízó ellen voltak folyamatban. Ez a megbízó megtagadta a fizetést a kabotázs-szállítmányért a lengyel szállítmányozóknak, amíg nem tudják bizonyítani, hogy a Németország területén végzett munkavégzés idejére a MiLoG-nak megfelelő javadalmazást fizettek ki a munkavállalóknak.
Akkor a bíróság úgy határozott, hogy a 2015. óta hatályos minimálbérről szóló törvény (MiLoG) nem terjed ki a külföldi fuvarozó cégekre. A bírák véleménye szerint ez a szolgáltatásnyújtűs uniós szabadságának megsértése lenne.
Fotó: Pixabay