Elkészült az EU-n kívülről származó képzett munkavállalók németországi bevándorlását szabályozó törvény tervezete – véget ér a sofőrhiány Németországban?

A belügyminisztérium hétfőn befejezte az előkészítő munkálatokat, és megkezdte a tervezet tárcaközi egyeztetését. A kormány várhatóan még karácsony előtt, december 19-én elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a jogszabályjavaslatot – írta a müncheni lap.

Németországban első alkalommal vezetnek be törvényt az úgynevezett harmadik országokból – az EU-n kívülről – származó munkavállalók bevándorlásáról. A főszabály szerint bárki bevándorolhat, ha van munkaszerződése és elismert képzettsége. Eddig csak az úgynevezett hiányszakmákra vonatkozott a szabad bevándorlás, vagyis kizárólag azokon a területeken helyezkedhettek el korlátozás nélkül az uniós állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, amelyeken súlyos munkaerőhiány van. Jelenleg 61 ilyen szakmát tartanak számon. Az új terv alapján ezt a korlátozást megszüntetik.

Nem lesz elsőbbség a német állampolgárok munkáltatásában

Megszüntetik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német munkavállaló. Azonban ezt az eljárást nem vezetik ki, hanem öt évre felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében addig is bármikor újra be lehet majd vezetni.

A legfőbb új elemek közé tartozik, hogy korlátozott időre akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállalónak nincs szerződése vagy Németországban elismert képzettsége, hanem állást akar keresni vagy honosíttatni akarja a képzettségét tanúsító iratokat.

A menedékkérőknek is segítenek

A törvénytervezet ugyan nem a menekültügyi rendszerre vonatkozik, de tartalmaz könnyítéseket a menedékkérők két csoportjával kapcsolatban.

Az egyik a szakképzési rendszerben tanuló menedékkérőké, akikkel kapcsolatban egységesítik és a segítő szakmákra is kiterjesztik a tartományonként eltérően alkalmazott, úgynevezett három plusz kettő szabályt, miszerint a képzés három éve alatt, illetve a tanulmányok befejezése után további két évig nem lehet kitoloncolni egy menedékkérőt.

A másik csoport az elutasított, de dolgozó és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőké, akik továbbra is az országban maradhatnak, ha legalább másfél éve heti legkevesebb 35 órás munkaidőt előíró állásban dolgoznak – írta a Süddeutsche Zeitung.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és bajor testvérpártjával, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) már az ezredforduló óta sürgeti, hogy Németország ne csupán szemlélje, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján egy törvény révén irányítsa az EU-n kívülről érkező bevándorlást.

Az ügy annak hatására került elő ismét, hogy már a 2015-ös menekülthullám előtt, 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás, Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 82,8 milliós országban nagyjából minden ötödik ember bevándorló vagy bevándorlócsaládból származik.

A sofőrhiány már évek óta égető probléma Németországban

A német teherautók egyötöde csak haszontalanul áll. „Egyszerűen nem tudunk több sofőrt szerezni” – ismeri el Sebastian Lechner a Szállítmányozók Szövetségének vezetőségi tagja a „Bayerischer Rundfunk-nak” adott interjújában.

A tehergépkocsi vezetők egyre növekvő hiánya és a növekvő igény az ágazat alkalmazottaira  komoly problémákat jelenthet Németországban, és ugyanúgy más európai országokban. Egyelőre ezek a tendenciák csak magasabb árakat eredményeznek – a Business Insider szerint a németországi áruszállítási árak rekordokat ért el.