Felrobbant a MiLog-bomba – 10 ezer euró kompenzációt fizet a német posta egy cseh sofőrnek!

A cikk olvasási ideje 4 perc

Felrobbant a MiLog-bomba – 10 ezer euró kompenzációt fizet a német posta egy cseh sofőrnek!

A cseh sofőr megnyerte a pert a német posta ellen – 10 ezer euró kompenzációt kell kapnia. Jiří Gabrhel egy cseh vállalalat alvállalkozójaként dolgozott a német postának, a fizetése töredéke volt a német minimálbérnek. A szociális dömping és a feketemunka ellen bevezetett MiLog törvény értelmében azonban ez  jogtalan.

Ahogy arról korábban írtunk, Jiří Gabrhel cseh sofőrt egy prágai szállítmányozási cég foglalkoztatta, ami főként a Deutsche Post részére szállított. A sofőr a német posta számára végzett munkáért havi 450-500 eurónak megfelelő összeget kapott. Azonban, a Németországban 2015-ben bevezetett minimálbér törvény (Mindestlohngesetz-MiLog) szerint, az ágazati minimálbért meg kellett volna kapnia a munkájáért.

A Németországban 2015. január 1-től hatályos törvény 16. §-a bejelentési kötelezettséget ír elő, minden külföldi székhellyel rendelkező munkáltató számára, aki egy vagy több munkavállalót a feketemunka elleni küzdelemről szóló törvényben meghatározott gazdasági területeken, vagy gazdasági ágazatokban a Minimálbér törvény alkalmazási területén foglalkoztat. Ezen alkalmazási területetek között a fuvarozás is fel van sorolva.

Amikor ezt a járművezető megtudta, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) tanácsadó központjához fordult, ahol a „Fair Mobilitás” projekt részeként a Közép- és Kelet-Európában dolgozó alkalmazottak érdekeit képviselõ munkavállalóknak segítenek.

A minimálbér jár

Stanislava Rupp-Bulling, a „Fair Mobilitás” tanácsadója az idnes.cz cseh hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a kötelező minimálbér azokra a munkavállalókra is vonatkozik, akik ideiglenesen Németországban dolgoznak. Függetlenül attól, hogy egy német vagy egy külföldi társasággal van-e munkaszerződése.

Jiří Gabrhel ügyében a Deutsche Post elfogadta a felperes követelését, és kifizeti neki a munkáltatótól kapott bruttó fizetés és a törvényes német minimálbér között fennálló különbséget: nyilatkozatai szerint mintegy 10 000 eurót – tette hozzá a mentor.

Az mdr.de lap cikke szerint a cseh munkaadó felelősségét nem firtatták ebben az ügyben. A minibálbérről szóló előírások egyaránt vonatkoznak a munkaadóra valamint a fővállalkozóra (azaz a Deutsche Postra), a foglalkoztatott sofőr pedig ilyen esetben választhat, hogy az ellátási lánc melyik tagjától követeli a túl alacsony fizetésének kiegyenlítését.

Ki kell állni a jogokért

A Deutsche Post először nem ismerte el, hogy hibázott ebben az ügyben. Mindkét fél meg akart győződni a jogszabály helyes értelmezéséről. Miután az eljárás során az összes bizonyíték rendelkezésre állt, a posta mégis úgy döntött, inkább kifizeti a munkavállalót, minthogy tovább folytassa a jogi procedúrát. – tájékoztatta a sajtót Michael Wahl, a „Fair Mobilitás” képviseletében.

A jogvédő szervezet azonban éppen arra szeretné felhívni a Németországban szállítmányozásban dolgozó kelet-európaiak figyelmét, hogy igenis indítsanak eljárásokat ilyen ügyekeben, hogy megszűnjön ez az alvállalkozói üzleti modell, ami lehetőséget ad a nagyobb vállalkozásoknak arra, hogy hasznot húzzanak belőlük.

A Gabrhelhez hasonló vezetők a nekik járó jövedelem legfeljebb kétharmadának megfelelő juttatásokat kapnak, például külföldi tartózkodás és éjszakai tartózkodás esetén. Ráadásul a munkáltató nem fizet társadalombiztosítási járulékot – például egészségbiztosítást – Németországban, mivel az Csehországban olcsóbb. Így, ha a járművezető megbetegszik, akkor a cseh táppénzt kapja, ami lényegesen kevesebb, mint a német. Tehát a sofőr kétszer is rosszul jár.

A Deutsche Post nyilván nem véletlenül kerülte ki, hogy a végén a bíróság hozza meg a döntést. Nem egy kelet-európai alvállalkozó dolgozik náluk. Amennyiben az ügy végigjárta volna a jogi utat, precedens értékű ítélet születhetett volna, aminek eredményeképpen más járművezetők könnyebben és gyorsabban követelhetnék a jussukat.

Most egy sofőr kap kompenzálást.

Áll a bál Csehországban

Csehországban az ügy finoman szólva is nagy port vert fel. A speditőrök aggódnak, hogy ennek az ügynek a következtében kelet-európai sofőrök ezrei – akiket hasonló szerződésekkel foglalkoztatnak, mint Jiří Gabrhelt – fognak jogorvoslatot kérni. Amennyiben ezeknek a sofőröknek ki kell fizetni a német minimárbért, az alapjaiban rengetheti meg a cseh fuvarozási ágazatot.

Még a cseh szállítmányozási minisztérium is felébredt álmából:

A cseh köztársaságnak ez az utolsó esélye arra, hogy befolyásolja a döntést a kiküldött munkavállalók szabályozásával kapcsolatban. Ha a szállítmányozási ágazatra továbbra is vonatkozni fognak a kiküldetési rendelvény szabályai, akkor a bürokratikus feltételek és a fizetések tönkreteszik a cseh fuvarosokat – olvasható a minisztérium sajtóközleményében.

De nem csak cseh járművezetők dolgoznak Németországban alvállalkozóként. Vajon hány magyar sofőr dolgozik így kinn? És vajon mennyivel tartozhat nekik a német fővállalkozó 2015 óta?

Fotó: Mattes/ Wikimedia Commons

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek