A terrortámadások áldozatainak családjai – többek között a berlinieké, amikor a merénylet belehajtott a tömegbe Ariel Żurawski cégének a teherautójával – magasabb kártérítést kapnak: így döntött a német parlament. A lengyel szállítmányozó viszont nem számíthat több pénzre.
A német parlament megszavazta a magasabb összegeket az áldozatok családjának.
Eddig az áldozatok házastársai, gyermekei és szülei egyszeri tízezer eurót kaptak. Most harmincezret kapnak. Magasabb összeget – tizenötezer eurót (öt helyett) kapnak az áldozatok testvérei – számol be a Deutsche Welle. – Ezen felül a jövőben a gyermekek, akik a terrortámadások következtében vesztették el édesapjukat vagy édesanyjukat, a harmincezer eurón kívül negyvenötezer euróig terjedő segítséget fognak kapni a megélhetésükhöz. Ez átalányosított, egy összegű kifizetés lesz.
Ariel Żurawski azonban nem kap semmilyen további pénzeket. Amit kapott, a „külügyminisztérium eszközeiből került kifizetésre. Ezeknek azonban semmi köze nincs a terrortámadások áldozatainak alapjához” – állapította meg Edgar Franke, a kormány terrortámadások áldozataival kapcsolatos megbízottja, akit a német média idézett.
Pedig a lengyel szállítmányozó számított további segítségre. Az elvesztett teherautóból keletkező veszteségek ugyanis több, mint kilencvenezer eurót tettek ki. A támadás után Németországtól csak tízezer eurót kapott kompenzációként.
Védett rakomány feltételekkel
Sajnos szakértők véleménye szerint a helyzet Żurawski esetében bonyolult.
A pénzügyi veszteségekre, mint például az elmaradt bevételek, amelyek azért keletkeznek, mert a jármű mint bizonyíték lefoglalásra kerül Németországban, vagy a lízingrészletek fizetésének kötelezettségek, nem terjed ki a biztosítás. – állapítja meg Adam Pająk, a Transbrokers.eu cég elnöke, amely cég a szállítmányozási biztosítások kiválasztásával foglalkozik.
Hasonlóan jelen pillanatban nincs a piacon olyan kínálat, amely biztosítaná a járművet terrortámadás ellen. – A terror ki van véve az OCPD-ből. Tőle függetlenül lehet biztosítani a rakományt, persze néhány feltétellel – mondja el a szakember.
Először is ki kell váltani a nemzetközi cargo biztosítást.
A belföldi cargo biztosítás csak nagyon általános feltételekt szab, amelyet a helyi (adott esetben a lengyel – a szerk.) biztosító határoz meg – magyarázza Pająk. – A nemzetközi forgalomban a helyzet egy kicsit jobb.
Ott ugyanis – megint csak az általános feltételek mellett – lehet választani, vagy a londoni intézményes záradékok alapján biztosítást kötni.
Így ki lehet terjeszteni a védelmet az úgynevezett sztrájk-kockázatra. Nem tűnik jelentősnek, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy van benne egy kiegészítés olyan helyzetekre, mint a zavargások vagy éppen a terrortámadások – magyarázza a szakember. – Ne feledjük azonban, hogy ez kizárólag a rakomány biztosítását jelenti, nem a szállítmányozóét vagy a gépkocsiét.
Kinek jut pénz?
Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szállítmányozó nem érvezheti az előnyeit.
A cargóban harmadik személy javára is lehet biztosítást kötni. Nem is kell megadni. Elég hozzá csak az érdekbiztosítási záradék – magyarázza. – A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a szállítmányozó a biztosító, azaz a díjfizető. A biztosított pedig az, aki aztán, baleset megtörténtekor jogi érdekkel fog rendelkezni.
Úgy látszik, a szállítmányozásban ez nem ugyanaz a személy:
Tipikus az ágazat számára, hogy a tulajdonjog kézről kézre jár. Eleinte, a berakodáskor tehát a megbízó oldalán van az érdek. Utána viszont már a szállítmányozónál – teszi hozzá Adam Pająk. – Ezzel kapcsolatban pedig a rakomány éppen aktuális tulajdonosa, vagyis az, aki a kár időpontjában kárt szenvedett, kap kártérítést.
A biztosító erről nem dönt. Megadja az összeget, amelyet fizethet, és a szállítmányozónak vagy a megbízónak kell bemutatnia a megfelelő dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy ki jogosult a pénzre.
„Az ügy nem fekete vagy fehér”
Ennyi, ha csak a rakományról van szó. Térjünk azonban vissza a teherautóhoz. Nem lehet biztosítani terrortámadás ellen, de rablás ellen, ugyanúgy mint lopás ellen – minden további nélkül.
Mindkét esetben végső soron hasonló helyzettel állunk szemben. Lopás esetében a tolvajok megkerülik a biztosítási rendszert és meglépnek a járművel. Rablás esetében erőszakot alkalmaznak tárgy ellen (pl. valaki megfenyeget, hogy felgyújtja a házat, ha nem adod át neki a járművet), vagy személy ellen, mint például Berlin esetében is – állapítja meg a Transbrokers.eu elnöke.
Ariel Żurawski esetében a helyzet azonban bonyolult.
A jármű megkerült. A sérülések nem a rablás során keletkeztek, hanem a későbbi terrorcselekmények során, amelyeket a kötvény kizár. A biztosító ezzel védekezhet a kártérítés kifizetése ellen – teszi hozzá a szakember. – Mint látható, az ilyen jellegű helyzetekben az ügy nem egyértelmű. Nem lehet kizárni, hogy a végső döntést a bíróság hozza majd meg.
Fotó: Wikipedia/Andreas Trojak/CC BY 2.0