A lerakó hibája miatt a kabinban tölti a járművezető a hétvégét, aztán emiatt megbüntetik. Kit illet a bírság és mit lehet tenni?

A cikk olvasási ideje 5 perc

A lerakó hibája miatt a kabinban tölti a járművezető a hétvégét, aztán emiatt megbüntetik. Kit illet a bírság és mit lehet tenni?

Gyakran megesik, hogy a nyugat-európai országokba történő árufuvarozásnál – még ha a sofőr a rakományt időben le is szállította még a hét vége előtt, a felrakóval történt megállapodás alapján -, hogy a címzett mégsem gondoskodik a lerakodásáról. A sofőr kénytelen hétfőig várni az áru felrakodására és a kabinban alszik. Ha ez olyan országban történik, ahol be van tiltva a 45 órás szünet kabinban töltése, a sofőr és a cég egyaránt megbírságolható. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben, hogy elkerüljék a büntetést vagy legalább kompenzálják a kifizetett bírságot?

A fuvarozási vállalatok arra panaszkodnak, hogy a gépkocsivezetőik gyakran nem a saját hibájukból eredően sértik meg a hétvégi pihenés szabályait, hanem ezt a rakomány címzettjének viselkedése okozza. Mert bár a rakomány le lett szállítva pénteken egy meghatározott órára, de előfordul, hogy a címzett hétfőig halasztja a lerakodást. Egy ilyen helyzetben a sofőr követelje, hogy ezt jegyezzék be a CMR-be, ahol le lesz írva, hogy bár péntekre volt megszabva a határidő, a rakomány mégse lett lerakodva? S vajon ez a feladóval szembeni követelések alapjául szolgálhat?

Nincs különbség?

Jelenleg a nyugat-európai országokban a büntetéseket a fuvarozókra a szünet miatt attól függetlenül szabják ki, hogy mi okozta a leállást. Nem tesznek különbséget az olyan helyzetek között, amelyben lehetetlen elkerülni leállást a felrakó vagy a lerakó hibájából kifolyólag, és a tervezett szünet között, s úgy tűnik, hogy ez a fő hátránya rendszeres szünet kabinban való töltésének tilalmáról szóló rendelkezéseknek – mondja Ewa Sławińska, a TransLawyers.eu ügyvédi iroda vezető ügyvédje

Hozzáteszi, hogy egy ilyen esetben érdemes megpróbálni fellebbezni, hangsúlyozva a külföldi hivatalnak címzett levélben, hogy a tilalom megszegésére ilyenfajta különleges körülmények között került sor.

Ezeket igazolni kell, például egy megfelelő bejegyzéssel a CMR fuvarlevélen, vagy pedig bemutatva egy erre vonatkozó nyilatkozatot attól a személytől, aki miatt a leállás történt. Úgy tűnik azonban, hogy a gyakorlatban a felrakók és a lerakók nem szívesen vesznek részt ebben a fajta lerendezésben. Attól tartanak, hogy őket fogják magas bírságokkal terhelni – teszi hozzá Ewa Sławińska.

Kártérítés?

Egy másik kérdés, ami az eszünkbe jut, az az, hogy ha már meg lett büntetve a sofőr és a fuvarozási vállalat, akkor joga van-e kártérítési igénnyel fordulni a felrakóhoz amiért a kirakodást nem hajtották végre az ütemezett időpontban? A szakértők rámutatnak, hogy ez attól függ, hogy mi szerepel a fuvarmegbízási szerződésben.

Röviden – ha a szerződés szerint ki van zárva az első 24/48 órás vagy hétvégi és ünnepnapi várakozásért járó díj, akkor a fuvarozónak eleve nincs alapja kérelmezni a kifizetett bírság összegének visszatérítését a megbízótól – magyarázza Ewa Sławińska, a TransLawyers.eu ügyvédi iroda vezető ügyvédje. Ezzel szemben a fuvarozó helyzete egészen más, ha a fuvarmegbízásban nincs erre vonatkozó rendelkezés.

Ilyenkor a CMR Egyezmény 16 cikkelye 1 bekezdése alapján beszélhetünk a feladó felelősségéről a fuvarozó által elszenvedett károkért, melyek a fuvar teljesítése során keletkeztek. Véleményem szerint ezen felelősség magába foglalja a Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában a szüneti tilalom megszegése miatt kirótt büntetéseket – mondja Sławińska.

Menjen a járművezető szállodába és fizettessék ki a felrakóval az árát?

A fent leírt helyzet másik megoldása az lenne, ha a sofőr szállodában szállna meg, majd pedig kérvényezné, hogy a szállási költségeket a felrakó fedezze. Vajon jogilag indokolt-e egy ilyen manőver?

Ha a megbízó kifejezetten nem jelentette ki a szerződésben, hogy mentesül a leállási költségek alól, úgy tűnik, hogy a járművezető jogosult a szállodára, és a szállodai költségek a felrakótól való visszatérítésére. Ezzel elkerülhető annak a kockázata, hogy a fuvarozó magas összegű bírságot kap. Ez egy ésszerű megoldás lenne a felrakó számára is, akit potenciálisan magas összegű kártérítéssel lehetne terhelni – mondja Ewa Sławińska.

Hozzáteszi azonban, hogy fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy az árufuvarozási ágazatban ez mennyire reális megoldás, tekintve az infrastruktúra hiányát és a magas szállási költségeket az olyan országokban, mint Franciaország vagy Németország.

Sajnos nehéz eldönteni a szállásköltség a megbízóra való hárításának jogi alapját, ha az ilyen felelősség a szerződésben nem szerepel. Biztosan javítani kell a jelenlegi, sofőrfülkében töltött szünetre vonatkozó európai szabályokat a a kelet-európai fuvarozási ágazat szemszögéből nézve. Nem vagyok biztos abban, hogy a nyugat-európai jogalkotók törekszenek majd arra, hogy megkönnyítsék a fuvarozóink gazdasági tevékenységét – foglalja össze a TransLawyers.eu ügyvédje.

Fotó: Pixabay

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek