A magyar közúti fuvarozással kapcsolatos szervezetek képviselői március 21-én egyeztettet Budapesten a Mobilitási Csomaggal kapcsolatosan.

Magyarország tiltakozik az ellen, hogy egyes tagországok protekcionista gazdaságpolitikai és adminisztrációs intézkedéseikkel sértik az EU-nak a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó elvét, így próbálva kiszorítani a kelet-európai fuvarozó vállalkozásokat az EU piacáról.” – hangzott el ezen a megbeszélésen, melyen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Deli Andor EP-képviselő, a TRAN bizottság állandó tagja, a Mobilitási Csomag néppárti felelőse és a NiT Hungary Elnöksége és Felügyelőbizottsága vett részt szerdán Budapesten.

Az ülésen a NiT Hungary Elnöksége egy határozatot fogalmazott meg, melyben kiemelték, hogy

1.  a mobilitási csomaggal és a kiküldetési szabályokkal összefüggő jogalkotás nem veszélyeztetheti a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogát; a szabályozásnak határozottan el kell kerülnie a piac megosztását és a kétpólusú tagozódást;
2. a Mobilitási Csomag rendelkezései nem járhatnak felesleges és növekvő adminisztratív terhekkel, és az előírásoknak figyelembe kell venniük a közúti fuvarozás egyedi adottságait;
3. A közúti fuvarozásnak semmilyen indokkal nincs helye a kiküldetési irányelvben.

A kiküldetési rendelvényből nem enged az Európai Bizottság

1. a  javaslatok pontosan az EU-n belüli működési feltételek harmonizálására irányulnak az egyoldalú intézkedések elkerülése érdekében, amelyek veszélyeztetik a belső közúti szállítást piac;
2. az adminisztratív terhek csökkentése a mobilitási csomag lényege, ezért a Bizottság egy egyszerűsített és ágazatspecifikus rendszert javasolt a kiküldetési szabályok közúti szállításra történő alkalmazására; a Bizottság javaslatai a szabályok egyszerűsítésére is irányulnak, például a kabotázs korlátozások tekintetében;
3.  a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71 / EK irányelv mindig is alkalmazandó volt a közlekedési ágazatra; a javasolt lex specialis esetében a Bizottság figyelembe vette az ágazat magas mobilitását és transznacionális jellegét.

Violeta Bulc válasza sajnos nem tekinthető áttörésnek. Az Európai Bizottság eddig sem tartotta protekcionistának a Mobilitási Csomag tervezetét, és tagadták, hogy a tervezett szabályok bármilyen mértékben is akadályoznák az áruk szabad áramlását az Európai Unión belül. Brüsszelben a tárgyalások során  mindvégig arra hivatkoztak, hogy a közúti áruszállítás alkalmazottainak szociális biztonsága érdekében kell meghozni a minimálbérre vonatkozó szabályozásokat.

A mobilitási csomagról folytatott tárgyalások, beleértve at áruszállítási iparban dolgozó munkavállalók kiküldésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét, még folyamatban vannak.  Hogy lesz-e kompromisszum, amely nem korlátozza az EU-ba irányuló kereskedelmet, az elkövetkező hetekben kiderül.